Bevezető | 7 |
Perecz László: Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között | 9 |
Az intézményrendszer | |
Az egyetemi tanszékek | |
A Magyar Filozófiai Társaság | |
A legjelentősebb folyóirat: az Athenaeum | |
A hivatalos filozófiatudomány és a szellemi élet | |
Irányzatok és viták | |
A Pauler-korszak | |
Irányzati pluralizmus, a meghatározó irány hiánya | |
Alternatív irányok | |
Rugási Gyula: Teológia és filozófia - A filozófiatörténeti hagyomány szerepe a 20. század első felének keresztény teológiájában Magyarországon | 43 |
A liberalizmus fantomja | |
Filozófiatörténet és katedrafilozófia | |
"Róma lelke" | |
"A kálvinizmus szellemi gótikája" | |
Üdvtörténet és történetfilozófia | |
Lackó Miklós: Két portré | 83 |
A magyar konzervatívok legképzettebb publicistája | |
Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi | |
Egy nemes konzervatív | |
A kulturfilozófus Prohászka Lajos | |
Kulturfilozófia | |
Prohászka, a kultúrválság elemzője | |
Prohászka tragikus kálváriája | |
Szabó Miklós: Nemesi és polgári liberalizmus | 113 |
A nemesi liberalizmus | |
A nemesi liberalizmus jellemzői | |
A magyar nemesi liberalizmus irányzatai 1848 előtt | |
A magyar nemesi liberalizmus válaszai a polgárosodás problémáira | |
A nemesi liberalizmus válsága | |
A magyar "reálpolitika" | |
A polgári liberalizmus | |
A polgári liberalizmus létrehozásának kudarca a századelőn | |
A polgári radikalizmus parasztpolitikája | |
A neoliberális imperializmuskritika | |
A polgári radikalizmus és a magyar nemzeti probléma | |
A polgári radikalizmus elsorvadása | |
A középpolgári liberalizmus | |
A nagypolgári liberalizmus nyílt képviselete: a Cobden Szövetség | |
Nagypolgári liberalizmus burkoltan: a polgári sajtó | |
A nagypolgári liberalizmus feudális jelmezben: a legitimizmus | |
Összegzés | |
Nagy György: Erdélyi magyar szellemi élet 1918-1921 között | 165 |
Bevezetés helyett | |
Egy ország darabokra szakadása és egy nemzetrész talpraállása | |
A "Kiáltó szó": a kisebbségi-közéleti szervezkedés "katekizmusa" | |
A közösségi talpraállás szemléleti-politikai antinómiái | |
Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és kulturális életéről 1919-1945 | 197 |
A politikai és kulturális önszerveződés fő irányai | |
Újságok, folyóiratok, oktatás | |
Az irodalmi élet | |
A tudományos élet | |
Hitler hatalomra kerülése után | |
Kultúra és közélet a visszacsatolás után | |
A szlovák bábállamban maradt magyarok | |
Tilkovszky Loránt: Nemzetiségpolitikai gondolkodás Magyarországon a 20. században | 257 |
Karády Viktor: Mennyire volt "magyar" a honi értelmiség a századfordulón? | 267 |
Iskolarendszer és az asszimilációs politika | |
Kultúrfölény vagy statisztikai önámítás? | |
A hosszú távú asszimilációs egyenlőtlenségek a középiskolákban az anyanyelvi adatok tükrében | |
Etnikai rekrutáció és asszimiláció a középiskolákban az első világháború előtt | |
A családnevek elemzésének kérdései és az érettségizők nemzetiségi háttere | |
Az egyetemisták és főiskolások becsült névösszetételének tanúságai | |
Zárszó | |
Névmutató | 301 |