Filozófia

Tankönyv a középiskolák számára

Szerkesztő

Budapest

Kiadó:	Holnap Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	252 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-346-532-X
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: HO116

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Könyvünk középiskolai tankönyvnek készült, amely válogatott filozófiai tételek és problémák bemutatása révén vezeti be olvasóját a filozófiai gondolkodásba. A tárgyalt tételek és problémák elemi jellegűek a szónak abban az értelemében, hogy megértésükhöz nincs szükség előzetes filozófiai ismeretekre. Az olvasó megismerkedhet a metafizika, az ismeretelmélet, az etika, valamint két, a huszadik században kialakult filozófiai irányzat, az analitikus filozófia és a fenomenológia alapfogalmaival. A tankönyv nagyrészt a Holnap Kiadónál már korábban megjelent, Bevezetés a filozófiába című szöveggyűjteményre épül, s a legeredményesebben ezzel a kiadvánnyal együtt használható. A függelékben közölt és az egész anyagot átfogó 192 ellenőrző kérdés mellett zárójelben föltüntettük, hogy az adott kérdésre a tankönyvben és a szöveggyűjteményben hol található meg a válasz. Így az olvasó maga ellenőrizheti és könnyen kiegészítheti tudását.

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz	13
Részlet az első kiadás előszavából	14
Bevezetés	17
Metafizika
A metafizika alapvető kérdései	25
Mi a létező?	27
Parmenidész a létezőről	30
A jelentés problémája és a platóni ideák	32
A részesedés paradoxonjai	35
Mi a dolgok valódi természete?	38
A platóni diairetikus módszer	39
A létezés szerkezete Arisztotelész szerint. Genus, species, individuum	41
Az arisztotelészi kategóriák	43
A szubsztancia és okai	45
A szubsztancia mint individuum és mint species	47
Az attribútumok	48
Potencialitás és aktualitás	49
Az Első Mozgató	51
Az újplatonikus metafizika	52
A középkori metafizika. Az univerzális-vita. Realizmus, nominalizmus, konceptualizmus	55
Az ontológiai istenérv	59
Szent Ágoston és a belső tapasztalat metafizikája	60
Újkori metafizika. A korpuszkuláris elmélet. Test és lélek	61
A pszichofizikai paralelizmus - I. Spinoza panteizmusa	64
A pszichofizikai paralelizmus - II. Az okkazionalizmus	65
A pszichofizikai paralelizmus - III. A harmonia praestabilita elve	66
Leibniz monadológiája	67
Monadológia és okságelmélet	69
Kant és a metafizika	70
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet alapvető kérdései	73
Az ismeretelmélet előtörténete	75
Prótagorasz tétele	79
Az elme fogalmának megjelenése. Az anamnézis platóni fogalma	80
A barlanghasonlat	82
Mi a tudás?	84
Arisztotelész. A megismerés fokozatai	86
Érzékelés, képzetalkotás, gondolkodás	88
A megismerés sztoikus elmélete	90
A szkeptikus troposzok	92
Szent Tamás tanítása a megismerésről	94
A kutatás és a megismerés módszerének problémája az újkor elején. Tapasztalat, megfigyelés, kísérlet	96
A matematika szerepe a tudományos megismerésben	99
A módszeres kételkedés	101
Gondolkodom, tehát vagyok	103
A racionalizmus és az empirizmus közös alapja	104
A racionalizmus. Descartes és Leibniz	107
Az empirizmus. Locke érvei a velünk született ideák ellen. Ideáink eredete	111
Elsődleges és másodlagos minőségek. Egyszerű és összetett ideák	113
Módozatok, szubsztanciák, viszonyok. A tudás	115
Berkeley kritikája Locke szubsztancia-fogalmáról	117
Az ideák és az elme	118
Hume továbbfejleszti Locke elméletét	120
Az intuitív és a bizonyításon alapuló tudás	123
Kant. Analitikus és szintetikus ítéletek	124
A priori és a posteriori ítéletek	125
Szintetikus a priori ítéletek	126
A kopernikuszi fordulat	127
A transzcendentális megismerés	128
A megismerés és a tárgyalkotás folyamata	129
A metafizika különös helyzete	131
Az ész-ideák regulatív szerepe	133
A régebbi metafizika hibája és a filozófia új feladata	134
A kanti kriticizmus utóélete I. A klasszikus német filozófia	135
Johann Gottlieb Fichte. Az Én, a Nem-Én és az Abszolút Én	136
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling. A Szellem, a Természet és az Abszolútum	137
Georg Wilhelm Friedrich Hegel. A Szellem mint fogalom, mint természet és mint emberi szellem	138
A kanti kriticizmus utóélete II. Az újkantiánus filozófia. A marburgi és a badeni iskola	140
Etika
Az etika alapvető kérdései	143
Az erény homéroszi fogalma	145
A morális reflexió kezdetei	146
A klasszikus görög erények	148
A boldogság	149
A jó	152
A boldogság és az erények viszonya	155
Platón tanítása az erényekről	157
Arisztotelész. Az erény mint lelkialkat	159
Az erényes cselekvés fogalmi előkészítése	162
Az igazságosság	164
A sztoikus etika. Fátum és erkölcs	165
A kettős okság sztoikus elmélete	166
Az ember mint mikrokozmosz	167
A tőlünk függő dolgok	169
Az etikailag közömbös dolgok	170
Az emóciók és az emóciómentesség	172
Az erkölcsi megismerés	173
A sztoikus erények	174
Szent Ágoston. Az akarat szabadsága és a predesztináció	176
Az etika az újkor elején. Descartes ideiglenes etikája	178
Spinoza. Az indulatok és az értelem	184
Az indulatok ereje és az emberi szolgaság	187
Az értelem és az emberi szabadság	188
Az erkölcsi érzék elmélete - I. John Locke	190
Az erkölcsi érzék elmélete - II. Francis Hutcheson	192
David Hume. Az emotivizmus	194
Jeremy Bentham. Az utilitarizmus	197
Kant. Az etika megalapozása. A gyakorlati szintézis és a kötelesség	202
A hipotetikus és a kategorikus imperatívusz	204
A szabadság	206
Az analitikus filozófia
Az analitikus filozófia fogalma és jellemzői	209
Az érzet-adatok	211
A dolog fogalma	212
A kijelentés és a látszatállítás	213
A tudományos állítások	215
A verifikáció elve	217
A fenomenológia
A fenomenológia fogalma	219
A fenomenológia létrejötte a pszichologizmus bírálatából	221
A filozófia mint "szigorú tudomány"	223
A természetes beállítódás és a filozófiai beállítódás	224
Az intencionalitás és a fenomén	226
A fenomenológiai redukció	228