Elöljáró beszéd | 9 |
Tanulmány a lélekről | |
A mű ismertetése | 53 |
Az anyagról | 54 |
Az anyag kiterjedéséről | 55 |
Az anyag kiterjedésétől függő passzív-mechanikai tulajdonságairól | 57 |
Az anyag motorikus képességéről | 58 |
Az anyag érzékelő képességéről | 62 |
A szubsztanciális formákról | 64 |
A vegetatív lélekről | 66 |
Az állatok szenzitív lelkéről | 67 |
A szenzitív lélekkel kapcsolatos testi képességekről | 71 |
Az érzékekről | 72 |
Az érzetek mechanizmusa | 73 |
Az érzet törvényei | 75 |
Az érzetek nem ismertetik meg a testek természetét; az érzetek a szervekkel változnak | 76 |
Az érzetek különféleségének anatómiai okai | 78 |
Az ideák kicsiségéről | 79 |
A lélek különböző székhelyei | 80 |
A lélek kiterjedéséről | 81 |
Az érző létező, következésképpen anyagi | 83 |
Az emlékezetről | 84 |
A képzeletről | 87 |
A szenvedélyekről | 90 |
Az érzékszervek szokásaitól függő képességekről | 94 |
A hajlamokról és a kívánságokról | 95 |
Az ösztönről | 96 |
Az állatok képzeteinek ugyanazokkal a jelekkel fejezik ki, mint ki | 98 |
Az éleslátásról és a felfogóképességről | 100 |
A szenzitív lélek benyomásairól | 100 |
Az érzetek, a megkülönböztető képesség és az ismeretek | 100 |
Az akaratról | 103 |
Az ízlésről | 105 |
A lángészről | 106 |
Az alvásról és az álmokról | 112 |
A szenzitív létezőre vonatkozó konklúzió | 114 |
Az értelmi képességekről vagyis a gondolkodó lélekről | 115 |
Az észleletekről | 115 |
A szabadságról | 116 |
A reflexióról stb. | 119 |
Az ideák elrendezéséről | 119 |
Az elmélekdésről vagy vizsgálódásról | 120 |
Az ítélőképességről | 120 |
Vélekedésünk az értelmes lélek természetéről egyedül a hit tudja meghatározni | 123 |
Történetek, amelyek azt bizonyítják, hogy minden idea az érzékektől származik | 128 |
Egy chartres-i süketről | 128 |
Egy erkölcsi fogalmak nélküli emberről | 129 |
Cheselden vakjáról | 129 |
vagy Amman módszere a némák beszédre tanításához | 131 |
Gondolatok a nevelésről | 136 |
Egy medvék közt talált gyermekről | 137 |
A szatíroknak nevezett vademberekről | 139 |
Arnobius szép elmélete, amely alátámasztja mindezen tényeket | 142 |
A mű konklúziója | 143 |
A rendszerek rövid összefoglalása a lélekről szóló értekezés könnyebb megértésére | 145 |
Descartes | 147 |
Malebranche | 150 |
Leibnitz | 153 |
Wolff | 156 |
Locke | 160 |
Boerhaave | 162 |
Spinoza | 164 |
Akik haladóknak, illetve halhatatlannak hitték a lelket | 165 |
Epikuros rendszere | 173 |
Az ember mint növény | 209 |
Előszó | 211 |
I. fejezet | 212 |
II. fejezet | 218 |
III. fejezet | 222 |
Az állatok többek, mint gépezetek | 227 |
Anti-Seneca vagy értekezés a boldogságról | 267 |
Levél A. C. P. kisasszonyhoz avagy a földre terített gép | 325 |
Levél a szellemhez vagy a kigúnyolt névtelen | 335 |
Az élvezet | 345 |
Márki asszonynak | 347 |
Az élvezet | 348 |
Az emberi gép | 395 |
A kiadó előszava | 397 |
Haller Úrnak, az orvostudomány göttingeni professzorának | 398 |
Az embergép | 404 |
Az élvezés művészete | 459 |
Függelék | 495 |
Julien Offray de La Mettrie | 497 |
La Mettrie művei | 499 |
A jelen kiadásról | 502 |
Jegyzetek | 503 |
Névmutató | 514 |