Fizika 10.

Szakiskola 10. évfolyam

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

Budapest

'Várnagy István: Fizika 10. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	158 oldal
Sorozatcím:	Fizika
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-19-2284-7
Megjegyzés:	Színes fotókkal, ábrákkal. Tankönyvi szám: 12625.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előző évi fizikatanulmányaink során végigjártuk a fizikai ismeretszerzés útját: megfigyeltünk jelenségeket, kísérleteket végeztünk, a kísérletek közben mértük a fontos mennyiségeket. A tapasztalatokból, kísérletekből és mérésekből következtetéseket vontunk le. A következtetések törvényekhez vezettek. Következtetéseinket újból a tapasztalat próbájának vetettük alá.
A fizikai jelenségek, törvények megfogalmazásánál sokszor vettük igénybe a matematikai leírást. A jelenségekhez kapcsolódó fizikai mennyiségeket értelmeztünk, és a törvények megfogalmazásánál legtöbbször a jellemző fizikai mennyiségek közötti matematikai összefüggéseket használtuk fel.
A legtöbb természeti jelenség pontos leírásánál nélkülözhetetlen a matematika.
Az elmúlt évben nagyrészt mechanikai jelenségekkel ismerkedtünk meg: a testek mozgásával, a mozgásváltozásokkal, ezek okaival, általában a testek olyan kölcsönhatásával, amelyek mozgásállapot-változást eredményeznek. Észrevehettük, hogy a mozgás törvényei egyetemesek: nem csak földi körülmények között érvényesek, ezek a törvények írják le az égitestek mozgását is.
Megismerkedtünk az elektromosság több jelenségével. Az elektromos jelenségek némelyikénél a megfigyelés módszere már bonyolultabb volt, mint a mechanikai jelenségeknél. Az elektromos áramot nem lehet látni, mint pl. a szabadon eső testet vagy a kanyarodó járművet. Az áram következményeit lehet tapasztalni, mint például a vezeték felmelegedését, az izzó világítását, vagy az árammérő műszer mutatójának kitérését. A pontos megfigyelésen, a mérésen túl ebben a témában még az előzőnél is nagyobb szerepet kapott a logikus, fegyelmezett gondolkodás és a következtetés.
Az idei fizikaórákon folytatjuk a megkezdett utat: a természet jelenségeinek minél pontosabb, mélyebb megismerését, tanulmányozását.
Néhány tanács ahhoz, hogy miként tanulhatjuk eredményesen a fizikát. a) A tanórán végzett kísérleteket, a bemutatott jelenségeket alaposan figyeljük meg. A mindennapos környezetünkben lezajló természeti és technikai jelenségekre is legyen nyitott a szemünk és az agyunk. Ha mód van rá, végezzünk magunk is kísérleteket, természetesen óvatosan, nem veszélyeztetve magunk és mások testi épségét!
b) Igyekezzünk következtetni a megfigyelt jelenségekből, kapcsolatot találni a különböző jelenségek között, az észrevett jelenségek és a tanult ismeretek között. A tanórán mondjuk el észrevételeinket a látottakkal, tanultakkal kapcsolatban. Merjünk kérdezni, ha valamit nem látunk világosan. A lelkiismeretes tanórai munka megtérül a könnyebb és eredményesebb tanulásban.
c) Amikor otthon tanulunk, az órán megbeszélt, feldolgozott ismereteket kell emlékezetünkbe vésni. Értelmesen tanuljunk. Ne a szavak egymásutánjának, hanem a tartalomnak a rögzítésére törekedjünk. A könyv minden mondatának elolvasása után gondoljuk meg a mondat értelmét, és azt jegyezzük meg. Ugyanezt célszerű tenni egy-egy bekezdés elolvasása után is. Érdemes nagy figyelmet fordítani a nyomdatechnikailag kiemelt (vastag betűvel, dőlt betűvel szedett) részekre, és ezeket fokozottabban rögzíteni emlékezetünkben. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 5
I. Elektromágneses jelenségek 7
1. Mágneses alapjelenségek 7
2. A mágneses mező jellemzői 10
A mágnesség szemléletes magyarázata 16
3. Az elektromágnes 16
4. Áramvezető a mágneses mezőben 19
5. A mágneses mező hatása mozgó töltésre 22
6. A mozgási indukció 23
7. A váltakozó feszültség előállítása 26
8. A hálózati áram jellemzői 29
9. A nyugalmi indukció 31
10. A változó elektromos mező által keltett mágneses mező 34
II. Az elektromágneses hullámok spektruma 37
Összefoglaló kérdések 38
11. Fénytan 40
1. A fény terjedése 40
2. A fény visszaverődése 42
3. Gömbtükrök 44
4. A fény törése 49
5. A fény törése planparalel lemezen és prizmán 52
6. Az optikai lencse 54
7. Optikai eszközök 58
8. A fény hullámtulajdonságai 61
Összefoglaló kérdések 64
III. Termodinamika 65
1. A légnemű anyagok tulajdonságai 65
2. A gáz nyomása 67
3. Összefüggés a gáz nyomása és térfogata között 69
4. Összefüggés a gáz térfogata, nyomása és hőmérséklete között 71
5. A testek belső energiája
6. A hőközlés mértéke a testek termikus kölcsönhatásánál 79
7. A hőelmélet második főtétele
8. Halmazállapot-változások: az olvadás és a fagyás
9. Halmazállapot-változások: párolgás, lecsapódás, forrás 86
10. A hő terjedése 89
Összefoglaló kérdések 90
IV. Atom- és magfizika 91
1. Atomok és molekulák 91
2. A fény hullám- és részecskemodellje
3. Az elektron hullámmodellje 99
4. Atommodellek 101
5. A radioaktivitás 104
6. Az atommag szerkezete 107
7. Az atommag átalakítása 109
8. Maghasadás, láncreakció 110
9. A magfúzió 113
Összefoglaló kérdések 115
V. Csillagászat 117
1. Bolygók és csillagok 117
2. A Nap 120
3. A galaxisok és az universum 123
4. Az univerzum fejlődése 126
Összefoglaló kérdések 128
Az alapműveltségi vizsga tananyagának
rövid áttekintése 129
Mechanika 133
Hőtan 141
Elektromosság, mágnesség 146
Fénytan 153
Atom- és magfizika 156