Finnugor Világ 2004. június

Előszó

Kedves Olvasóink!

A lapzárta előtti héten került sor Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszékének rendezésében "Az oroszországi finnugor népek nyelvi helyzete" című konferenciára. A Tanszék vezetőjének Pusztay János professzornak a meghívására négy oroszországi finnugor nép (mordvinok, marik, udmurtok és komik) képviselői tartottak előadásokat két napon át. Mint ismeretes ennek a négy népnek Oroszországon belül saját, korlátozott szuverenitással rendelkező köztársasága van, elnökkel, parlamenttel és minisztériumokkal. Ezek a köztársaságok az őslakos finnugor nemzet nevét hordozzák, de mindegyikről elmondható, hogy ma már a lakosok nagy többsége orosz.
A szovjet korszakra a nemzeti nyelv és kultúra fokozatos - nyíltan be nem ismert - visszaszorítása volt jellemző. Az oroszországi rendszerváltás után azt vártuk, hogy ott élő nyelvrokonaink és más nemzeti kisebbségek körében a nemzeti nyelv és kultúra helyzete ugrásszerűen javul. Ehhez képest a mostani konferencia előadásai (amelyekről következő számunkban reményeink szerint részletesebben is beszámolunk) ellentmondásos képet rajzolnak az elmúlt tíz év eseményeiről. Pozitívum, hogy az elmúlt években mind a négy köztársaságban új nyelvtörvényt fogadtak el, amely szerint az orosz mellett a finnugor őslakosság nyelve is államnyelv. Kétségtelen, hogy szélesedett a nemzetiségek nyelvén történő oktatás köre, új, korszerű tankönyvek jelentek meg, megkezdődött az őslakosság nyelvének és kultúrájának oktatása az orosz anyanyelvű tanulóknak, valamelyest nőtt a nemzetiségi nyelvek presztízse és ennek megfelelően szélesedett használati körük. Vissza