| Az olvasóhoz | |
| MAROSI ERNŐ | |
| A honfoglalástól az államalapításig | |
| A honfoglaló magyarság művészete | 7 |
| Magyarország művészete a honfoglalás korában | 10 |
| Preromantika | |
| Változások a 10. század második felében | 13 |
| Az államalapítás korának művészete | 14 |
| Kelet és Nyugat határvidékén: a 11. század második harmada | 18 |
| Román kor | |
| Az érett romantika első korszaka | 21 |
| Az érett romantika virágkorának Magyarországi műhelyei a 12. század második felében | 27 |
| A koragótika Magyarországon | 32 |
| A késő románkor | 39 |
| Kapcsolatok a közép-európai koragótikával | 45 |
| Várak és udvarhelyek | 49 |
| Gótika | |
| A klasszikus gótika stílusa a 13. század második felében | 52 |
| A késői klasszikus gótika a 14. században | 56 |
| Udvari művészet Károly Róbert korában | 60 |
| Kapcsolatok Közép-Európa művészetével | 62 |
| Magyarország, a Közép-európai gótikus művészet egyik központja | 69 |
| Várak, kastélyok, paloták | 69 |
| Új törekvések az építészeti téralkotásban és dekorációban | 77 |
| A festészet irányzatai | 86 |
| Kolozsvári Márton és György | 91 |
| Az internacionális gótika művészete | 92 |
| Csehországi mintaképek hatása 1400 körül | 93 |
| Építőműhelyek, központok a 15. század elején | 97 |
| A Zsigmond-kor udvari művészete | 100 |
| A lágy stílus | 104 |
| A szobrászat a 15. század elején | 108 |
| A későgótikus művészet kezdete | 113 |
| Építészet | 118 |
| A későgótika a 15. század végén és a 16. században | 122 |
| A későgótikus építészet stílusváltozatai | 128 |
| A naturalisztikus és a geometrikus ornanems | 134 |
| Az új szárnyasoltár-típus | 136 |
| Oltárművészet 1500 körül | 141 |
| FEUERNÉ TÓTH RÓZSA | |
| A korai reneszánsz (1470-1541) | |
| A reneszánsz művészete Mátyás korában | 148 |
| Az új építészeti stílus befogadásának jellegzetességei | 152 |
| Mátyás király építkezései | 154 |
| A toszkán-dalmát művészkolónia kialakulása | 158 |
| A reneszánsz első helyi mesterei: a vörösmárvány-szobrászok | 165 |
| A reneszánsz 1490-1541között | 166 |
| A Jagello-kor művészete | 166 |
| Az esztergomi Bakócz-kápolna | 170 |
| A továbbélő toszkán művészkolónia alkotásai | 173 |
| A helyi mesterek reneszánsz munkái és a stílus széles körű elterjedése | 175 |
| A mohácsi vész és a toszkán művészkolónia felbomlásának következményei | 180 |
| Későreneszánsz (1541-1686) | |
| Építészet | 182 |
| Erdély későreneszánsz építészete a 16. század második felében | 184 |
| A királyi Magyarország későreneszánsz építészete | 185 |
| A "pártázatos" reneszánsz | 189 |
| A Bethlen-Rákóczi korszak építészete Erdélyben | 192 |
| A "virágos" reneszánsz és a faépítészet emlékei | 196 |
| Festészet és szobrászat (Galavics Géza) | 198 |
| Iparművészet | 205 |
| A török művészet emlékei Magyarországon | |
| Építészet | 209 |
| Iparművészet | 213 |
| GALAVICS GÉZA | |
| Barokk | |
| A barokk kezdetei (1630-1690) | 215 |
| Építészet és ellenreformáció | 215 |
| A királyi udvar mint megrendelő | 219 |
| A főnemesi-udvari kultúra | 220 |
| Művészek és mesterek a magyar főnemesi udvarokban | 222 |
| Ősgalériák és metszetsorozatok | 226 |
| Történeti kép és aktualitás | 228 |
| Változatok a festészetben, a szobrászatban és az iparművészetben | 233 |
| A barokk uralomra jutása (1690-1740) | 240 |
| Építkezések a századfordulón | 240 |
| Rákóczi-szabadságharc és képzőművészet | 243 |
| Új típusú kastélyok | 247 |
| A városkép barokká válása | 250 |
| A legfőbb mecénás a katolikus egyház | 254 |
| Pozzo, Bibiena és az olasz dekorátorok | 254 |
| Egy kísérlet tanulságai - Mányoki | 257 |
| Templomok és építészek | 259 |
