Filozofusi ethika

Tartalom

TZIKKELYEK SUMMÁJA.
BÉVEZETÉS A' FILOZOFUSI ETHIKÁRA.
§. I. Az Ethika második Része az Erköltsi Filozó-
fiának.
§. II. Mibenn külömböz az a' Juss Tudománnyától?
§. III. Mitsoda Tudományok számlálódnak még a'
Tselekvö Filozofia részeihez? .
§. IV. Az Ethikának felosztása.
A' FILOZOFUSI ETHIKA
TANÍTÓ RÉSZE, VAGY KÖTELESSÉGEINK' ELŐADÁSA, (Dogmatica Ethices)
§. 1. Kötelefségeink kikeresése rendi, azoknak minden lehető Tárgyja szerént.
§. 2. A' Nehézségek mellyek' az ellen lenni látszanak.
I. Rész.
MAGUNK ERÁNT VALÓ KÖTELESSÉGEINKRŐL.
§. 3. Azok vagy tilalmazók, vagy parantsolák. Továbbá , vagy állati természetünket, vagy okosságunkat illetik.
I.) TILALMAZÓ KÖTELESSÉGEINK.
A.) Állati természetünkre nézve.
§. 4. Közönséges Régula: Állati természetünk rontására ne járjunk semmivel.
§. 5. Különösebb Regulák :
1.) Magunkat meg ne öljük.
§. 6. A' Magunk megölése soha sem lehet szabados
§. 7. Eltávoztatásának eszközei.
§. 8. 2.) Ne vakmerősködjünk
§. 9. 3) Ne duelláljunk.
§. 10. 4 ) Testünket meg ne tsonkitsuk.
§. 11. 5) Egésségünket kardélyba ne hagyjuk.
E' végre esmérnünk kell.
§. 12. a) A' Betegségek legközönségesebb okait.
§. 13. b) Az Egésség fenntartásának legközönsége-
sebb eszközeit.
§. 14. Életünk eránt való Kötelességünknek minémű
határt vét át erköltsi okosság?
B.) Erköltsi Okosságunkra nézve.
§. 15. Közönséges Regula; Okosságunk méltóságát
semmivel meg ne alatsonyítsuk.
§. 16. Különösebb Regulák: Meg ne alatsonyítsuk azt
1.) A' Mértéktelenséggel,
§. 17. 2.) A' Fösvénységgel,
§. 18. 3.) A' Hazugsággal.
§. 19. 4.) A' Hízelkedéssel, Tsapodárkodással, Földönn tsúszással
II.) Parantsoló kötelességeink.
§. 20. Közönséges Régula: A' Tökélletességre, és Ból-
dogságra tartozunk igyekezni.
§. 21. Különösebb Régulák.
A.) A Tökélletességre nézve.
§. 22. Minden erőnket kell öregbíteni igyekeznünk ?
de némelyiket még is különösebben:
B.) A Boldogságra nézve.
§. 23. A' legszükségesebb erköltsi Régulák.
§. 24. Miktől függ Boldogságunk?
§. 25. Mik lehetnek annak akadályi mi magunkbann ?
§. 26. A' külső gyönyörűségek a' belsővel nem egy-
átaljábann ellenkeznek.
Egygyenként némely ártatlan
KÜLSŐ GYÖNYÖRŰSÉGINKRŐL.
§. 27. 1.) Az Egésségről (úgy, mint gyönyörűségről)
§. 28. 2.) A' Betsületről (hasonlóképpenn)
§. 29. 3.) A' Bővölködésről, vagy Gazdagságról
§. 30. 4.) Emberekkel való Társalkodásról
§. 31. 5) Elfáradt Testünk, vágy Elménk megújjí-
tásáról
§. 32. különösönn: a.) A' Mus'ikáról, és Tántzról.
