Előszó
Ebben a tanévben elektromosságtannal és fénytannal foglalkozunk. Megismerkedünk azokkal
az elektromos jelenségekkel, melyek már az ókorban is ismertek voltak és folyamatosan haladunk
„mai tudásunk" felé. Megismerjük - és kísérletek segítségével is megvizsgáljuk - hogyan jön létre
az elektromos áram. Összeállítunk majd egyszerű elektromos áramköröket. Méréseket végzünk,
fizikai törvényeket állapítunk meg, és részletesen megtárgyaljuk, hogy milyen fizikai hatások
teszik lehetővé „hétköznapi" elektromos készülékeink működését. Szó lesz majd az elektromos
energia előállításáról és szállításáról is.
A fénytani jelenségek közül először azokkal ismerkedünk meg, amelyeket már az ókori tudósok
is vizsgáltak. Kísérleteink során megfigyeljük a fény visszaverődésének és a fény törésének jelenségét. Fizikai törvényeket fogalmazunk meg, és megnézzük, hogyan érvényesülnek ezek a törvények a különböző optikai eszközök (például „a" tükör vagy a szemüveg) használata közben.
Értelmezni fogjuk néhány, már korábban is használt eszköz - mint például a nagyítóüveg, a diavetítő vagy az írásvetítő - működését. Szó lesz a mikroszkópokról és a távcsövekről - azokról az
optikai eszközökről, amelyekkel a mikrovilág és a végtelen világűr felfedezhető
Ahogyan már a hetedik osztályban is tettük,
megemlékezünk azokról a tudósokról, akik
nagyon sok munka - és tanulás - árán
újabb és újabb felfedezésekkel gazdagították a természettudományos ismereteket. Az
elektromosságtan és a fénytan tanulásakor
ismét látni fogjuk, hogy a fizika jelen van
mindennapjainkban - és nem csak „technikai" környezetünkben, hanem a természetben és az élővilágban is.
Persze, a villanykapcsolót az is fel tudja
kattintani, aki egy unott mozdulattal félredobja a fizika könyvet, mondván, hogy
neki többre szüksége nincs. De sohasem
fogja megérteni azt, hogy miért világít az
izzólámpa, vagy azt, hogy hogyan „szólhat" a hangszóró papírtölcséréből egy
nagyzenekar Fizikai ismereteink nemcsak
ahhoz szükségesek, hogy megismerjük,
hanem ahhoz is, hogy megértsük a világot;
hiszen a nagy ókori gondolkodó, Démokritosz szavai szerint:
„Semmi sem történik véletlenül, hanem
minden okkal és szükségszerűen
Vissza