1.054.268

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika

Építészmérnök hallgatók számára/Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 324 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J8-301. A könyv 281 példányban jelent meg. 186 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az utóbbi évtizedekben gyakori jelenség, hogy különböző tudományterületek érintkezési pontjai, határterületei előtérbe kerülnek, s önálló tudományággá terebélyesednek. Ez a folyamat olyan feladatok... Tovább

Előszó

Az utóbbi évtizedekben gyakori jelenség, hogy különböző tudományterületek érintkezési pontjai, határterületei előtérbe kerülnek, s önálló tudományággá terebélyesednek. Ez a folyamat olyan feladatok tömeges megjelenésével kapcsolatos, amelyek csak két vagy több tudomány eredményeinek együttes felhasználásával, különböző területen dolgozó szakemberek együttműködésével oldhatók meg. Az "Építészeti fizika" - amelynek alapjaival az alábbiakban foglalkozunk - szintén a határterületi tudományok csoportjába tartozik. A következőkben vizsgáljuk meg, hol is helyezkedik el a tudományok általános rendszerében.
Az egyszerű szemlélődés, a tudatos megfigyelés és a tudományos kutatás hosszú évszázadok alatt egyre több bizonyítékot sorakoztatott fel arra, hogy a világunkat alkotó anyagnak egyik legalapvetőbb, tőle elválaszthatatlan, "elpusztíthatatlan" sajátsága a mozgás.
Az anyag mozgásának, átalakulásának sokféle módját ismerjük, kezdve a legegyszerűbb helyváltoztatástól a kémiai reakciókon és az élő anyagban lezajló bonyolult átalakulásokon át az anyag legbonyolultabb mozgásformájáig az emberi társadalom "működéséig". Az anyag különböző mozgásformáival a különböző szaktudományok (fizika, kémia, biológia, társadalomtudományok) foglalkoznak. A mozgásformák között fennálló bonyolult kapcsolatok miatt ezek között a tudományok között nem lehet éles határvonalat húzni, egy vizsgált jelenségről néha elég nehéz megmondani, hogy melyik szaktudomány területére esik.
Az általunk vizsgált problémák - mivel a tárgyalt legbonyolultabb folyamatokban sem következnek be kémiai átalakulások - egyértelműen a fizika tárgykörébe sorolhatók.
Az "Építészeti fizikának" az építészethez való viszonya már bonyolultabb, mint a természettudományokkal való kapcsolata, mivel a vizsgált jelenségek egyrészt a fizika tárgykörébe tartoznak, másrészt az anyag nagyobb része közvetlen kapcsolatban áll bizonyos építészeti (elsősorban épületgépészeti és épületszerkezeti) problémák megoldásával. Az említett szaktárgyak problémáival természetesen érdemben nem foglalkozunk, hiszen ez a szaktárgyak feladata, csupán azt mutatjuk meg, hogy ezek a problémák hogyan közelíthetők meg a fizika oldaláról, hogy egyik vagy másik feladat miként oldható meg a fizika apparátusának felhasználásával. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Kölcsönhatások 5
1.1. A kölcsönhatások jellemzése 6
1.11 Az erő 7
1.12 Különböző kölcsönhatásokból származó erők 9
1.13 A munka 16
1.14 A munka fogalmának általánosítása 23
1.15 Az energia fogalma 25
1.16 Az energiamegmaradás tétele 28
1.17 Az energia alapvető formái 30
2. A transzportfolyamatok általános jellemzése 39
2.1 Áramok és források 40
2.2 Mérlegegyenletek 43
2.3 Az áramok okai 43
2.31 Extenziv és intenzív mennyiségek 48
Vezetési áramok 48
2.32 Konvektiv áramok 51
2.4 A mérlegegyenletek felhasználása intenzív mennyiségek változásának számítására 51
3. A hőtranszport alaptörvényei 55
3.1 Hővezetés állandósult állapotban 56
3.11 A hővezetés Fourier-féle törvénye 57
3.12 Hővezetési ellenállás, hőátvezetési ellenállás 59
3.13 Állandósult hőmérsékleteloszlás számítása egydimenziós vezetéses hőáramlás esetén 62
3.14 Állandósult hőmérsékleteloszlás számítása két- vagy háromdimenziós vezetéses hőáramlás esetén 67
3.2 Konvektív hőcsere (hőátadás) állandósult állapotban 70
3.21 A hőátadás alaptörvénye 70
3.22 Hőátadási ellenállás, hőátbocsátási ellenállás, hőátbocsátási tényező 71
3.23 Állandósult hőmérsékleteloszlás számítása egydimenziós hőáramlás esetén (vezetés és hőátadás) 73
3.24 Állandósult hőmérsékleteloszlás számítása két- vagy háromdimenziós hőáramlás esetén (vezetés és hőátadás) 78
3.3 Energiaátadás sugárzás útján (sugárzó hőcsere) 81
3.31 Sugárzási jellemzők 83
3.32 A sugárzás alaptörvényei 86
3.321 Plarck-féle sugárzási törvény 86
3.322 A Stefan-Boltzmann törvény 88
3.323 A Lambert-törvény 89
3.324 A Kirchhoff-féle törvény 92
3.33 Reális testek által kisugárzott energia 93
3.34 Adott sugárzásra vonatkozó integrált abszorpcióképesség 95
3.341 Az alacsony hőmérsékleti integrált abszorpcióképesség (a) 97
3.342 A napsugárzásra vonatkozó integrált abszorpcióképesség (AN) 99
3.35 Felületek közötti sugárzó hőcsere 105
3.351 Párhuzamos síkfelületek közötti sugárzó hőcsere 106
3.352 Sugárzó hőcsere zárt teret alkotó két test között 111
3.353 Tetszőleges helyzetű véges felületek közötti sugárzó hőcsere számítása 112
3.36 Felületek hőmérsékletének kiszámítása állandósult állapotban 121
3.361 Belső térrel érintkező felület hőmérsékletének számítása 121
3.362 Külső térrel érintkező felület hőmérsékletének számítása 124
3.363 Napsugárzásnak kitett felületek felmelegedése 128
4. Épületszerkezetek és zárt tér hőtechnikai leírása időben változó külső és belső körülmények között 137
4.1 A hőtranszport nem állandósult állapotban 137
4.11 Az elemi mérlegegyenletek módszere 139
4.12 A hőtranszport analitikus leírása 143
4.2 Határolószerkezetek hőtechnikai viselkedésének leírása nem állandósult állapotban 145
4.21 Tömör határolószerkezetek 145
4.211 Egyrétegű (homogén) fal és födém 146
4.212 Többrétegű (inhomogén) fal és födém 149
4.213 A légáteresztés hatása a hőtechnikai viselkedésre 151
4.22 Szellőztetett légréteges határolószerkezetek 157
4.221 A barometrikus magasságformula 158
4.222 A Bernoulli-egyenlet 160
4.223 A légrésben áramló levegő sebességének számítása gravitációs szellőzés esetén 161
4.224 A légréteg hosszirányú hőmérsékleteloszlásának maghatározása 163
4.225 A szellőztetett légréteges szerkezet hőmérsékleteloszlását megadó egyenletek 166
4.23 Nyilásszáró szerkezetek (ablak, árnyékoló-szerkezet) 170
4.231 Egy- és kétrétegű ablak 170
4.232 Belső térben elhelyezett árnyékolószerkezet 174
4.233 Ablaktáblák között elhelyezett árnyékolószerkezet 175
4.234 Külső térben elhelyezett árnyékolószerkezet 177
4.3 Zárt tér hőtechnikai leírása nem állandósult állapotban 182
4.31 Zárt tér leírása időben változó belső hőforrások esetén 182
4.32 Zárt tér leírása légcsere esetén 185
5. A nedvesség vándorlása pórusos anyagokban 195
5.1 A nedvességvándorlás alaptörvényei 196
5.11 A vízgőzt tartalmazó levegő jellemzői 196
5.111 Gázkeverék nyomása. A parciális nyomás 197
5.112 Folyadék és gőz egyensúlya. A telítési nyomás 198
5.113 A vízgőz-levegő keverék összetételének jellemzése 199
5.12 A vízgőz diffúziója (páradiffúzió) állandósult állapotban 201
5.121 Páradiffúzió a szabad levegőben 201
5.122 Páradiffúzió pórusos anyagokban 203
5.13 Páraátadás állandósult állapotban 204
5.14 Páranyomás-eloszlás számítása állandósult állapotban 205
5.15 Felületi jelenségek 211
5.151 A felületi feszültség 214
5.152 Az illeszkedési szög 215
5.153 Kapilláris erők. Kapilláris emelkedés 217
5.154 Telitési nyomás görbült felületek felett 220
5.155 Az adszorpció és deszorpció. Szorpciós izotermák 221
5.16 A víz mozgása pórusos anyagokban 225
5.17 A fázisátalakulás figyelembevétele 226
5.171 Fázisátalakulás a pórusos anyag külső határom lófelületén 227
5,172 Fázisátalakulás a pórusos anyag belsejében 229
5.2 Nedvességtranszport nem állandósult állapotban 229
5.21 A nedvességtranszport mérlegegyenlete homogén pórusos anyagban 230
5.22 A nedvességtranszport mérlegegyenlete inhomogén pórusos anyagban 233
6. Határolószerkezetek nedvességviszonyainak számítása időben változó külső és belső körülmények között 239
6.1 A nedvességvándorlás számítása egyrétegű (homogén( falban és födémben 239
6.2 A nedvességvándorlás számítása többrétegű (inhomogén) falban és födémben 243
6.3 Nedvességviszonyok számítása légréteget tartalmazó födémben 246
6.4 A hő- és nedvességtranszport egymásra hatásai 247
7. Az épületakusztika fizikai alapjai 253
7.1 Rezgések 253
7.11 A harmonikus rezgések 254
7.12 Harmonikus rezgések összetétele 257
7.13 Rezgések felbontása harmonikus rezgések összegére (Fourier-tétel) 259
7.14 Csillapodó rezgések 261
7.15 Kényszerrezgés. Rezonancia 263
7.2 Hullámok 267
7.21 Hullámterjedés egydimenziós közegben 268
7.211 Hullámtani alapfogalmak 268
7.212 Egydimenziós hullámok visszaverődése és interferenciája. Állóhullámok 271
7.22 Térbeli hullámok 276
7.221 A hullámterjedés energiaviszonyai 278
7.222 Térbeli hullámok terjedése: interferencia, elhajlás, visszaverődés, törés 283
7.223 A visszaverődés és törés törvényei 285
7.3 Hangtani alapismeretek 287
7.31 A hang keletkezése és terjedése 288
7.32 A hangtér jellemzői 293
7.33 Hangfelfogók; a hangtér jellemzőinek mérése 298
7.34 A hangérzet 300
7.4 Az épületakusztika alapjai 305
7.41 A hanggátlás 306
7.411 A léghanggátlást befolyásoló tényezők 307
7.412 A kopogóhang-(lépéshang-) gátlás 314
7.413 A testhanggátlás 315
7.42 A teremakusztika feladata és alapfogalmai 316
7.421 Közvetlen és közvetett hang 316
7.422 Az utózengés 317
7.423 Egyéb problémák 319
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem