Előszó
Az utóbbi évtizedekben gyakori jelenség, hogy különböző tudományterületek érintkezési pontjai, határterületei előtérbe kerülnek, s önálló tudományággá terebélyesednek. Ez a folyamat olyan feladatok...
Tovább
Előszó
Az utóbbi évtizedekben gyakori jelenség, hogy különböző tudományterületek érintkezési pontjai, határterületei előtérbe kerülnek, s önálló tudományággá terebélyesednek. Ez a folyamat olyan feladatok tömeges megjelenésével kapcsolatos, amelyek csak két vagy több tudomány eredményeinek együttes felhasználásával, különböző területen dolgozó szakemberek együttműködésével oldhatók meg. Az "Építészeti fizika" - amelynek alapjaival az alábbiakban foglalkozunk - szintén a határterületi tudományok csoportjába tartozik. A következőkben vizsgáljuk meg, hol is helyezkedik el a tudományok általános rendszerében.
Az egyszerű szemlélődés, a tudatos megfigyelés és a tudományos kutatás hosszú évszázadok alatt egyre több bizonyítékot sorakoztatott fel arra, hogy a világunkat alkotó anyagnak egyik legalapvetőbb, tőle elválaszthatatlan, "elpusztíthatatlan" sajátsága a mozgás.
Az anyag mozgásának, átalakulásának sokféle módját ismerjük, kezdve a legegyszerűbb helyváltoztatástól a kémiai reakciókon és az élő anyagban lezajló bonyolult átalakulásokon át az anyag legbonyolultabb mozgásformájáig az emberi társadalom "működéséig". Az anyag különböző mozgásformáival a különböző szaktudományok (fizika, kémia, biológia, társadalomtudományok) foglalkoznak. A mozgásformák között fennálló bonyolult kapcsolatok miatt ezek között a tudományok között nem lehet éles határvonalat húzni, egy vizsgált jelenségről néha elég nehéz megmondani, hogy melyik szaktudomány területére esik.
Az általunk vizsgált problémák - mivel a tárgyalt legbonyolultabb folyamatokban sem következnek be kémiai átalakulások - egyértelműen a fizika tárgykörébe sorolhatók.
Az "Építészeti fizikának" az építészethez való viszonya már bonyolultabb, mint a természettudományokkal való kapcsolata, mivel a vizsgált jelenségek egyrészt a fizika tárgykörébe tartoznak, másrészt az anyag nagyobb része közvetlen kapcsolatban áll bizonyos építészeti (elsősorban épületgépészeti és épületszerkezeti) problémák megoldásával. Az említett szaktárgyak problémáival természetesen érdemben nem foglalkozunk, hiszen ez a szaktárgyak feladata, csupán azt mutatjuk meg, hogy ezek a problémák hogyan közelíthetők meg a fizika oldaláról, hogy egyik vagy másik feladat miként oldható meg a fizika apparátusának felhasználásával.
Vissza