| Atomfizika | |
| Az atomelmélet alapjai | 11 |
| Elemek | 11 |
| Atomok, molekulák | 11 |
| A sulyviszonyok törvénye | 12 |
| Aotmsuly és molekulasuly | 13 |
| A molmennyiség | 14 |
| Hány molekula van egy molnyi anyagban? | 16 |
| A kinetikus gázelmélet | 17 |
| A gázok atomos szerkezetének és makroszkopikus tulajdonságainak összefüggése | 17 |
| Ideális gázok | 17 |
| Az ideális gázok energiája | 18 |
| A gázmolekulák sebessége | 19 |
| A gázmolekulák sebességének kisérleti meghatározása | 20 |
| Az ideális gáz nyomásának atomelméleti értelmezése | 23 |
| Kifejezzük a gáz nyomását a molekulák számával | 25 |
| A gázok néhány további tulajdonsága az atomelmélet tükrében | 27 |
| A gázmolekulák közepes uthossza | 28 |
| A gázok belső surlódása | 32 |
| A Loschmidt-szám meghatározása | 34 |
| Fluktuációs jelenségek | 36 |
| Bevezetés | 36 |
| A véletlen események fluktuációja | 37 |
| A gázmolekulák fluktuációs jelenségei | 38 |
| A Brown-féle mozgás | 38 |
| A fény szóródása | 39 |
| Az ég kék szine | 41 |
| A Loschmidt-szám meghatározása röntgeninterferenciával | 43 |
| Bevezetés | 43 |
| A légnemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotról | 43 |
| A kristályállapot | 44 |
| A kristályszerkezet és a Loschmidt-szám | 44 |
| A röntgensugárzásról | 46 |
| Az optikai rács | 47 |
| Reflexiós rács | 48 |
| A röntgensugárzás hullámhosszányak mérése reflexiós ráccsal | 49 |
| Röntgeninterferencia kristályrácson | 51 |
| A kristály-, röntgeninterferencia megfigyelésének gyakorlati módszerei | 51 |
| A Loschmidt-szám meghatározása röntgeninterferenciával | 53 |
| Az elektron | 54 |
| A katódsugarak | 54 |
| Az elektron felfedezése | 55 |
| Töltött részecskék mozgása elektromos és mágneses mezőben | 55 |
| A fajlagos töltés mérése az un. parabolamódszerrel | 60 |
| A tömeg függése a sebességtől | 61 |
| A hidegemisszió | 63 |
| A Richardson-hatás | 64 |
| A kilépési munka | 64 |
| Az izzóelektromos hatás | 65 |
| A vákuumdióda | 65 |
| Az izzókatódos vákuum-katódsugárcső | 68 |
| A katódsugár-oszcilloszkóp | 68 |
| A fényelektromos hatás | 69 |
| A fotocella | 70 |
| A fotocella karakterisztikája | 71 |
| Az Einstein-féle fényelektromos egyenlet | 73 |
| A fotoeffektus Einstein-féle interpretációja | 74 |
| Az elektron töltése | 75 |
| A Millikan-kisérlet | 78 |
| Sugárzások | 82 |
| Bevezetés | 82 |
| Lumineszcencia és foszforeszcencia | 82 |
| Röntgensugárzás | 83 |
| A röntgensugarak orvosi felhasználása | 84 |
| A röntgensugárzás technikai felhasználása | 85 |
| A radioaktív sugárzás | 85 |
| Megjegyzés a radioaktív sugárzások felfedezésével kapcsolatban | 86 |
| A radioaktív sugárzás fajtái | 88 |
| Az alfa-sugárzás természete | 90 |
| A ß-sugárzás természete | 91 |
| A gamma-sugárzás természete | 91 |
| A gázok vezetőképessége | 92 |
| A gázionok keletkezése | 92 |
| A rekombináció | 93 |
| Az ionizáló sugárzás intenzitásának mérése | 94 |
| A kozmikus sugárzás | 95 |
| A gázkisülések | 95 |
| Az önfenntartó gázkisülés normális nyomásu gázban | 97 |
| Az önfenntartó gázkisülés alacsonynyomásu gázban | 99 |
| A Geiger-Müller-cső | 100 |
| A Wilson-kamra | 101 |
| A GM-cső vezérlésével működő Wilson-kamra | 102 |
| Izotópatomok | 104 |
| Mengyelejev periódusos rendszere | 104 |
| Az atomsulyok korrigálása és az üres helyek betöltése | 104 |
| Izotópatomok | 105 |
| A hidrogén izotópjai | 106 |
| Az izotópok és a radioaktivitás | 107 |
| A tömegspektrográfia | 107 |
| Az izotópok ipari méretű szétválasztása | 109 |
| Atommodellek | 111 |
