1.060.331

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filozófiatörténeti előadások I-II.

Jegyzet/Kézirat

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 551 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az 1. kötetből:

"...csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégiscsak arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok... Tovább

Előszó

Részlet az 1. kötetből:

"...csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégiscsak arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő sziszifuszi kő?
miért az emlékek és miért a múltak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny fűszálat:
miért nő a fű, hogyha majd leszárad,
miért szárad le, hogyha újra nő?"

/Babits Mihály/

A filozofálás eredetéről
Mondjuk ki: a filozófia a szellem fényűzéseként keletkezett. A világra való rácsodálkozás élménye nem a létfenntartás küzdelmeiben megfáradt ember jellemző sajátja. Arisztotelész így képzeli el a filozófia eredetét:
"Az emberek ... most is, meg régen is a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni. Kezdetben a hozzájuk legközelebb eső csodálatos dolgokon álmélkodnak el, majd lassanként tovább mentek ezen az úton és nagyobb dolgok felől is kezdtek kérdéseik lenni, így például a Hold változásai felől, a Nap és a csillagok járása és a mindenség keletkezése felőle. A kételkedő és csodálkozó ember pedig tudatlannak érzi magát, s mivel azért filozófusok is a tudományt a tudás kedvéért keresték, és nem a belőle fakadó más haszonért. Ezt különben maga a tény is bizonyítja. A tudásnak ez a fajtája ugyanis akkor kezdődött, amikor már az élet kényelmére és élvezetére szükséges dolgok csaknem mind megvoltak."
Tehát, ahogy a latin szentencia szol: "Primum vivere, deinde philosophari" - Előbb élni (kell), azután (lehet) filozofálni. S amikor ez bekövetkezhet, sajátos, másoktól elváló, magát minden más tudománytól megkülönböztető új diszciplína keletkezik - szintén Arisztotelész megfogalmazásában:
"Van egy tudomány, amely a létezőt vizsgálja és vele mindazt, ami a létezőt önmagában és önmagáért megilleti. Ez egyetlen, a részletet vizsgáló ún. szaktudománnyal sem azonos. Mert egyetlen szaktudomány sem vizsgálja a létezőt általában mint létezőt, hanem kiszakítja a létező egy részét, és az ezt illető járulékos tulajdonságokat kutatja. Így tesznek például a matematikai tudományok. Éppen ezért a tulajdonképpeni létező valamennyi fajtájának kutatása egyetlen, egynemű tudomány körébe tartozik, míg az egyes fajták kutatása már (külön) az egyes fajták tudományának dolga."

Részlet a 2. kötetből:

Kant etikája nagyon fontos dolgokra hívja fel a figyelmet:
- Az emberi méltóságra.
- Az általános humanizmusra.
- Emberi kötelességünkre.
- Szuverenitásunkra.
- A "van" és a "kell" állandó összemérésének szükségességére.
- A mások jogaira.
- A közvéleményre, amely el kell, hogy ítélje az emberhez méltatlan antihumánus tetteket.
Ezt írja erről:
"Semmi se szentebb a világon, mint mások jogai. Ez a jog a mások biztonsága kell legyen. Ennek erősebbnek kell lennie, mint akármely védőpajzsnak."
A felvilágosodás gondolkodásának legmagasabb csúcsai ezek, Schiller Öröm-ódájával, Beethoven IX. szimfóniájával, Mozart Varázsfuvolával társ-, vagy éppenséggel egyszintű gondolatok. És nem utolsósorban: emberközpontúvá teszik a filozófiát.
Fichte, az utód így foglalja össze a kanti gondolatokat:
" Csakis az emberből kiindulva árad szét a szabályszerűség, köröskörül, az emberi megfigyelés határáig. S amint az ember ezt a határt messzebbre tolja ki, messzebbre tolódik ki a rend és a harmónia is."
Kant tehát egy tiszta, steril formális erkölcsfilozófiát dolgozott ki; minden tapasztalati bázistól mentesen kidolgozta az erkölcs "a priori" alapját: egy valóság fölé emelt, az ezerszínű életről tudomást nem vevő etikát. Ezzel eléri, hogy kimutatja: az ember önálló lényeg, nem csak a külső szükségszerűségek jelenségláncolatának a rabja. Jó, hogy kimutatja. Erre szükség volt. De az ember másfelől, a hétköznapokban nem emelkedhet a dolgok fölé. Ezért az emberek életét tanulmányozva, a reális lehetőségekkel számolva kell tetteiket megítélni. Mi, emberek, úgy vagyunk megszerkesztve, hogy nehezen tudunk a partikularitás fölé emelkedni. Ebből a célból Hegel bevezeti a történetiség elvét, és ezáltal újból bekerül a képbe a létező, a "van", a realitás. Kant egyik méltatójának figyelemreméltó gondolata: Kant az ún. "észkritikák" alapján újra és újra megpróbált rendszert alkotni. Vissza

Tartalom

Az 1. kötet tartalomjegyzéke:

