Előszó
Előszó
„A természet a matematika nyelvén íródott."
(Galileo Galilei, 1564-1G42J
„Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit,
ha azonban nem tudjuk számokkal...
Tovább
Előszó
Előszó
„A természet a matematika nyelvén íródott."
(Galileo Galilei, 1564-1G42J
„Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit,
ha azonban nem tudjuk számokkal megadni, akkor ismeretünk szegényes és nem kielégítő."
(Lord Kelvin, 1824-1907]
„Azoknak, akik nem ismerik a matematikát, nehézséget okoz keresztüljutni a szépség valódi érzéséhez, a legmélyebb szépséghez, a természethez Ha a természetről akarsz tanulni, méltányolni akarod a természetet, ahhoz szükség van arra, hogy értsd a nyelvét, amin szól hozzád."
(Richárd Feynman, 1918-1988)
Három különböző korszak legtekintélyesebb fizikusától idéztünk. Nem meglepő módon ugyanazt hangsúlyozták: a matematika fontosságát a természet megismerésében. Tehát ha valaki a fizikával kíván foglalkozni, akkor nem nélkülözheti a megfelelő szintű matematikai ismereteket, és azt a készséget, hogy a felmerülő problémákkal a matematika eszközeivel is tudjon foglalkozni. így nyilvánvalóan a fizika oktatásában is meg kell, hogy jelenjenek a matematikai eszközöket igénylő feladatok, ezt egyébként az érettségi követelményrendszer is egyértelműsíti. Ezért a feladatgyűjtemény nagyszámú, különböző nehézségi szintű számo-lásos feladatot tartalmaz az érettségi, valamint a kerettantervi követelményeknek megfelelően. A könyv összeállításánál azt tartottuk szem előtt, hogy a középiskolai tanulmányok alatt az folyamatosan használható legyen. Az új fogalmak és törvények megismerése után megoldható egyszerűbb példák éppúgy szerepelnek a példatárban, mint az érettségi előtt álló diákok számára kitűzött összetettebb problémákat tartalmazó feladatok. Akik pedig a fizikai feladatok „rabjaivá" váltak, és szívesen oldanak meg versenyfeladatokat is, szintén találnak fejezetenként egy-két ilyen típusú, kihívást jelentő feladatot.
A matematika azonban csupán egy eszköz, igaz, a legfontosabb, a fizika műveléséhez. Csak akkor tudjuk eredményesen használni ezt az eszközt, ha ismerjük a fizika fogalmait, értjük törvényeit. A feladatgyűjtemény tehát nem nélkülözheti az ismeretmélyítő, gondolkodtató, méréselemző, vagy logikai feladatokat sem. Mivel az érettségi feladatsorokban az ilyen jellegű feladatok főként tesztek formájában jelennek meg, ezért a feladatgyűjteményben az egyes fejezetekhez jelentős számban csatoltunk tesztkérdéseket is.
Az emeltszintű érettségi követelményei között szerepel, hogy a jelöltnek átfogó ismeretei legyenek az egyes témakörökről, és erről megadott szempontok szerint esszét tudjon írni. Emiatt a feladatgyűjtemény fejezetenként 2-3 esszékérdést is tartalmaz.
Egy jó feladatgyűjteménytől elvárható az, hogy az önálló tanulást is lehetővé tegye. Ebben segít a feladatgyűjteményhez készült megoldáskötet, amely tartalmazza az összes feladat részletesen kidolgozott megoldását.
Vissza