Előszó
1-2. A FILOZÓFIA ÉRTELMEZÉSE
A filozófia szóval gyakran találkoztatok már tanulmányaitok és más forrású információk sorári. Sokan olyan eszmék tárházának képzelik a filozófiát, amely elvontsága...
Tovább
Előszó
1-2. A FILOZÓFIA ÉRTELMEZÉSE
A filozófia szóval gyakran találkoztatok már tanulmányaitok és más forrású információk sorári. Sokan olyan eszmék tárházának képzelik a filozófiát, amely elvontsága miatt csak kevesek számára érthető és hozzáférhető, A filozófiatörténeti stúdium keretében a filozófiai eszmék születésének körülményeivel, egymáshoz kapcsolódásával, az őket kiváltó-létrehozó okokkal foglalkozunk.
Az eszmék - így a filozófiai eszmék - létrejötte soha nem független a társadalom gazdasági-politikai életétől. Erre számos példát ti is tudtok mondani. Ezért ha egy filozófiai eszmerendszert vizsgálunk, mindig csak saját kora gazdasági-politikai-tudományos életével összefüggésben tehetjük azt. Csak így ítélhető meg, csak így vonható le pozitív vagy negatív szerepére vonatkozó következtetés.
A filozófiai gondolkodás - akárcsak a vallás, a művészet, a tudomány stb. - nem volt az emberiség minden történelmi korának sajátja. Az ősi társadalom tudata az egységes mágikus tudat volt. Ez együtt hordozta magában a vallási, az erkölcsi, a művészi, a filozófiai elemeket.
Az ősi társadalom felbomlásával egységes tudata is fokozatosan felbomlott. Az ember viszonya az emberhez, a természethez egyre bonyolultabbá, érthetetlenebbé vált. Felvetődtek olyan nagy kérdések, amelyek már nem közvetlenül a körülvevő világra, az ember mindennapi cselekvésére, hanem az egész valóságra, az emberi-e - céljára, lehetőségeire -vonatkoztak. Ezen kérdéseket nevezzük világnézeti kérdéseknek.
A világnézeti kérdések nemcsak filozófiai szinten fogalmazódtak meg. Koronként változóan a vallás, a művészetek is felvetettek ilyen kérdéseket, s válaszaikat saját nyelvükön fejezték ki.
Vissza