A filozofálás eredetéről I.
És mi benne a sajátos? II.
A nagy paradoxon III.
Az egyes ember és a filozofálás III.
Módszerek, vizsgálódási irányok IV.
A filozófia aktualitása V.
Még egy figyelmeztetés V.
Emlékeztető a filozófia lényegéről VI.
I. Az antik görög és római filozófiáról 1.
A milétoszi iskola 1.
Thálész ( i.e. 624- 544 ) 3.
Anaximandrosz ( i.e. 611 -546 ) 4.
Anaximenész ( i.e. 580 - 525 ) 6.
Püthagorász és a püthagoreusok 7.
Püthagorász (i. e. 580 - 500 ) 7.
Hérakleitosz filozófiája 9.
Hérakleitosz (i. e. 545 - 475 ) 9.
Az éleai iskola 13.
Xenopbanész ( i. e. 580 - 484 ) 14.
Parmenidész (i. e. 540 körül ) 15.
Éleai Zénón (i.e. 490-430 ) 17.
Empedoklész (i.e. 495-435 ) 19.
Anaxagorász (i.e. 500-428 ) 23.
Az atomisták és Demokritosz 25.
Demokritosz (i. e. 460 - 370 ) 25.
Leukipposz ókori magyarázójának szövegeiből 25.
Az ember bevonul a filozófiába 29.
Hésziodosz ( i. e. 700 körül ) 30.
A „hét görög bölcs" 31.
Elmozdulások 31.
A szofisták filozófiája 35.
Protagorász ( i. e. 481 -411 ) 38.
A Protagorász utáni fiatal szofisták 39.
Szókratész ( i. e. 470 - 399 ) 42.
Platón ( i. e. 427 - 347 ) 45.
Kiútkeresések 56.
A cinikusok ( künikoszok ) 56.
Arisztotelész munkássága (i. e. 384 - 322 ) 57.
Arisztotelész fontosabb müvei 59.
Az epikureizmus 70.
Epikurosz ( i. e. 342 - 270 ) 71.
A szkepticizmus 76.
Pürrhon ( i. e. 360 - 270 ) 76.
A sztoikus filozófia 77.
Marcus Aurelius császár 85.
Az újplatonizmus 88.
II. A középkori filozófia 91.
Kultúrtörténeti bevezetés 91.
A patrisztika időszaka 95.
Szent Justinius (100-165 ) 96.
Tertullianus ( 150-230) 96.
Origenész f 185-254) 96.
Az arianizmus ( IV. század ) 97.
Aurelius Augustinus ( 354-430 ) 98.
Az Augustinus utáni évszázadok 105.
Scotus Eriugena 105.
Averroes ( 1126- 1198 ) 107.
Maimonidész ( 1138- 1204 ) 107.
Eretnekségek 107.
A skolasztikus filozófia 108.
Canterbury Szent Anzelm ( 1033 -1109 ) 108.
Rosccllinus ( 1050- 1110) 109.
Pierre Abélard (1079-1142 ) 109.
Albertus Magnus ( 1200-1290) 110.
Aquinói Tamás (1224-1274) 110.
Rögei Bacon ( 1210- 1284) 125.
Duns Scotus ( 1266-1308 ) 126.
William Occam ( 1300- 1345 ) 126.
Eckehardt mester ( 1260- 1327) 126.
A reneszánsz évszázadaihoz ( 13- 15. század ) 127.
Nicolaus Cusanus ( 1401- 1464 ) 130.
Kopernikusz ( 1473-1543 ) 132.
Giordano Bnino ( 1548- 1600 ) 133.
Galilco Galilei ( 1564-1642 ) 140.
Desiderius Erasmus (1467-1536 ) I49.
Luther Márton ( 1483 - 1546 ) 149.
Philip Melanchton ( 1497- 1565 ) 150.
Michel Montaigne ( 1533 - 1592 ) 150.
Kálvin János ( 1509-1564 ) 153.
Morus Tamás (1480-1535 ) 154.
Francis Bacon ( 1561- 1626 ) 158.
Renée Descartes ( 1569 -1650 ) 171.
Gassendi ( 1592- 1655 ) 185.
Blaise Pascal ( 1623 - 1662 ) 185.
111. Az újkor filozófiájáról 195.
Thomas Hobbcs ( 1588- 1679 ) 195.
Baruch Spinoza ( 1632 -1677 ) 208.
Gottfried Wilhelm Leibniz ( 1650- 1720 ) 218.
John Locke ( 1632- 1704 ) 222.
George Berkeley ( 1685 -1753 ) 247.
Dávid Hunié (1711 - 1776 ) 258.
A francia felvilágosodás filozófiája 271
Montesquieu (1689-1755 ) 272.
Voltaire ( 1694 - 1778 ) 276.
Jean-Jacques Rousseau (1712 -1778 ) 287.
De La Mettrie ( 1709- 1751 ) 300.
I lolbach (1723 -1789 ) 301.
Adrián Helvetius ( 1715 -1771) 306.
Denis Diderot ( 1713 - 1784 ) 310.

Dr. Hajdu Péter

Dr. Hajdu Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Hajdu Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem