1.062.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika

Az általános agrármérnök szak I. évfolyamos hallgatói számára/ Egyetemi jegyzet

Szerző
Keszthely
Kiadó: Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Kiadás helye: Keszthely
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 197 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Harmadik utánnyomás. Megjelent 305 példányban. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fizika a történeti fejlődés során kezdetben az egységes természettudományt jelentette. Később az ismeretek gyarapodásával a természettudományok önálló tudományokra váltak szét, mint pl. kémia,... Tovább

Előszó

A fizika a történeti fejlődés során kezdetben az egységes természettudományt jelentette. Később az ismeretek gyarapodásával a természettudományok önálló tudományokra váltak szét, mint pl. kémia, biológia, fizika. Ez utóbbi tudomány ebben a felosztásban egy régi meghatározás szerint az olyan - élettelen természetben végbemenő - változásokkal foglalkozik, melyekben az anyag minősége nem változik. Századunk elején azonban ismertté váltak a mikrorészecskék viselkedését leíró törvények, a kvantummechanika törvényei. Ekkor derült ki, hogy a kémia törvényei visszavezethetők a fizikai törvényekre. A legutóbbi pár évtized eredményei alapján abban is reménykedhetünk, hogy összetett kémiai, sőt biológiai rendszerek viselkedését is le fogjuk tudni írni egzaktul, a fizika törvényeiből kiindulva. Ilyen értelemben újra közeledünk ahhoz a felfogáshoz, hogy a fizika az egységes természettudományt jelenti, természetesen megváltozott tartalommal.
Kezdetben az ember csak passzív szemlélője volt a természetnek. Később egyes jelenségeket maga próbált létrehozni, azaz kísérletezni kezdett. Ilyen módon a természetben lejátszódó jelenségeket sokszor és részletesen megfigyelhette. A kísérletezés során egyes fizikai mennyiségek közt kvantitatív összefüggéseket állapított meg, így jutott fizikai törvényekhez.
A mérés tehát alapvető fontosságú műveletté vált, ami annyit jelent; megvizsgáljuk azt, hogy a mérendő mennyiség hányszor nagyobb vagy kisebb, mint egy vele egynemű, önkényesen egységnyinek választott mennyiség. A mérés során tehát a mérendő mennyiség mérőszámát kapjuk az adott mértékegységben. Ugyanakkor a mérés több is, mint az egyes fizikai mennyiségek kvantitatív meghatározása. A mérési eljárást tekintjük az egyes fizikai mennyiségek definíciójának.
A fizikai mennyiségek közti kvantitatív összefüggésekből kiindulva pusztán matematikai úton is újabb összefüggésekhez ismeretekhez juthatunk. Ennek következtében a fizikában nagy szerephez jutott a matematika. Sok esetben éppen a fizika fejlődése kényszerítette ki egyes matematika diszciplínák kialakulását és fejlődését, amelyben maguk a fizikusok is aktívan közreműködtek. Kísérleti fizikáról szokás beszélni akkor amikor kísérletek, mérések útján próbálunk a különböző fizikai mennyiségek közt új törvényeket felállítani.
Ha pedig a kutatás során csak elméleti meggondolásokat és a matematikát használjuk fel arra, hogy új fizikai törvényeket állítsunk fel, akkor elméleti fizikáról beszélünk. A történeti fejlődés során maga a fizika is több fejezetre oszlott. Klasszikus fizika alatt szokás érteni a mechanikát, a. termodinamikát, a geometriai - és hullámoptikát és az elektromágnesség elméletét. Lezárt volta miatt általában ide sorolják a relativitás elméletét is. Vissza

Tartalom

0. BEVEZETÉS 5
1. FOLYADÉKOK MECHANIKÁJA. (Nagy Pál) 7
1.1. Folyadékok : felületi feszültsége 7
1.1.1- Kapilláris emelkedés és süllyedés 11
1.1.2. Folyadékok szétterülése szilárd testek felszínén 13
1.2. Folyadékok áramlása 14
1.2.1. A Newton-féle súrlódási törvény 16
1.2.2. Hagen-Poiseuille törvény 17
1.2.3. Stokcs törvény 21
1.2.4. Turbulens áramlás. A hidrodnamikai ellenállás 22
1.2.5. Viszkózus folyadék áramlása porózus közegen keresztül 24
1.2.6. A Bernoulli törvény általánosítása súrlódó folyadékokra 26
1.2.7. Nem newtoni folyadékok jellemzése 27
2. REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK (Dóka Ottó) 30
2.1. Harmonikus rezgőmozgás 30
2.1.1. A rezgés energiája 34
2.2. Csillapodás és rezonanacia 35
2.3. Hullámmozgás 38
2.4. Hanghullámok és a hallás 41
2.5. Ultrahangok 46
2.6. Elektromágneses hullámok 49
3. TERMODINAMIKA (Nagy Pál) 54
3.1. A termodinamika főtételei 55
3.1.1 Az első főtétel 55
3.1.2 A második főtétel 62
3.2. Hőerőgépek 65
3.3. Biokalorimetria 71
3.4. A hő terjedése 73
3.5. Diffúzió cs ozmózis 77
3.5.1. Ultracentrifuga 79
3.5.2. Molekulatömeg meghatározása ozmózisnyomás alapján 82
3.6. Transzportfolyamatok élő szervezetekben 82
4. OPTIKA. (Dók Ottó) 89
4.1. A fény visszaverődése cs törése 89
4.2. Leképzés gömbfelületekkel és lencsékkel 93
4.3. Lencsehibák 97
4.4. A szem cs a látás 99
4.5. fotometriai alapfogalmak 101
4.6. A fény interferenciája 105
4.7. Diffrakció 108
4.8. Optikai felbontóképesség 1 11
4.9. Poláros fény 112
5. OPTIKAI ESZKÖZÖK. (Dóka Ottó) 116
5.1. A szögnagyítás és az egyszerű nagyító 116
5.1.1. A fénymikroszkóp 118
5.1.2. A mikroszkópok felbontóképessége 120
5.1.3. Speciális fénymikroszkópok 122
5.2. A refraktométerek és alkalmazásaik 125
5 3. Polariméter cs az optikai aktivitás mérése 126
5.4. Optikai színképelemzők 128
6. NEM ELEKTROMOS MENNYISÉGEK ELEKTROMOS MÉRÉSE.(Dóka Ottó) 132
6.1. Ellenállásmérés 132
6.2. A hőmérséklet mérése 134
6.3. Fénymennyiségek mérése 138
6.4. A levegő nedvességének meghatározása 142
6.5. Elektródák 145
6.6. Mechanikai mennyiségek mérése 149
7. ATOMFIZIKA. (Nagy Pál) 155
7.1. A Bohr elmélet 157
7.2. A spektrumok atomfizikai értelmezése 161
7.3. Atom - és molekula spektroszkópiák 165
7.4. Röntgensugár spektroszkópia 172
7.5. Lézer 175
8. ATOMMAG FIZIKA (Nagy Pál) 197
8.1. Radioaktivitás 179
8.2. Az atommag szerkezetéről 179
8.3. Tömegspektrográf 185
8.4. Radioaktív részecskék detektálása 187
8.4.1. Gázionizáción alapuló mérőeszközök 187
8.4.2. Szcintillációs detektorok 189
8.4.3. Fotokémiai hatáson alapuló eszközök 189
8.4.4. Félvezető detektorok 190
8.5. Dózis fogalmak 190
8.6. Radioaktív izotópok, mint nyomjelzők 193
9. IRODALOM 197
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem