Előszó
Részlet a tartalomból:
A képeken látható épület nem olajfinomító, nem is a képzelet játéka, hanem múzeum. Igaz, olyan múzeum, melynek működési köre jóval tágabb a megszokottnál. S ha már a...
Tovább
Előszó
Részlet a tartalomból:
A képeken látható épület nem olajfinomító, nem is a képzelet játéka, hanem múzeum. Igaz, olyan múzeum, melynek működési köre jóval tágabb a megszokottnál. S ha már a szokásoknál tartunk: ez az agyondíszített, csak azért sem szokványos behemót — melynek belső terei is áttekinthetetlenek — ma már éppúgy Párizs azonosító jelei közé tartozik, mint mondjuk az Eiffel-torony.
Az óriási méretű, a képtől a videóig mindenfajta művészeti terméket központosító Centrum ötlete a néhai köztársasági elnöktől, Georges Pompidou-tói származik. Az ötlet 1977-ben vált valósággá. Ekkor nyílt meg Párizs „gyomrában'", az egykori Les Halles helyén a művészet és kultúra nemzeti központja, mely a kezdeményező elnök nevét viseli.
A Centrum otthont ad a modern művészet nemzeti múzeumának, az ipari alkotások központjának, egy információs közkönyvtárnak, valamint az akusztikai-zenei kutatások intézetének. Működését Jean Maheu elnök és a négy részegység vezetője irányítja. A költségvetési tervet és a tevékenységek fő irányait egy tanácsadó testület véleményezi, melynek tagjait a nemzetgyűlés, a szenátus, az érintett minisztériumok és a városi tanács delegálják.
A modern művészeti múzeum a Centrumnak az a része, ami egy normális múzeum egészével azonos. Állandó kiállításon szerepel a huszadik századi festészet és grafika egyik leggazdagabb — és folyamatosan gyarapodó — gyűjteménye. Az időszaki kiállítások közel tízéves történetét vázlatosan sem ismertethetem, de mindenképpen meg kell említenem a városok (Párizs— New York, Párizs— Berlin, Párizs— Moszkva) közti kulturális kölcsönhatásokat dokumentáló sorozatot. (Ezzel máris kiléptünk a „múzeumból", hiszen a dokumentáció az irodalmi, színházi és film- alkotásokra is kiterjedt.) A 85—86-os szezon programjából: Klee és a zene; Bécs
1880—1938, azaz festészet: Kokoschka, Klimt, Schiele építészet, színház, társadalomtudományok: Freud Wittgenstein...zene: bécsi iskola, film: hang, Pabst (Megint csak: a képzőművészet nem önmagában, hanem tágabb kulturális összefüggésbe ágyazottan jelenik meg, a képek "megmozdulnak".
Vissza