Fiatalkorúak ügyésze voltam

Előszó

Igaz, emberi történeteket mesélek el e könyvben. Történeteket, amelyeket elém hozott az élet ügyészi pályafutásom alatt. Látszólag különálló, egymástól sok mindenben különböző "eseteket", sorsokat vetettem papírra, hogy legalább villantásszerűen megmutassam, milyen változatos és gazdag a fiatalkorúak ügyészének munkája. Mindenekfelett azonban az a célom, hogy reális, tárgyilagos képet mutatva, felhívjam a közvélemény figyelmét az ifjúkori bűnözés tényleges szülőokairat, s itt-ott érzékeltessem a megoldandó feladat nagyságát és módozatait is.
A fiatalkorúak bűnözése úgyszólván az egész világon nagy port felverő jelenség ezekben az években. Természetesen az egyes országokban társadalmi berendezkedésüktől, társadalmi-gazdasági problémáiktól, a nevelés helyzetétől függően mások és mások a fiatalkorú bűnözést kiváltó okok. És más és más a probléma nagysága. Nálunk - anélkül, hogy beleesnénk a mindent erőszakkal megszépítő, a tényleges hibákat is elkendőző "lakkozás" buktatóiba - nyugodtan elmondhatjuk: a fiatalkorúak bűnözése csupán az ifjúság kicsiny, bár el nem hanyagolható rétegére terjed ki. Évenként néhány ezer fiú és leány kerül szembe a törvénnyel, s velük szemben az ifjúság becsületes, alkotó és tanuló, a szocialista jövőre készülő százezrei állnak.
Az ügyész tapasztalatai - munkájának természeténél fogva - egyoldalúak. Akár az orvos, ő is kóreseteket lát szüntelen. E kóresetek pontos diagnózisát adni és a biztos gyógyulás útját megmutatni: ez a feladata. Ha úgy tetszik, ilyen diagnózis gyűjtemény ez a könyv is.
Szeretném, ha e történetek tanulságai segítenék a szülőket, nevelőket, ifjúsági vezetőket abban, hogy a keserves buktatóktól megőrizzék a gondjaikra bízott fiatalokat. Hiszen a bűncselekmények megelőzése a fiatalkorúak bűnözésének kulcskérdése. Nemcsak igazságügyi feladat ez, hanem az egész társadalom ügye. Mindannyiunké, akik felelősséget érzünk a serdülő ifjak és leányok, a jövő hordozóinak sorsa iránt. Vissza