Filmművészeti tanulmányok

Előszó

Jean Epstein, a lengyel származású francia filmrendező és esztétikus a film történetének egyik legérdekesebb egyéniségei közé tartozik. Nem is elsősorban filmjei teszik azzá, ezek jó része kényszerű megalkuvás eredménye s Epstein önvallomása szerint is keveset adnak vissza esztétikai elgondolásaiból. Jelentős helyet foglal el azonban a filmesztétika művelői között. Igaz ugyan, hogy nincs következetesen végiggondolt, rendszerbe foglalható esztétikája, sőt egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy Írásaiban kevés a tulajdonképpeni esztétikai fejtegetés, inkább a film helyét keresi a XX. századi ember életében, arról gondolkodik el, hogy milyen szociológiai, pszichológiai és technikai tényezők határozzák meg fejlődését. Nagy érdeme, hogy az elsők közé tartozik azok között, akik már az első világháborút közvetlenül követő esztendőkben, akkor, amikor a filmet még sokan hajlamosak voltak csak vásári komédiának tekinteni, már tudatosan keresik a film mélyebb összefüggéseit. Azt szokták mondani róla, hogy a film első filozófusai közül való; mi inkább a film első költőjének neveznénk, mert szinte minden sorában a hetedik művészet lángoló szerelmesének mutatkozik be, s egyébként is inkább lírai páthosszal átitatott vázlatokat, a szó igazi értelmében vett esszéket, mint tudományos igényű rendszerezést ad az olvasónak. Probléma-felvetéseinek, tételeinek egy része ma már elavult, de szinte minden sora épp annyira érdekes, amennyire vitatható. Vissza