Fülszöveg
1862. július 7-én Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij, a Szovremennyik című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztőjének szentpétervári lakásában házkutatást tartottak. Csernisevszkijt letartóztatták, és a félelmetes hírű Péter-Pál-erődbe kísérték. Az első kihallgatásra azonban csak majd fél évvel később került sor, a másodikra újabb fél év múlva, az ítélethírdetésre pedig több mint két év múlva.
Mit csinált a fogoly ez alatt az egy év alatt? Egyáltalán miért tartóztatták le úgyszólván minden terhelő bizonyíték nélkül?
1861. február 19-én a cár kiáltványában tudatta szeretett népével, hogy birodalmában megszünteti a jobbágyságot. A kiáltványt felolvasták minden faluban, de a parasztok nem hitték el, hogy ez volna az "igazi", mert a kapott szabadság még az addiginál is nagyobb nyomorúságba taszította őket. S ekkor újabb kiáltványok, felhívások jelentek meg a falvakban, városokban, katonaságoknál, melyek arra biztatták a népet, hogy ne nyugodjék bele ebbe a helyzetbe,...
Tovább
Fülszöveg
1862. július 7-én Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij, a Szovremennyik című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztőjének szentpétervári lakásában házkutatást tartottak. Csernisevszkijt letartóztatták, és a félelmetes hírű Péter-Pál-erődbe kísérték. Az első kihallgatásra azonban csak majd fél évvel később került sor, a másodikra újabb fél év múlva, az ítélethírdetésre pedig több mint két év múlva.
Mit csinált a fogoly ez alatt az egy év alatt? Egyáltalán miért tartóztatták le úgyszólván minden terhelő bizonyíték nélkül?
1861. február 19-én a cár kiáltványában tudatta szeretett népével, hogy birodalmában megszünteti a jobbágyságot. A kiáltványt felolvasták minden faluban, de a parasztok nem hitték el, hogy ez volna az "igazi", mert a kapott szabadság még az addiginál is nagyobb nyomorúságba taszította őket. S ekkor újabb kiáltványok, felhívások jelentek meg a falvakban, városokban, katonaságoknál, melyek arra biztatták a népet, hogy ne nyugodjék bele ebbe a helyzetbe, követeljen igazi és teljes szabadságot. E röpiratok szerzői fiatal értelmiségiek, diákok, akiknek egyik szervezete a "Fiatal Oroszország" volt. Az ő támogatójuk pedig Csernisevszkij és néhány barátja.
A Péter-Pál erődben töltött több mint két év alatt írta meg Csernisevszkij leghíresebb művét, a "Mit tegyünk"-et, amelyben regényes formában fejtette ki elképzeléseit arról az új embertípusról, amelyik majd alkalmas lesz arra, hogy - okos, józan, megfontolt tettekkel, lépésről lépésre - megváltoztassa az országot, hogy becsületet szerezzen a valódi értékeknek: az etikus magatartásnak, a becsületes munkának, a szeretetnek. Ezen értékek közé tartozik a család is, amelynek tagjai - szintén forradalmi gondolatok a feudális Oroszországban! - egyenrangúak kell hogy legyenek, tiszteletben kell tartaniuk egymás akaratát, vágyait. Csernisevszkij is megpróbálta így berendezni családi életét, a felesége azonban nem volt megfelelő partner ehhez. Találkozott egy másik asszonnyal, aki különös jelenség volt a múlt századi Szentpéterváron, s vele talán valóra válhatott volna az a szép utópia, melyet regényében megrajzolt. De ez a találkozás későn történt.
1864. május 19-én, Pétervár egyik terén a hagyományos ceremónia keretében - szégyenoszlop, letérdeltetés a kivégzőhelyen, a hóhér összetör a fogoly feje fölött egy kardot és darabjait a bámészkodó tömeg közé dobja - megfosztják Csernisevszkijt állampolgári jogaitól, majd két zsandár kíséretében útnak indítják a végtelenül messzi Szibériába, ahonnan csak élete vége felé, 12 év múlva szabadulhat.
Vissza