| A barokk szobrászat két változata: Donner és a fafaragó hagyomány | 261 |
| A barokk magyarországi virágkora (1740-1780) | 267 |
| A királyi palota és a magyar kastélytípus | 269 |
| Egy nagy hatású építész -. F. A. Pilgram | 273 |
| Az osztrák festőiskola vezető mesterei Magyarországon | 275 |
| Magyarország barokk festői | 279 |
| Irányzatok a szobrászatban és az iparművészetben | 281 |
| Rokokó udvarok és festészetük | 285 |
| Rokokó szobrászat | 289 |
| A változás jelei | 294 |
| Gerl és Hillebrandt | 295 |
| A kései Kracker | 300 |
| A felvilágosodás kora (1780-1820) | |
| Utak a későbarokk művészet felől | 304 |
| Három kísérlet folytatás nélkül | 307 |
| Felvilágosult abszolutizmus és képzőművészet | 311 |
| A barokk festészet utolsó emlékei | 314 |
| Két felfelé ívelő műfaj: a sokszorosított grafika és a portré | 318 |
| Klasszicizmus és korai romantika | 318 |
| Klasszicizmus és építészet | 323 |
| Táj, tájkép és nép-életkép | 329 |
| Kisfaludy Károly, a szervező művész | 329 |
| Az iparművészet új útjai | 330 |
| NÉMETH LAJOS | |
| Magyar képzőművészet a 19. század derekán | |
| A művészeti élet szerkezete | 333 |
| A reformkor művészetének stílustörekvései | 335 |
| A klasszicista építészet virágkora | 337 |
| A nemzeti szobrászat kezdetei | 341 |
| A nemzeti festészet kialakulása | 347 |
| Magyar képzőművészet a 19. század második felében | |
| Művészet és társadalom viszonyának változásai | 354 |
| A magyar romantika | 356 |
| A realista törekvések | 366 |
| Historizmus és akademizmus a századvégen | 376 |
| Historizáló és eklektikus építészet | 376 |
| Az akademikus szobrászat | 381 |
| Az akademikus festészet | 383 |
| A századforduló művészete | |
| A magyar képzőművészet a századforduló éveiben | 385 |
| A Hollósy-kör és Nagybánya | 386 |
| Mednyánszky László és az alföldi festők | 393 |
| Szecesszió és szimbolizmus | 397 |
| A szecessziós építészet | 397 |
| A gödöllőiek | 413 |
| Az avantgarde térhódítása | 417 |
| A Nyolcak | 423 |
| Az aktivizmus | 430 |
| A Magyar Tanácsköztársaság művészete | 430 |
| ARADI NÓRA | |
| A két világháború között | |
| A művészeti élet feltételei, tendenciái | 432 |
| A fejlődés folyamatosságának megszakadása | 432 |
| Művészeti szervezetek, intézmények | 434 |
| Építészet | 436 |
| Hivatalos építészeti igények | 436 |
| A Bauhaus hatása | 439 |
| A művészek az emigrációban | 440 |
| Klasszicizálás és hivatalos művészet | 445 |
| Szocialista törekvések | 449 |
| Derkovits és a Szocialista Képzőművészek Csoportja | 449 |
| Műfaji és tematikai sajátosságok | 454 |
| Népi törekvések | 457 |
| Az alföldiek | 459 |
| Népművészeti hatás | 460 |
| Medgyessy Ferenc | 461 |
| A "Posztnagybányaiak" | 463 |
| A Gresham-kör | 465 |
| Szobrászok | 469 |
| Konstruktív és expresszionista törekvések | 470 |
| Az École de Paris hatása | 473 |
| A művészet és a második világháború | 474 |
| 1945 után | |
| A művészeti élet összetevői | 478 |
| A jelenkor periódusai | 479 |
| Művészet és közösség | 481 |
| Az építészet | 482 |
| Építészeti műfajok | 483 |
| Várostervezés, lakásépítés | 485 |
| Középületek | 487 |
| A szobrászat és a köztéri szobor | 492 |
| A korszak kezdetei | 493 |
| Az 1960-as évek | 494 |
| Az újabb emlékműszobrászat | 497 |
| A festészet és a faldíszítés | 501 |
| Az indulás és az ötvenes évek | 502 |
| Műfaji változások 1960 után | 504 |
| Rajz, grafika, könyvillusztráció | 509 |
| Alkalmazott grafika | 513 |
| Iparművészet, ipari művészet | 516 |
| Iparművészet | 516 |
| Ipari forma | 518 |
| A Jelen | 521 |
| Képjegyzék | 523 |
| Művésznév-mutató | 551 |
| Helységnév-mutató | 561 |