kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Holnap Kiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 252 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 978-963-346-532-5 |
Megjegyzés: | Tankönyvi száma: HO 116. |
Előszó a második kiadáshoz | 13 |
Részlet az első kiadás előszavából | 14 |
Bevezetés | 17 |
Metafizika | |
A metafizika alapvető kérdései | 25 |
Mi a létező? | 27 |
Parmenidész a létezőről | 30 |
A jelentés problémája és a platóni ideák | 32 |
A részesedés paradoxonjai | 35 |
Mi a dolgok valódi természete? | 38 |
A platóni diairetikus módszer | 39 |
A létezés szerkezete Arisztotelész szerint. Genus, species, individuum | 41 |
Az arisztotelészi kategóriák | 43 |
A szubsztancia és okai | 45 |
A szubsztancia mint individuum és mint species | 47 |
Az attribútumok | 48 |
Potencialitás és aktualitás | 49 |
Az Első Mozgató | 51 |
Az újplatonikus metafizika | 52 |
A középkori metafizika. Az univerzális-vita. Realizmus, nominalizmus, konceptualizmus | 55 |
Az ontológiai istenérv | 59 |
Szent Ágoston és a belső tapasztalat metafizikája | 60 |
Újkori metafizika. A korpuszkuláris elmélet. Test és lélek | 61 |
A pszichofizikai paralelizmus - I. Spinoza panteizmusa | 64 |
A pszichofizikai paralelizmus - II. Az okkazionalizmus | 65 |
A pszichofizikai paralelizmus - III. A harmonia praestabilita elve | 66 |
Leibniz monadológiája | 67 |
Monadológia és okságelmélet | 69 |
Kant és a metafizika | 70 |
Ismeretelmélet | |
Az ismeretelmélet alapvető kérdései | 73 |
Az ismeretelmélet előtörténete | 75 |
Prótagorasz tétele | 79 |
Az elme fogalmának megjelenése. Az anamnézis platóni fogalma | 80 |
A barlanghasonlat | 82 |
Mi a tudás? | 84 |
Arisztotelész. A megismerés fokozatai | 86 |
Érzékelés, képzetalkotás, gondolkodás | 88 |
A megismerés sztoikus elmélete | 90 |
A szkeptikus troposzok | 92 |
Szent Tamás tanítása a megismerésről | 94 |
A kutatás és a megismerés módszerének problémája az újkor elején. Tapasztalat, megfigyelés, kísérlet | 96 |
A matematika szerepe a tudományos megismerésben | 99 |
A módszeres kételkedés | 101 |
Gondolkodom, tehát vagyok | 103 |
A racionalizmus és az empirizmus közös alapja | 104 |
A racionalizmus. Descartes és Leibniz | 107 |
Az empirizmus. Locke érvei a velünk született ideák ellen. Ideáink eredete | 111 |
Elsődleges és másodlagos minőségek. Egyszerű és összetett ideák | 113 |
Módozatok, szubsztanciák, viszonyok. A tudás | 115 |
Berkeley kritikája Locke szubsztancia-fogalmáról | 117 |
Az ideák és az elme | 118 |
Hume továbbfejleszti Locke elméletét | 120 |
Az intuitív és a bizonyításon alapuló tudás | 123 |
Kant. Analitikus és szintetikus ítéletek | 124 |
A priori és a posteriori ítéletek | 125 |
Szintetikus a priori ítéletek | 126 |
A kopernikuszi fordulat | 127 |
A transzcendentális megismerés | 128 |
A megismerés és a tárgyalkotás folyamata | 129 |
A metafizika különös helyzete | 131 |
Az ész-ideák regulatív szerepe | 133 |
A régebbi metafizika hibája és a filozófia új feladata | 134 |
A kanti kriticizmus utóélete I. A klasszikus német filozófia | 135 |
Johann Gottlieb Fichte. Az Én, a Nem-Én és az Abszolút Én | 136 |
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling. A Szellem, a Természet és az Abszolútum | 137 |
Georg Wilhelm Friedrich Hegel. A Szellem mint fogalom, mint természet és mint emberi szellem | 138 |
A kanti kriticizmus utóélete II. Az újkantiánus filozófia. A marburgi és a badeni iskola | 140 |
Etika | |
Az etika alapvető kérdései | 143 |
Az erény homéroszi fogalma | 145 |
A morális reflexió kezdetei | 146 |
A klasszikus görög erények | 148 |
A boldogság | 149 |
A jó | 152 |
A boldogság és az erények viszonya | 155 |
Platón tanítása az erényekről | 157 |
Arisztotelész. Az erény mint lelkialkat | 159 |
Az erényes cselekvés fogalmi előkészítése | 162 |
Az igazságosság | 164 |
A sztoikus etika. Fátum és erkölcs | 165 |
A kettős okság sztoikus elmélete | 166 |
Az ember mint mikrokozmosz | 167 |
A tőlünk függő dolgok | 169 |
Az etikailag közömbös dolgok | 170 |
Az emóciók és az emóciómentesség | 172 |
Az erkölcsi megismerés | 173 |
A sztoikus erények | 174 |
Szent Ágoston. Az akarat szabadsága és a predesztináció | 176 |
Az etika az újkor elején. Descartes ideiglenes etikája | 178 |
Spinoza. Az indulatok és az értelem | 184 |
Az indulatok ereje és az emberi szolgaság | 187 |
Az értelem és az emberi szabadság | 188 |
Az erkölcsi érzék elmélete - I. John Locke | 190 |
Az erkölcsi érzék elmélete - II. Francis Hutcheson | 192 |
David Hume. Az emotivizmus | 194 |
Jeremy Bentham. Az utilitarizmus | 197 |
Kant. Az etika megalapozása. A gyakorlati szintézis és a kötelesség | 202 |
A hipotetikus és a kategorikus imperatívusz | 204 |
A szabadság | 206 |
Az analitikus filozófia | |
Az analitikus filozófia fogalma és jellemzői | 209 |
Az érzet-adatok | 211 |
A dolog fogalma | 212 |
A kijelentés és a látszatállítás | 213 |
A tudományos állítások | 215 |
A verifikáció elve | 217 |
A fenomenológia | |
A fenomenológia fogalma | 219 |
A fenomenológia létrejötte a pszichologizmus bírálatából | 221 |
A filozófia mint "szigorú tudomány" | 223 |
A természetes beállítódás és a filozófiai beállítódás | 224 |
Az intencionalitás és a fenomén | 226 |
A fenomenológiai redukció | 228 |
Az eidetikus redukció | 229 |
Módszer vagy rendszer? | 231 |
Ellenőrző kérdések | 233 |
Mutató | 244 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.