1.059.326

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika 8

Tankönyv a középiskolák nyolcadik osztálya számára

Szerző
Fordító
Kijev-Uzsgorod
Kiadó: Ragyanszka Skola kiadó
Kiadás helye: Kijev-Uzsgorod
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 22 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér, színes ábrákkal gazdagon illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mostanáig meghatározott sorrendben tanultuk a fizikát. A VIII. osztályban a mechanikai mozgást tárgyaltuk: a testek vagy részeik egymáshoz viszonyított helyzetváltozását, amely a térben játszódik... Tovább

Előszó

Mostanáig meghatározott sorrendben tanultuk a fizikát. A VIII. osztályban a mechanikai mozgást tárgyaltuk: a testek vagy részeik egymáshoz viszonyított helyzetváltozását, amely a térben játszódik le az idő múlásával. A IX. osztályban a termodinamika és a molekuláris fizika tanulása közben megismerkedtünk a főfolyamatokkal. Ezután kezdtünk ismerkedni az elektromágneses jelenségekkel. Ám az elektrodinamika tanulmányozását nem fejeztük be. Meg kell ismernünk még az olyan fontos folyamatokat, mint a váltakozó áram, a rádióhullámok (elektromágneses hullámok) stb. Ha azonban fellapozunk néhány oldalt tankönyvünk elején, azt látjuk, hogy a X. osztályos fizikaanyag megint az egyik mechanikai mozgásfajta - a mechanikai rezgések - tárgyalásával kezdődik. Csak ezután folytatódik az elektrodinamikának a IX. osztályban abbahagyott anyaga.
A mechanika tanulásakor a VIII. osztályban az általános mechanikai törvényeken kívül nagy figyelmet fordítottunk a mechanikai mozgások részeseteire is: az állandó gyorsulású mozgásra, a körmozgásra. Ugyanakkor nem is említettük az olyan fontos mechanikai mozgásfajtákat, mint a rezgések és a hullámok. Természetesen nem azért, mert megfeledkeztünk az ismertetésükről. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy a különböző fizikai természetű (mechanikai és elektromágneses) rezgéseket és hullámokat együttesen tárgyaljuk.
Látszólag semmi közös vonás sincs a matematikai inga legése és a kondenzátornak huzaltekercsen keresztül végbemenő kisülése között. Pedig van! Hamarosan megtudjuk, hogy a mechanikai és az elektromágneses rezgések ugyanazokat a mennyiségi törvényeket követik. Ez nyilvánvalóvá válik, ha nem afelől érdeklődünk, hogy mi rezeg (rugóra rögzített súly, elektormos áram a vezetkörben stb.), hanem arról, miként játszódik le a rezgőmozgás. Egyazon törvények szerint mennek végbe a különböző természetű hulmfolyamatok is.
A modern fizikában elkülönült egy speciális tudományág: a rezgásek fizikája. Ez egységes szempontból tárgyalja a rezgőmozgások különböző fajtáit, és fontos szerepet játszik a gyakorlatban is: foglalkozik a gépek és szerkezetek rezgésének vizsgálatával; következtetései képezik az alapját a váltakozó áramok elektrodinamikájának és a rádiótechnikának. Vissza

Tartalom

Kinematika
Általános tudnivalók a mozgásról
Bevezetés3
A testek haladó mozgása Anyagi pont4
A test pontjainak helyzete a térben6
Az elmozdulás8
A mozgó test pontjának elmozdulásvektora és e pont koordinátáinak változása11
Műveletek a vektorokkal és vetületeikkel14
Elmozdulás az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében17
A mozgás grafikus ábrázolása22
A mozgás viszonylagossága24
A mozgás viszonylagossága (folytatás)28
Hosszegységek és időegységek. A mértékrendszert fogalma31
Az első fejezet lényege33
Egyenes vonalú változó mozgás
Bevezetés34
A változó mozgás sebessége
A gyorsulás. Egyenletesen gyorsuló mozgás48
Elmozdulás azegyenletesen gyorsuló mozgás esetében42
A gyorsulás mérése47
Az egyenes vonalú egyeneltesen gyorsuló mozgás átlagsebessége. Az elmodzulás és a sebesség közötti összefügés48
A testek szabadesése. A függőlegesen fölfelé hajított test mozgása50
A második fejezet lényege55
Görbe vonalú mozgás
Bevezetés57
Az elmozdulás, a sebesség és a gyorsulás a görbe vonalú mozgás esetében57
A körmozgás. Az elfordulás szöge. A radián60
Az egyenletes körmozgás szög- és lineáris sebessége63
Az egyenletes körmozgás gyorsulása64
A test mogzásának viszonylagossága a vonatkoztatási rendszer forgásakor68
A harmadik fejezet lényege70
Dinamika
Mozgástörvények
Bevezetés71
A testek és környezetük. Newton első törvénye
A testek kölcsönhatása. A kölcsönható testek gyorsulása75
A testek tehetetlensége78
A testek tömege79
A Hold tömege82
Az erő83
Newton második törvénye85
Newton második törvénye (folytatás)88
Az erő mérése. Dinamométer91
Newton hamradik törvénye94
A negyedik fejezet lényege. Newton törvényfeinek jelentősége97
A természet erői
Bevezetés99
Elektromágneses erők100
Rugalmassági erő101
Gravitációs erő (általános tömegvonzás)105
A gravitációs állandó108
A nehézségi erő110
A testek súlya112
A testek tömegének meghatározása mérlegeléssel113
A Föld tömege114
A súrlódási erő. A nyugalmi súrlódás
Csúszó súrlódási erő117
folyadékban vagy gázban mozgó testre ható ellenállási erő119
A zötödik fejezet lényege120
A mozgástörvények alkalmazása
Bevezetés121
A test mozgása rugalmassági erő hatására
A test mozgása nehézségi erő hatására122
A gyorsulással mogzó test súlya128
Súlytalanság132
A Föld műholdjai. Első kozmikus sebesség134
A bolygók mozgása136
A test mozgása súrlódási erő hatására137
A testek mozgása több erő hatására139
A testek esése gázban vagy folyadékban142
A testek mozgása kanyarban143
A test haladó mogzásának feltételei. A tömegközéppont és súlypont145
Alkalmazhatók-e minden esetben Newton törvényei?148
A hatodik fejezet lényege150
A testek egyensúlya
A statika alapelemei
Bevezetés151
A nem forgó test egyensúlya
A rögzített forgástengelyű test egyensúlya156
A forgatónyomaték. Az erőnyomaték-szabály158
A testek egyensúlyának stabilitása161
Az alátámasztott testek egyensúlya164
A hetedik fejezet lényege165
A mechanika megmaradási törvényei
Az impulzus megmaradásának törvénye
Bevezetés166
Az erő és az impulzus
Az impulzus megmaradásának törvénye168
Reaktív mozgás172
A nyolcadik fejezet lényege174
A mechanika munka és az energia
Az energia megmaradásának törvénye
Bevezetés175
Mechanikai munka
A munka általánosabb meghatározása177
A testre támadó erők által végzett munka és a test sebességének változása. A mozgási (kinetikus) energiáról szóló tantétel181
A nehézségi erő munkája. A nehézségi erő hatása alatt levő test helyezti energiája183
A rugalmassági rő munkája. A rugalmastan deformált test helyzeti energiája188
A helyzeti energia - a kölcsönhatás energiája. Az energia általános meghatározása191
eljes mechanikai energia megmaradásának törvénye192
A súrlódási erő munkája és a mechanikai energia196
Teljesítmény199
Energiaátalakulás és a gépek alkalmazása202
A hatásfok204
Folyadékok áramlása csővezetékben. Bernoulli tétele206
A megmaradási törvények jelentősége211
A kilencedik fejezet lényege212
Utószó213
Laboratóriumi munkák214
A feladatok megoldása220
Műszavak és szakkifejezések betűrendes magyar-orosz szótára221
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem