Fiataloknak a családról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Ha valaki megnősül, azt mondják, hogy családot alapít. Ez a kifejezés egy szempontból régi állapotot tükröz. A lány ma is, egykori szóhasználat szerint csak férjhez megy. Miért tekintették a családalapítást férfiügynek? Mert egyedül az ő felelőssége volt a feleségről és megszületendő gyerekeiről gondoskodni. Hiába járult a családalapításhoz az após hozománnyal vagy fogadta be a vejét a műhelyébe, üzletébe. Hiába nevelte a gyerekeket, vezette a háztartást az asszony.
Ma nálunk a családalapítás a férfi és a nő közös vállalkozása és együttes felelőssége. Együttes felelőssége a családfenntartás is. Ezt csupán az anyagiakra értik. Erkölcsi normáink, törvényeink azonban a házastársak, a szülő és a gyermek demokratikus és szeretetteljes kapcsolatának kiépítésére és ápolására is vonatkoznak.
Egy házaspár nem család. Csupán annak alapja, feltétele. Akkor válik családdá, amikor az első gyerek megszületik. (Kettő + egy.) Ha a szülők elválnak és az anyánál marad a gyerek (ahol egy szülő hiányzik, kilencven százalékban az apa az), már nem beszélhetünk teljes értékű családról, bármily jó a kapcsolat kettejük között, bármily otthonos a légkör, vagy jobbak a nevelési feltételek, mint a szülők együttélésekor volt. Ha egy anya vagy apa egyedül neveli a gyerekét, azt mondjuk, nem ép a család. (Egy + egy.) Egyesek szerint ez csupán formai kérdés, kizárólag a statisztikus szempontjából érdekes, mert a család egy + egyes összetételben is elláthatja funkcióit, feladatait." Vissza