| Bevezetés | 111 |
| Az atomok elektronjai | 111 |
| Thomson atommodellje | 112 |
| A Lenard-féle atommodell | 114 |
| A Rutherford-féle atommodell | 114 |
| A Rutherford-féle atommodell indoklása | 114 |
| A Bohr-Rutherford atommodell | 116 |
| A Bohr-féle elektronpályák | 116 |
| A Bohr-féle pályafeltétel | 117 |
| Kvantumugrások | 118 |
| A Bohr-pályák energiái | 119 |
| A hidrogén spektruma | 122 |
| A Bohr-elmélet fogyatékosságai | 123 |
| A De Broglie-féle hullámok | 124 |
| A De Broglie-hullámok kisérleti igazolása | 126 |
| A Schrödienger-féle elmélet | 127 |
| A Schrödinger-egyenlet | 129 |
| A hidrogénatom elmélete | 129 |
| Kvantumugrások a Schrödinger-elmélet szerint | 130 |
| Az atomok energiája az alapállapotban | 132 |
| Az elektronhéjak | 133 |
| Megjegyzés a periódusos rendszerről | 134 |
| A heteropoláris kémiai kötés | 134 |
| A homeopoláris kötés | 135 |
| Az atommag szerkezete | 137 |
| Atommag és elektronfelhő | 137 |
| A proton | 137 |
| A neutron | 138 |
| Az atomok "oszthatatlansága" | 139 |
| Arany előállítása | 140 |
| Spontán magátalakulások (radioaktivitás) | 141 |
| A felezési idő | 142 |
| A bomlásállandó | 143 |
| A rádium és az urán felezési ideje | 145 |
| A Föld életkora | 146 |
| A radioaktív bomlás fajtái | 147 |
| A neutron instabilitása | 147 |
| Az atommagok ß-aktivitása | 148 |
| A gamma-aktivitás | 148 |
| Az uránbomlás családfája | 149 |
| Mesterséges radioaktivitás | 150 |
| Tömeg és energia | 152 |
| Az atommagok tömege | 152 |
| A tömegdefektus jelensége | 152 |
| A tömeg-energia ekvivalencia Einstein-féle elve | 154 |
| A tömeg változása a sebességgel | 155 |
| A hőenergia és a tömeg | 156 |
| A tömegdefektus magyarázata | 157 |
| A sugárzás tömege | 158 |
| A tömegdefektus szisztematikája | 158 |
| Elemi részecskék | 160 |
| A régebben is ismert elemi részecskék | 160 |
| A pozitron születése: a párkeltés | 160 |
| A "megsemmisülési" sugárzás | 161 |
| Antirészecskék | 162 |
| Az antianyag | 163 |
| Az anyag és az antianyag viszonya | 163 |
| A neutrino | 164 |
| A mezonok | 165 |
| Az elemi részecskék egymáshoz való kapcsolatáról | 166 |
| Az atommag energiája | 167 |
| Bevezetés | 167 |
| Az uránhasadás | 167 |
| A neutronlavina | 168 |
| Az atombomba | 168 |
| Az atomenergia békés felhasználása | 169 |
| A fuziós energia | 169 |
| A fuziós energia felszabadításáról | 170 |
| A hidrogénbomba | 171 |
| A csillagok energiaforrása | 171 |
| Az égés és az Einstein-féle ekvivalnecia-elv | 172 |
| Az Einstein-féle ekvivalenciaegyenlet jelentősége | 173 |
| Csillagászat | |
| Bevezetés | 177 |
| Az égbolt | 178 |
| A csillagok | 179 |
| A csillagok látszólagos mozgása | 180 |
| A Föld tengelyforgása | 181 |
| A Nap és a bolygók látszólagos mozgása (Égi koordináták) | 182 |
| A Nap mozgása | 183 |
| A bolygók látszólagos mozgása | 184 |
| A bolygórendszer mozgásállapota | 185 |
| A Kepler-féle törvények | 186 |
| A Naprendszer égitestei | 187 |
| A Hold és a bolygók fénye | 188 |
| A bolygómozgás elmélete | 189 |
| A gravitációs állandó meghatározása | 190 |
| A Naprendszerbeli távolságok (A Föld alakja és méretei) | 191 |
| A Föld méretei | 192 |
| A Hold távolsága | 193 |
| További megjegyzés | 193 |
| A mesterséges égitestek dinamikája | 195 |
| A csillagászati távolságok | 197 |
| A Naprendszer méretei | 197 |
| A csillagok távolsága | 198 |
| A csillagok mozgása | 200 |
| A csillagok áramlása | 200 |
| Extragalaxisok | 201 |
| A csillagok energiája | 203 |
| Történeti áttekintés | 205 |
Folytatás Microsoft-tal