Filkeháza évszázadai és hagyományai

Előszó

Filkeháza Község Önkormányzata nevében tisztelettel köszöntöm településünk lakóit és e könyv olvasóit. A magyar államiság millenniumát falunk lakossága zászlószenteléssel és címeravatással ünnepelte 2000-ben. Ez év augusztusában pedig a község 1481-es első írásos említésének évfordulója alkalmából jelentetjük meg a „Filkeháza évszázadai és hagyományai" című kötetet. A könyv szerzője falunk szülötte, aki a történeti források mellett saját élményei és a település lakóitól származó információk alapján tárja elénk Filkeháza történetének főbb korszakait és a régi népélet emlékeit. A mai kisközség lakosai megtudhatják a könyvből, hogy a XVII. század elején Filkeháza az állattenyésztés révén a leggazdagabb falvak közé tartozott a Hegyközben. A XVIII. század elején dúló pestisjárvány következtében elnéptelenedő település a század végére ismét benépesülve a hegyközi görög katolikusok központjává vált. A XIX. század elején épült jelenlegi templomunk 1661-ből származó harangja hívja ma is misére a vallását híven őrző falu lakóit. A jobbágyfelszabadítást követő gazdasági fellendülés eredményeként Filkeháza lélekszáma a XIX. század közepén meghaladta a 300 főt. Az Olvasó megismerheti a határ régi elnevezéseit, a gazdálkodás hagyományos technológiáját, a legeltetést és az erdőhasználatot szabályozó közbirtokosság működését. A néhány évtizeddel ezelőtt még álló régi szalmafedeles faházakat és csűröket már csak ez a könyv őrzi az utókor számára. Bízunk abban, hogy gyermekeink büszkén nézik majd meg a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felállítandó régi filkeházi épületet, amely a hegyközi népi építkezést fogja reprezentálni. Az egykori fonók és kukoricafosztók hangulatára az idősek még emlékezhetnek, de a fiatalabb korosztály bizonyára érdeklődéssel olvassa a régi lakodalmi szokásokat, a betegségek elhárításának hagyományos módozatait, vagy az esztendő jeles ünnepeihez kapcsolódó hiedelmeket. E könyv lapjairól elődeink szólnak hozzánk, s olyanok képeit is láthatjuk, akik már nincsenek közöttünk. Legyen ez a kötet valamennyi ősünk emléke! Vissza