1.067.268

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

F.I.D.E. sakkvilágbajnoki zónaverseny

Kecskemét 1964. január 11-február 2.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Mi a FIDE?
A Nemzetközi Sakkszövetség (Fédération Internationale des Échecs, népszerű rövidítése szerint: FIDE) éppen 40. évébe lép az idén. A FIDÉ-t 1924-ben alapították Párizsban.... Tovább

Előszó

Részlet:
Mi a FIDE?
A Nemzetközi Sakkszövetség (Fédération Internationale des Échecs, népszerű rövidítése szerint: FIDE) éppen 40. évébe lép az idén. A FIDÉ-t 1924-ben alapították Párizsban. Alapításánál jelen volt és a tagok sorában kezdettől fogva szerepelt a Magyar Sakkszövetség is. Első elnöke, a holland dr. Alexander Rueb, kiváló végjátékszakértő, egészen 1949-ig irányította a szövetség ügyeit. A két világháború közötti időbe a FIDE legnagyobb jelentőségű rendezvényei, az ún. nemzetek versenyei, népies nyelven a "sakkolimpiák" voltak. Mint ismeretes, e négyes csapatversenyeket évente, később kétévenként rendezték meg. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az első két ilyen sakkolimpián nem volt "erőssorrend", azaz a csapatok az egyes mérkőzésekre tetszés szerinti sorrendben állíthatták ki játékosaikat. E versenyeken hazánk a húszas évekbe kiemelkedő sikerrel szerepelt: a londoni 1927-es, majd az 1928-as hágai olimpián egyaránt az I. helyet szerezte meg.
Magyarország tevékeny részvételét a nemzetközi szövetség életében mutatja aza tény is, hogy a FIDE harmadik kongresszusa színhelyéül Budapestet jelölték ki. A kongresszus 1926 júliusában folyt le, a régebbi sakk-kongresszusokhoz hasonlóan, ami azt jelenti, hogy egyidejűleg egész sor nemzetközi verseny is megrendezésre került. A 16 résztvevős nemzetközi mesterversenyt Grünfeld osztrák és Monticelli olasz mesterek nyerték holtversenyben, az ugyancsak holtversenyben végzett Rubinstein (lengyel), Kmoch (osztrák) és Takács magyar mesterek előtt. A résztvevők sorában még olyan nevekkel találkoztunk, mint Mattison (lett), dr. Tartakower (francia), Yates (angol), Colle (belga), Prokes (csehszlovák) mesterek, hazánk színeiben dr. Vajda, dr. Nagy, Havasi mesterek. A vegyes mesterversenyt az osztrák Walter nyerte a magyar Sárközy előtt, a főtorna győztese Zinner Sándor lett Bakonyi előtt. Min olyan nevek, amelyekkel később is számtalanszor találkoztunk a magyar sakkozás története során. Külön fejezetet jelentett a kongresszus alkalmából rendezett nemzetközi női verseny, vagy ahogyan akkor hívták, a "hölgyverseny". Magyarországon ez volt az első női sakkverseny és ezért méltán keltett nagy érdeklődést. A nyolc résztvevős versenyt az angol Miss Holloway nyerte két osztrák versenyzőnő, Harun és W. Kalmar előtt. Utánuk következtek a legjobb magyar női sakkozók, Faragó Klára és Guga Gabriella. Végül nemzetközi csapatbajnokságra is sor került, amelyet Magyarország csapata nyert meg Jugoszlávia előtt. Négyes csapatok mérkőztek egymással, de ez a torna viszonylag szerény keretek közt folyt le: a részvevő országok száma is négy volt. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem