Fiúk-lányok könyve 1980.

Fülszöveg

Matrózok lógnak egy körhintáról a derekukra erősített hevederen. Franciaország vissza akarja hódítani Elzász-Lotaringiát, hadsereget nem fejleszthet, tehát: éljen a testkultúra!
Így kap lehetőséget egy hóbortos arisztokrata, hogy újjászervezze az olimpiai játékokat, és megteremtse a huszadik század talán legnagyobb nemzetközi társadalmi intézményét.
Az első években mindenki nagyon szívélyes, sportszerű és vidám. A maratoni győztessel a célegyenesben együtt futnak a királyi család tagjai, akinek egy kis tréfára van kedve, az szekéren versenyez, az eredmények többségével pedig manapság úttörőbajnokságot sem lehetne nyerni. Aztán jött a világháború, majd a csonka antwerpeni olimpia, ahonnan büntetésből kizárták a veszteseket, jött 1936-ban Berlin, Hitlerrel és fasiszta propagandával. A második világháború után egyértelművé vált a szocialista sportkultúra (elsősorban a Szovjetunió, Magyarország majd a Német Demokratikus Köztársaság révén) fölénye. A tőkés világ sportjára az üzlet és az ezzel kapcsolatos problémák nyomták rá bélyegüket. Megjelent az olimpiákon a rasszizmus és a terrorizmus is.
A sport és a politika kapcsolatát nemcsak az olimpiák mutatják. A szovjet spartakiádok valaha az olimpiákkal egyenrangú nemzetközi seregszemléi voltak a munkássportnak. Sportolók és sportegyesületek váltak részeseivé a fasizmus elleni küzdelemnek is. A felszabadulás utáni évekre pedig a földosztás és államosítás mellett a megújuló sportélet is jellemző volt, az MHK-val és a mezítlábas labdarúgóbajnoksággal. Végül pedig cikkek és képek segítségével mutatjuk be az 1980-as olimpia városait, Moszkvát és Tallint.
Külön részben kaptak helyet a sporttal kapcsolatos tudományos kérdések: milyen rekordok születnének egy állatolimpián, mi a dopping, mi a szexvizsgálat lényege? Miért fejlődnek a technikai sportok? Egyáltalán, milyen gazdasági törvényszerűségek irányítják a sport fejlődését? A sport és a kultúra összefüggéseit is gazdag szöveg és képanyag illusztrálja. Részleteket közlünk Wesselényi Miklós Balítéletekről című híres, de hozzáférhetetlen könyvéből, az első lóversenyek képanyagából, az önvédelmi sportok történetének híres illusztrációiból. Az évkönyv szerzői egyébként többségükbe közismert riporterek, sportújságírók, szakemberek, de van közöttük olyan érdekes személyiség, mint például Kárpáti Károly olimpiai birkózóbajnok és az első magyar ejtőernyőt kipróbáló Boksay Antal. A kötetet körülbelül 350 eredeti fénykép és grafika illusztrálja. Vissza