A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar/Építészmérnök hallgatók számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 315 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Változatlan kiadás. Megjelent 108 példányban. 180 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J 8-342.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az egyszerű szemlélődés, a tudatos megfigyelés és a tudományos kutatás hosszú évszázadok alatt egyre több bizonyítékot sorakoztatott fel arra, hogy a világunkat alkotó anyagnak egyik legalapvetőbb,... Tovább

Előszó

Az egyszerű szemlélődés, a tudatos megfigyelés és a tudományos kutatás hosszú évszázadok alatt egyre több bizonyítékot sorakoztatott fel arra, hogy a világunkat alkotó anyagnak egyik legalapvetőbb, tőle elválaszthatatlan, "elpusztíthatatlan" sajátossága a mozgás. Az anyag mozgásának, átalakulásának sokféle módját ismerjük, kezdve a legegyszerűbb helyváltoztatástól a kémiai reakciókon és az élő anyagban lezajló bonyolult átalakulásokon át az anyag legbonyolultabb mozgásformájáig az emberi társadalom "működéséig". Az anyag különböző mozgásformáival a különböző szaktudományok (fizika, kémia, biológia, társadalomtudományok) foglalkoznak. A mozgásformák között fennálló bonyolult kapcsolatok miatt ezek között a tudományok között nem lehet éles határvonalat húzni, egy vizsgált jelenségről néha elég nehéz megmondani, hogy melyik szaktudomány területére esik. Az általunk vizsgált problémák - mivel a tárgyalt legbonyolultabb folyamatokban sem következnek be kémiai átalakulások - egyértelműen a fizika tárgykörébe sorolhatók. Az utóbbi évtizedekben gyakori jelenség, hogy különböző tudományterületek érintkezési pontjai, határterületei előtérbe kerülnek, s önálló tudományággá terebélyesednek. Ez a folyamat olyan feladatok tömeges megjelenésével kapcsolatos, amelyek csak két vagy több tudomány eredményeinek együttes felhasználásával, különböző területen dolgozó szakemberek együttműködésével oldhatók meg. Az "Építészeti fizika" - amelynek alapjaival az alábbiakban foglalkozunk - szintén a határterületi tudományok csoportjába tartozik. A következőkben vizsgáljuk meg, hol is helyezkedik el a tudományok általános rendszerében. Az "Építészeti fizikának" az építészethez való viszonya már bonyolultabb, mint a természettudományokkal való kapcsolata, mivel a vizsgált jelenségek egyrészt a fizika tárgykörébe tartoznak, másrészt az anyag nagyobb része közvetlen kapcsolatban áll bizonyos építészeti (elsősorban épületgépészeti és épületszerkezeti) problémák megoldásával. Az említett szaktárgyak problémáival természetesen érdemben nem foglalkozunk, hiszen ez a szaktárgyak feladata, csupán azt mutatjuk meg, hogy ezek a problémák hogyan közelíthetők meg a fizika oldaláról, hogy egyik vagy másik feladat miként oldható meg a fizika apparátusának felhasználásával. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Kölcsönhatások 5
1.1 A kölcsönhatások jellemzése 6
1.11 Az erő 7
1.12 Különböző kölcsönhatásokból származó erők 9
1.13 A munka 16
1.14 A munka fogalmának általánosítása 23
1.15 Az energia fogalma 25
1.16 Az energiamegmaradás tétele 28
1.17 Az energia alapvető formái 30
2. A transzportfolyamatok általános jellemzése 40
2.1 Áramok és források 41
2.2 Mérlegegyenletek 44
2.3 Az áramok okai 48
2.31 Extenzív és intenzív mennyiségek
Vezetési áramok 49
2.32 Konvektív áramok 51
2.4 A mérlegegyenletek felhasználása intenzív mennyiségek változásának számítására 51
3 . A hőtranszport alaptörvényei 54
3.1 Hővezetés állandósult állapotban 55
3.11 A hővezetés Fourier-féle törvénye 57
3.12 Hővezetési ellenállás 58
3.13 Állandósult hőmérséklet-eloszlás számítása egydimenziós vezetéses hőáramlás esetén 62
3.14 Állandósult hőmérséklet-eloszlás számítása két- vagy háromdimenziós vezetéses hőáramlás esetén 67
3.2 Konvektív hőcsere (hőátadás) állandósult állapotban 70
3.21 A hőátadás alaptörvénye 71
3.22 Hőátadási ellenállás, hőátbocsátási ellenállás, hőátbocsátási tényező 72
3.23 Állandósult hőmérséklet-eloszlás számítása egydimenziós hőáramlás eseten
(vezetés és hőátadás) 73
3.24 Állandósult hőmérséklet-eloszlás számítása két- vagy háromdimenziós hőáramlás esetén (vezetés és hőátadás) 79
3.3 Energiaátadás sugárzás útján (sugárzó hőcsere) 82
3.31 Sugárzási jellemzők. A fekete test fogalma 84
3.32 A sugárzás alaptörvényei 87
3.321 Planck-féle sugárzási törvény 87
3.322 A Stefan-Boltzmann-törvény 89
3.323 A Lambert-törvény 90
3.324 A Kirchhoff-féle törvény 92
3.33 Reális testek által kisugárzott energia 93
3.34 Adott sugárzásra vonatkozó integrált abszorpcióképesség 95
3.341 Az alacsony hőmérsékleti integrált abszorpcióképesség (a) 97
3.342 A napsugárzásra vonatkozó integrált abszorpcióképesség (An) 99
3.35 Felületek közötti sugárzó hőcsere 105
3.351 Párhuzamos síkfelületek közötti sugárzó hőcsere 105
3.352 Sugárzó hőcsere zárt teret alkotó két test között 110
3.353 Tetszőleges helyzetű véges felületek közötti sugárzó hőcsere számítása 111
3.36 Felületek hőmérsékletének kiszámítása állandósult állapotban 119
3.361 Belső térrel érintkező felület hőmérsékletének számítása 121
3.362 Külső térrel érintkező felület hőmérsékletének számítása 123
3.363 Napsugárzásnak kitett felületek felmelegedése 126
4. Épületszerkezetek és zárt tér hőtechnikai leírása időben változó külső és belső
körülmények között 134
4.1 A hőtranszport nem állandósult állapotban 134
4.11 Az elemi mérlegegyenletek módszere 136
4.12 A hőtranszport analitikus leírása 140
4.2 Határolószerkezetek hőtechnikai viselkedésének leírása nem állandósult állapotban 142
4.21 Tömör határolószerkezetek 143
4.211 Egyrétegű (homogén) fal és födém 143
4.212 Többrétegű (inhomogén) fal és födém 146
4.213 A légáteresztés hatása a hőtechnikai viselkedésre 149
4.22 Szellőztetett légréteges határolószerkezetek 155
4.221 A barometrikus magasságformula 156
4.222 A Bernoulli-egyenlet 158
4.223 A légrésben áramló levegő" sebességének számítása gravitációs szellőzés esetén 159
4.224 A légréteg hosszirányú hőmérséklet-eloszlásának meghatározása 161
4.225 A szellőztetett légréteges szerkezet hőmérséklet-eloszlását megadó egyenletek 163
4.23 Nyílászáró szerkezetek (ablak, árnyékoló szerkezet) 168
4.231 Egy- és kétrétegű ablak 168
4.232 Belső térben elhelyezett árnyékoló szerkezet 171
4.233 Ablaktáblák között elhelyezett árnyékoló szerkezet 172
4.234 Külső térben elhelyezett árnyékoló szerkezet 174
4.3 Zárt tér hőtechnikai leírása nem állandósult állapotban 179
4.31 Zárt tér leírása időben változó belső hőforrások esetén 1 80
4.32 Zárt tér leírása légcsere esetén 183
A nedvesség vándorlása pórusos anyagokban 191
5.1 A nedvességvándorlás alaptörvényei 192
5.11 A vízgőzt tartalmazó levegő jellemzői 192
5.111 Gázkeverék nyomása. A parciális nyomás 193
5.112 Folyadék és gőz egyensúlya
A telítési nyomás 194
5.113 A vízgőz-levegő keverék összetételének jellemzése 195
5.12 A vízgőz diffúziója (páradiffúzió) állandósult állapotban 197
5.121 Páradiffúzió a szabad levegőben 197
5.122 Páradiffúzió pórusos anyagokban 199
5 13 Páraátadás állandósult állapotban 200
5.14 Páranyomás-eloszlás számítása állandósult állapotban 202
5.15 Felületi jelenségek 208
5.151 A felületi feszültség 208
5.152 Az illeszkedési szög 211
5.153 Kapilláris erők. Kapilláris emelkedés 213
5.154 Telítési nyomás görbült felületek felett 218
5.155 Az adszorpció és deszorpció. Szorpciós izotermák 219
5.16 A víz mozgása pórusos anyagokban 223
5.17 A fázisátalakulás figyelembevétele 224
5.171 Fázisátalakulás a pórusos anyag külső határoló felületén 225
5.172 Fázisátalakulás a pórusos anyag belsejében 226
5.2 Nedvességtranszport nem állandósult állapotban 227
5.21 A nedvességtranszport mérlegegyenlete homogén pórusos anyagban 227
5.3 A hő- és nedvességtranszport egymásra hatásai 231
6. Az épületakusztika fizikai alapjai 233
6 .1 Rezgések 233
6.11 A harmonikus rezgések 234
6.12 Harmonikus rezgések összetétele 238
6.13 Rezgések felbontása harmonikus rezgések összegére (Fourier-tétel) 241
6.14 Csillapodó rezgések 244
6.15 Kényszerrezgés. Rezonancia 246
6.2 Hullámok 250
6.21 Hullámterjedés egydimenziós közegben 252
6.211 Hullámtani alapfogalmak 252
6.212 Egydimenziós hullámok visszaverődése és interferenciája. Állóhullámok 256
6.22 Térbeli hullámok 262
6.221 A hullámterjedés energiaviszonyai 264
6.222 Térbeli hullámok terjedése: interferencia, elhajlás, visszaverődés, törés 269
6.223 A visszaverődés és törés törvényei 271
6.3 Hangtani alapismeretek 273
6.31 A hang keletkezése és terjedése 274
6.32 A hangtér jellemzői 280
6.33 Hangfelfogók; a hangtér jellemzőinek mérése 285
6.34 A hangérzet 287
6.4 Az épületakusztika alapjai 293
6.41 A hanggátlás 294
6.411 A léghanggátlást befolyásoló tényezők 295
6.412 A kopogóhang- (lépéshang--) gátlás 302
6.413 A testhanggátlás 304
6.42 A teremakusztika feladata és alapfogalmai 305
6.421 Közvetlen és közvetett hang 305
6 .422 Az utózengés. 306
6 .423 Egyéb problémák 308
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem