Fiatalok kérdeznek

Előszó

Kedves fiatal barátom, aki ezeket a sorokat olvasod! Nem gondolkoztál már sokszor a magad sorsa felől? Körülnéztél és felfedezted, milyen erkölcsi nyomorúság vesz körül; lázadoztál a szenvedések ellen, amelyek az emberiséget sújtják, a háborúk borzalmai ellen és az ártatlanok szenvedése és fájdalmai ellen. Lázadozol a kiáltó igazságtalanságok ellen, a gazdagot a szegénytől elválasztó mély szakadék ellen, a luxus és a szegénység ellentéte ellen. Talán tétovázol és nem tudod, nem kellene-e azt tenned, amit a nagy tömeg tesz, és feledést keresned annak gyönyört és szórakozást hajszoló életében. Ha azonban beleveted magad a bűnös élet sodrába, nem tudhatod, mi vár rád meggondolatlan tetted miatt.
Vagy még más probléma is gondolkodóba ejt? Miért van olyan sok különböző vallás? Vajon valóban jobb az egyik, mint a másik? Miért, hogy egyes követői őszinték, mások meg képmutatók és fanatikusok? Mit gondol minderről Isten - ha egyáltalában létezik?
Isten? Gondviselés? Teremtő? Pedig úgy látszik, hogy a világ nem magától állt elő! Örökkévalóság? Honnan jövünk? Hová megyünk? Mi következik ezután? EZUTÁN...EZUTÁN? Oly sok, mindmáig megválaszolatlan kérdést hordozol magadban. Bizonyosak, hogy az a kétezer esztendő előtt Palesztinában élt fiatalember is feltette magának ezeket a kérdéseket. Ezek a kérdések foglalkoztathatták, sőt üldözték, különben nem futott volna az Úr Jézus után, nem borult volna térdre előtte, és nem kérdezte volna ilyen sürgetve. Vissza