Filozófiai írások

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Antonio Gramsci: Filozófiai írások ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	402 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Húsz évre meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését!" - ez volt Mussolini utasítása a fasiszta bíróságnak 1928. júniusában. Alig kilenc év múlva, 1937. április 27-én halt meg Antonio Gramsci, alig néhány nappal azután, hogy a nemzetközi közvélemény nyomására - már halálos betegen - szabadlábra helyezték. Éppen a húsz év elteltével, 1948-ban kezdődött meg "börtönfüzeteinek" publikálása, amelyek - egy teljes egészében börtönfalak között született elméleti életmű! - a marxista filozófia kiemelkedő fejezetét alkotják.
Aki elolvassa e kötet írásait - a válogatást a római Gramsci Intézet végezte -, megérti a fasiszták rettegését "ettől az agytól", melynek működését nem tudták megakadályozni. Gramsci lenyűgözően széles körű tájékozottsággal, ellenállhatatlan logikával száll szembe Benedetto Croce újhegelianizmusával, a legkülönbözőbb területeken (politika, történelem, szociológia, stb.) bizonyítva a marxizmus helyességét. Ezt a bizonyítást különösen meggyőzővé teszi Gramsci minden dogmatizmust elvető gondolkodói igényessége saját világnézetével szemben.
Gramsci filozófiai tevékenységének fő célja a dialektikus és a történelmi materializmus magyarázata (amelyet a gyakorlat filozófiájának nevez,) védelme az olasz újhegeliánusok (Benedetto Croce és Giovanni Gentile) ellen. Gramsci ugyanakkor élesen bírálja Buharinnak a történelmi materializmusról alkotott felfogását s ennek kapcsán a marxizmus mechanisztikus-pozitivista vulgarizálása ellen küzd.
Ma is klasszikus értékű, amit Gramsci Marx filozófiájának forradalmi jelentőségéről ír, és szinte ez tekinthető filozófiai végrendeletének: "elméleti téren a gyakorlat filozófiája nem keverhető össze és nem vezethető vissza egyetlen más filozófiára sem. Nemcsak annyiban eredeti, amennyiben meghaladja az előző filozófiákat, hanem amennyiben teljesen új utat nyit, azaz tetőtől talpig megújítja magának a filozófiának a felfogásmódját." Vissza

Tartalom

Antonio Gramsci	5
Bevezetés a filozófia és a történelmi materializmus tanulmányozásába	45
Néhány előzetes támpont	45
A köznapi gondolkodás, a vallás és a filozófia kapcsolata	48
A tudomány, a vallás és a köznapi gondolkodás viszonya	48
Filozófiai és történelmi problémák	68
A tudományos vita	68
Filozófia és történelem	68
"Teremtő" filozófia	70
Egy filozófia történelem jelentősége	71
A filozófus	71
A nyelv, a nyelvek, a köznapi gondolkodás	73
Mi az ember?	76
Az individualizmus	88
Az emberi természet fogalmának vizsgálata	89
Filozófia és demokrácia	90
Mennyiség és minőség	90
Elmélet és gyakorlat	92
Alap és felépítmény	94
A "katarzis" kifejezés	94
A kanti "noumenon"	95
Történelem és ellentörténelem	96
Spekulatív filozófia	98
A megismerés "objektivitása"	100
Pragmatizmus és politika	101
Etika	102
Szkepticizmus	103
Az "ideológia" fogalma	104
A tudomány és a "tudományos" ideológiák	107
A gondolkodás logikai eszközei	116
Mario Govi módszertana	116
A dialektika mint a formális logika és a retorika része	118
A formális logika és módszertan tisztán instrumentális értéke	119
A gondolkodás technikája	119
Filozófiai és tudományos eszperantó	123
Lefordíthatók-e a tudományos és filozófiai nyelvek?	125
Marx és Hegel	135
Néhány probléma a gyakorlat filozófiájának tanulmányozásával kapcsolatban	136
A kérdés feltevése	136
Módszertani kérdések	137
Antonio Labriola	142
A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra	144
Spekulatív immanencia és történelmi vagy realista immanencia	156
Filozófia - Politika - Közgazdaságtan	158
A gyakorlat filozófiájának történetisége	160
Gazdaság és ideológia	164
Szabályosság és szükségszerűség	166
Átmenet a tudástól a megértéshez, az érzéshez, és fordítva, az érzéstől a megértéshez, a tudáshoz	171
Kritikai jegyzetek egy "népszerű szociológiai tankönyv"-kísérlethez	173
Előzetesen	173
Fő kérdések	179
Történelmi materializmus és szociológia	179
A gyarkolat filozófiájának alkotórészei	186
Struktúra és történelmi mozgás	187
Az értelmiségiek	188
Tudomány és rendszer	189
A dialektika	190
A metafizikáról	192
A "tudomány" fogalma	194
A "külvilág" úgynevezett "valósága"	199
A régebbi filozófiák megítélése	208
Az immanencia és a gyakorlat filozófiája	209
A nomenklatúra és a tartalom kérdései	212
A tudomány és a tudományos eszközök	218
A "technikai eszköz"	220
Ellenvetés az empirizmussal szemben	223
Az "ortodoxia" fogalma	223
Az "anyag"	227
Mennyiség és minőség	231
A teleológia	233
A művészetről	234
Benedetto Croce és a történelmi materializmus	239
Transzcendencia, teológia, spekuláció	239
Az etikai-politikai történelem paradigmái	241
Hogyan bírálja Croce a marxizmust?	243
A gyakorlati elem Croce álláspontjában	246
Az értékelmélet	248
A profitráta süllyedő tendenciája	251
Történelem és filozófia azonossága	257
Filozófia, vallás és ideológia kapcsolata (crocei értelemben)	260
A politikai ideológiák elmélete	266
Az értelmiség és a kultúra szervezete	271
Az értelmiség kialakulása	271
A városi és a vidéki típusú értelmiség helyzeti különbsége	281
A nevelés alapelvének kutatásához	293
Párt, állam, politika	307
Megjegyzések a politikai pártok néhány strukturális aspektusáról a szerves válság időszakában	307
Politikai harc és katonai háború	313
A bürokráciáról	323
A meghatározott arányok teorémája	327
Szociológiai és politikai tudomány	329
A "kollektív ember" vagy a "társadalmi konformizmus" kérdése	331
Hegemónia (polgári társadalom) és a hatalom megosztása	333
A jogfelfogás	335
Nemzetköziség és nemzeti politika	336
Ki a törvényhozó?	338
Erkölcs és politika	341
Az egyén és a tömegember	343
Fetisizmus	345
Néhány hibaforrás	347
Amerikanizmus és fordizmus	349
Az európai demográfiai összetétel ésszerűsítése	349
Az ipar pénzügyi autarkiája	357
A nemi kérdés néhány aspektusa	361
"Állatiasság" és indusztrializmus	364
A termelés és a munka ésszerűsítése	368
Taylorizmus és a dolgozó elgépiesedése	374
A magas bérek	376
Jegyzetek	381
Tájékoztató a szövegben szereplő személyekről	391
Névmutató	397