Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei

Előszó

Részlet a könyvből:

Épen huszonöt éve annak, hogy Tóth Lőrincz, a magyar jogtudománynak egyik kiváló veterán munkása, a régi magyar jognak avatott ismerője, egyszersmind az új koreszméknek a büntetőjog terén is költői lelkű és classicus nyelvű előharczosa, tartott beszámolót a tek. Akadémia előtt az 1885-ben Rómában ülésezett harmadik nemzetközi börtönügyi kongresszusról. Ez a gyönyörű nyelven megírt, s laikusra és szakemberre egyaránt tanulságos beszámoló keltette fel bennem még mint fiatal joghallgatóban a vágyat, vajha valamikor én is jelen lehetnék ily nemzetközi összejövetelen, részt vehetnék a különböző nemzetek szakembereinek tanácskozásaiban, okulhatnék az idegen nemzetek jogintézményeinek tanulmányozása által.
A sors oly kedvező volt velem szemben, hogy azóta - mint a büntetőjog és a börtönügy tudományának legkisebb munkása - immár két ízben lehettem a nemzetközi börtönügyi kongresszusnak résztvevő tagja. Az egyiket, az 1872-ben megindított sorozatban a VII-et, Fortuna istenasszony egyenesen elémbe hozta. Most öt éve 1905-ben itt Budapesten üdvözölhettük a különböző nemzetek képviselőit, a három világrészből összesereglett börtönügyi, illetőleg büntetőjogi szaktekintélyeket s mi, a magyar büntetőjog munkásai, a kongresszusi gyakorlatnak megfelelően kivehettük s tehetségünk szerint ki is vettük részünket a kongresszus munkájából is. Vissza