§..33. b.) A' Természetbenn és szép Mesterségekbenn való gyönyörködésről,
§. 34. c) A' szín alatt való Játékokról,
§. 35. d.) A' tulajdonképpenn való Játékokról.
II. Rész.
FELEBARÁTINK ERÁNT VALÓ KÖTE-
lességeinkről.
I. S Z A K A S Z.
KÖZÖNSÉGES FELEBARÁTI KÖTELESSÉG.
§. 36. Kitsodák a' mi Felebarátink? és mire nézve
hasonlók mindnyájan mind hozzánk, mind pedig
egymás, között? Abból minémű közönséges Kö-
telességek következnek ?
§. 37. A.) Az Igazságra nézve?
§. 38. B) A' Jóltévőségre, vagy Szeretetre nézve?
§. 39. Ennek a' szeretetnek magossága és szélessége?
§. 40. C.) Az erk. Egyenességre (aequitas) nézve?
I.) AZ IGAZSÁG KÖZÖNSÉGES KÖTELES-
SÉGEI. AZ Ő KÜLÖMBÖZŐ, DE MINDEN
EMBERBENN MEGTALÁLTATHATÓ
TÁRGYAIK SZERÉNT.
A.) Állati természetire nézve Felebarátinknak.
§. 41. Életek, épségek, és egésségek ellen nem szabad
járnunk semmivel,
§. 42., Rettenetes dolog a' szánszándékos gyilkosság,
Tsak két esetbenn gondolhatni azt elkerülhetet-
len szükségböl szabadosnak.
B.) Erköltsi Okosságokra nézve.
§. 43. Minden embernek az ő erköltsi okosságáért, a'
betsületnek, Vagy tiszteletnek minden egyéb dól-
gokat meghaladó mértékével tartozunk.
§. 44. Legrettenetesebbenn ellenkezik azzal az örökös
szolgaság.
C.) Minden Erejekre, vagy Tökelletessé-
gekre nézve.
§. 45. Kötelességünk azt meg nem akadályoztatni. Az
ellen kiváltképpenn való vétkek : Hazugság 's a't
D.) Boldogságokra nézve.
§. 46. Kötelességünk azt sem akadályoztatni meg.
a.) Belső Bóldogságoknak mi által volnánk
legnagyobb akadályára
§. 47. b.) Külső Bóldogságokbann mit szoktunk leginkább irigyelni
§. 48. Világi Javaik eránt való igazságtalanságok : a'
Tolvajság, Ragadozás, Orvgazdaság, Tsalárd
Adásvevés, és U'sora.
§. 49. Betsületek eránt való Igazságtalanság: a' ha-
misvád, Rágalmazás (calumnia)
II. A' FELEBARÁTI SZERETET KÖZÖNSÉGES KŐTELESSÉGEI, AZ Ő KÜLÖNBÖZŐ DE
MINDEN EMBERRENN MEGTALÁLTAT-
HATÓ TÁRGYAIK SZERÉNT.
§. 50. A' Felebaráti szeretet közönséges Régulája.
§. 51. Különösebb Regulája:
A) Belső boldogságokra nézve: terjesztenünk kell,
a) A' hasznos és szükséges Igazságok esméretét.
§. 52. b ) A' jó erköltsöket, vagy a' Virtust.
B.) Külső bóldogságokra, kivált Betsületekre
nézve. A' Feleb. szeretet legkönnyebb munkája,
Az ellenkező Vétkek.
§. 54. A' Feleb. szeretet legszembetünőbb munkája a'
Jóltévöség.
II. S Z A K A SZ.
KÜLÖNÖSEBB FELEBARÁTI KÖTELESSÉ-
GEINKKRŐL.
§. 55. Némely emberek eránt különös kötelességekkal
tartozunk; és némely állapot különös kötelessé-
gekre hív bennünket.
I. BARÁTINK ERÁNT VALÓ KÖTELESSÉG.
§. 56. A' Barátság természetéről, és helyes indító o-
kairól.
§. 57. Kikkel kezdjünk Barátságot? miképpenn folytassuk, és ha a' szükség úgy hozza magával, miképpenn szakaszszuk azt félbe ?
II. JÓLTÉVŐINK ERÁNT VALÓ KÖTELESSÉG.
§. 58. Kik igaz Jóltévöink ? mivel tartozunk azoknak ?
III. A' SZÖVETSÉGEKET ILLETŐ KÖ- .
TELESSÉGEINK.
§. 58. A' szövetségeknek nagy ereje. Mikor szabad
még is elállanunk azoktól ?
IV. A' TÁRSASÁGI ÉLETET KÖZÖNS.
illető kötelességeink.
§. 60. A' Társasági élet tzélja és eredeti. Mikor abba állunk: mikre kell vígyáznunk? Ha beléállottunk mivel tartozunk annak?
V. A' HÁZASSÁGI TÁRSASÁGOT ILLETŐ
KÖTELESSÉG
§. 61. A' Házasság természete; ártatlan, és tisztességes tzélja, határa, vagy vége.
§. 62. Kiknei köteléssége arra adni magokat?
§. 63. A' Házastársak költsönös kötelességei egymás
eránt,
§. 64. A' Házasok között kit illet természettel az elsőség? Miképpenn kell azt megérdemlem ? és azzal jól élni?
§. 65. Az Egygyes Házasság (Monogamia) mind a'
természet tzéljával, mind a' jó erköltsökkel leginkább megegygyez.
§. 66. Az Atyafiak között való Házasság tilalmas grá-
dusiról.
§. 67. A' szemérmetességről, és tiszta életről.
VI. A' SZÜLÉK KÖTELESSÉGEI.
§. 68. A' Szülék kötelessége főképpenn a' Jó nevelés.
Hol vetődik meg annak fundamentoma ? -
§. 69. A' jó nevelés bővebb leírása : a.) Testi. b.) Er-
költsi, és c) Mesterségig vagy Tudományos nevelés
VII. A' gyermekeknek szüleik eránt
VALÓ KÖTELESSÉGI.
§. 70. A' Szeretet, Tisztelet, Hálddatosság, és Enge-
gedelmesség.
VIII.. A' tanítók kötelességei:
§. 71. Minémű dolgok tanítását vállalják magokra?
Tanítvánnyaik elméjét mimódonn formálják ? Etköltsöket minemű tekintetbenn tartsák? Fenyítékbenn mire vigyázzanak?
IX. A' tanítványok kötelességei,
§. 72. A' QUINTILIANUS előadása szerént.
X. A' SZOLGÁK, és GAZDÁK KÖTELES-
SÉGEI.
§. 73. Az emberek között javaikra nézve való kü-
lömbség nagy jótéteménnyé ISTENnek. A' Szólgák és Gazdák kötelességei egymás eránt,
XI. A' polgári társaság természeti-
ből folyó kötelességek.
§. 74. A' Polgári Társaság eredete, és betses vólta,
Mi a' Haza ? Mi az eránt való kötelességünk ?
§. 75. A' Polgári Társaságbann kell lenni Alattvalók-
nak, és Felsőségnek: nevezetesenn Törvényhozók-
nak , Igazgatóknak, és Bíráknak. Ezeknek kötelességei.
§. 76. Az Alattvalók kötelességei.
§. 77. A' Hazafiak kötelességei egymás eránt. .
§. 78. Idegen Nemzetbéliek eránt való kötelességeink
§. 79. Egész Nemzeteknek egymás eránt való kötelességei. Az örökös Békesség.
XII. Az élet külömböző nemeiből
származó kötelességek.
§. 80. Az élet külömbözö nemei magokbann mind
tisztességesek. Miképpen kell még is tenni azokra
nézve a' választást?
§. 81. A' Túdós emberek kötelességei.
§. 82. A' szép Mesterségeket illető kötelességeink.
§. 83. A' külső Illendőség, mely a' belsőre is jó gyakorló eszköz.
XIII. AZ ÉLET KÜLÖMBÖZŐ IDEJÉBŐL
SZÁRMÁZÓ KÖTELESSÉGEK.
§. 84. Az Ifjaknak és öregeknek egymás eránt való
kötelességei.
XIV. A' HALOTTAK ERÁNT VALÓ KÖTE-
LESSÉGEINK.
§. 85. Azoknak megvisgálása, eltemettetése, betsületek
megkéméllése, Testamentomok tiszteletbenn való
tartása.
III. RÉSZ.
ISTEN ERÁNT VALÓ KÖTELESSÉGEINKRŐL.
§. 86. Ezeknek visgálása előtt, az ISTEN természetének helyes esméretére, és lételéről 's gondviselésséről minél erőssebb meggyőződésre kell igyekeznünk.
§. 87. Természetire nézve miket kell különösönn elménkbenn forgatnunk?
§. 88. Mi győzhet meg Lételéről?
§. 89. És Gondviseléséről ?
§. 90. Micsoda nehézség szokott lenni gondviselése
ellen a) á' gántsoskodó Elmékbenn.
§. 91. b) a' gántsoskodni nem akaró kegyes emberekbenn is.
§. 92. Az Istenntagadás, és Babonaság okai. Mikép-
penn kerülhetjük el azokat?
§. 93. ISTEN eránt való I.) Tevő vagy Parantsoló
kötelességeink: a' Tisztelet, Szeretet, Háládatosság, és Engedelmesség.
§. 94. Mimódonn gyakorolhatjuk azokat kőzönségesenn?
§. 95. Miképpenn gyakorolhatjuk különösönn 1.) a'
Tiszteletét.
§. 96. - 2.) A' Szeretetet? Mimódoan állhat meg
azzal a' Félelem?
§. 97. - 3) A' Háladatosságot ? és 4 ) a' Bizodalmot?
§. 98. Az Isteni Tisztelet, és helyes Isteni félelem
mind egyre mennek ki. A' belső Tisztelet mellé
külső is szükséges.
§. 99. Az Isteni Tisztelet külső jelei :
1. Az imádság. Annak nemei, és tzéljai.
§. 100. 2.) Az Esküvés. Annak természete. Minémű
meghatározással kell azzal élnünk ?
§. 101. 3.) A' Fogadástételek (Vota). Mikre kell azokra nézve figyelmeznünk?
§ 102. II.) Tagadó vagy Tiltó kötelességeink : Ne kevélykedjünk. Ne zúgolódjunk, szükségtelenül, tiszteletlenűl, vagy hamissann ne esküdjünk. Ne
átkozódjunk, és ne káromkodjunk.
IV. R É S Z.
AZ OKTALAN ÁLLATOK, PLÁNTÁK, ÉS
érzéketlen testek eránt való
kötelességeinkről.
§. 103. Az okosság nélkül való dolgok felosztása;
azok eránt közönséges kötelességeink; különös
kötelességeink az Állatok, legkülönösebb a
szelíd állatok eránt.
TOLDALÉK
KÖTELESSÉGEINK GRÁDUSIRÓL, és EGYmással eshető öszveütközéséről.
§. 104. Az itt előforduló kérdések.
§. 105. 1.) Egyenlöek é minden vétkek ? Kétképpenn
nézhetjük azokat: Formájokra, és Matériájokra
nézve. - '
§. 106. 2.) Egyenlöek é minden Jótselekedetek ?
§. 107. 3.) Egyenlöek é minden kötelességeink?
Mind ezeket a' kérdéseket tsak a' megtörténhe-'
tő öszveütközésre nézve teszi fel az Ethika'
§. 108. Mikor kötelességeink öszveütközni látszanak:
mikre kell mindenek előtt figyelmeznünk?
§. 109. Kötelességeink rendit, a' Jónak és Gonosznak
rendi megmutatja. -
§. 110. A' Jónak és Gonosznak téllyesebb felosztása,
kötelességeink öszveütközésének külömböző esetivel egygyütt.
§. 111. Bővebb világosításra szolgálható dólgok. '
§. 112'. Egynehány példák a' Casuistikára.
A' FILOZÓFUSI ETHIKA GYAKORLÓ
R É S Z E.
( Practica Ethices, seu Ascetica )
§.113. A' Virtusra gyakorlás: arra ismét valamely
Útmutatás kívántatik.
I.) KEZDŐ; VAGY KÉSZÍTŐ RÉSZE AZ
ASCÉTIKÁNAK AZ EMBERI AKARATRÓL
KÖZÖNSÉGESENN , ÉS ROMLOTTSÁGÁRÓL KÜLÖNÖSÖNN.
§. 114. Lelkünk bír Értelemmel és Akarattal.
§. 115. Akaratunk legelső munkái: a' Kívánás, és
Iszonyodás. Az Óhajtás mibenn külömböz a'
Kívánástól.
§. 116. Kívánságink és iszonyodásink vagy málóiag
valók , vagy tartósok. Mik a' Felháborodások,
és a' Vonszódások.
§. 117. A' Felháborodások okai , főbb nemei,
§. 118. Alsóbb nemei.
§. 119. A' Vonszódások főbb nemei.
§. 120. A' Felháborodások és Vonszódások egybevetődnek
§. 121. A' Természeti ösztönök ereje
§. 122 A' Temperamentomok ereje
§. 123. Magábann egygyik sem akadállya a'Virtusnak
§ 124. Természeti Előre való készületeink a' Virtusra.
§. 125. Viszsza is élhetünk azokkal.
§. 126. Lelkünk leggyökeresebb nyavalyái, a' Restség és Félénkség. Ezeknek kezdete, vagy fundamentoma a' magunk szerfelett való szeretete
(philautia effrenis )
§. 127. Emberbenn képzelhető Romlottság grádusi.
§. 128. Emberbenn képzelhetetlen Romlottság grádusa
II.) VÉGZŐ VAGY TULAJDONKÉPPENN
VALÖ RÉSZE AZ ASCÉTIKÁNAK.
AZ EMBERI AKARAT MEGJOBBÚLÁSÁRÓL.
§. 129. Minden született embernek szüksége van a'
Megjobbúlásra, Két részből áll az: úgymint.
§. 130. A' bűnök elhagyásából, és a' Jótselekedetetek
elkezdéséből.
§. 131. Mindeniket meg kell előzni a' Bűnök meges-
mérésének, és Megbánásának.
§. 132. A' megjobbúlásra a' magunk igyekezete mennyire szükséges?
§. 133. Megjobbúlásunk legnagyobb akadályi. (Azokhoz adhatni a roszsz példát, a' roszsz szokást és a' helytelen szemérmességet
§. 134. Megjobbulásunk segítő eszközi.
§. 135. Legfőbb azok között 1.) A' Vallás.
§. 136. Valami azzal ellenkezik mind akadály.
§. 137. Különösönn hathatós eszköz az Imádság.
§. 138. 2 ) Hasonló Lelkünk halhatatlanságának reménylése.
§. 139. 3) Azokkal egygyütt a' vétkek ép virtusok
következéseinek meggondolása a
§. 140. 2) Belső állapotunkra nézve,
§. 141. A' megtérni nem akaró embernek legközönségesebb kifogási
§. 142. A' megjobbúlni kezdő embernek miktől kell
őrizkedni?
§. 143. Mi által erősödhetik a' jóbann?
§. 144. A' mondottaknak summája és tzélja, a' Ból-
dog Halálra való készűlet.
§. 145. Mind a' megtérni akaró, mind a' Halálra készülő embernek legutolsó nyughatatlansága. Mi oszlathatja azt el?

Témakörök