Előszó
A Gyermekek jogairól szóló egyezmény az első olyan egyezmény a történelem során, amely azokat a jogokat foglalja össze, amelyeket az egyezményt aláíró államoknak a gyermekek jóléte és jólléte...
Tovább
Előszó
A Gyermekek jogairól szóló egyezmény az első olyan egyezmény a történelem során, amely azokat a jogokat foglalja össze, amelyeket az egyezményt aláíró államoknak a gyermekek jóléte és jólléte érdekében minimálisan biztosítanunk kell. A gyermekek jogairól szóló egyezmény a világon a legszélesebben körben ratifikált emberi jogi dokumentum, 3 ország kivételével (Szomália, Dél-Szudán, Amerikai Egyesült Államok), akik eddig csak aláírták, minden ország ratifikálta. Magyarország a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt ENSZ egyezményt az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki.
Három ún. kiegészítő jegyzőkönyv készület az Egyezmény elfogadása óta. A 2009. évi CLX tv. a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásától szóló egyezményhez fűzött jegyzőkönyv és a 2009. évi CLXI tv. a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv, mindkettőt 2000-ben fogadta éle az ENSZ közgyűlése és 2002-ben léptek hatályba, a szükséges ratifikációkat követően. A harmadik fakultatív jegyzőkönyv, amelyet 2011-ben fogadott el az ENSZ közgyűlése a gyerekek egyéni panaszmechanizmusáról, vagyis, hogy jogsérelem esetén gyerekek maguk, vagy képviselőjük közvetlenül fordulhatnak a Gyermekjogi Bizottsághoz. Ez utóbbi még nem lépett életbe, tekintve, hogy nem történet elégséges ratifikáció.
Az egyezményt ratifikáló országoknak az egyezmény 44. cikke alapján ötévente jelentésben kell beszámolniuk arról, hogy mit tettek az egyezmény végrehajtása érdekében. A benyújtott jelentések alapján az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága a civil szervezetek képviselőivel és a kormányzatokkal való személyes dialógust követően záróészrevételeket, ajánlásokat fogalmaz meg, és azok széleskörű megismertetését, megvitatását és figyelembevételét szorgalmazza. Magyarország eddig háromszor, 1996-ban, 2003-ban és 2012-ben nyújtott be jelentést az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának, legutóbb a Fakultatív Jegyzőkönyvekhez kapcsolódóan is. A kormányjelentéseket országonként kiegészítheti a civil szervezetek által összeállított alternatív jelentés. Magyarországon 2005-ben készült először ilyen civil jelentés, majd 2012-ben ismét. Mind a kétszer a Család, gyermek, ifjúság Egyesület összehangoló munkájával, szerkesztésében.
Vissza