Fertőd

Előszó

A fertődi kastélyt valaha, mikor még az Esterházyaké volt, s a községet is Eszterházának hívták, gyakran emlegették mint a "magyar Versailles"-t. S valóban, aligha van hazánknak olyan pontja, ahol a XVIII. századi korlátlan hatalmú, fejedelmi vagyonú arisztokrácia ilyen kápráztató pompával közelítette volna meg a kor építészeti mintaképét. Mind az építészeti modor, mind a kertépítő ízlés, mint az életforma - a játékos, magábazárkózott, külön világot építő későbarokk, illetve rokokó - a francia királyok által teremtett versaillesi "őskép" szerint igazodott szerte Európában.
Az egész világ, amelyről könyvünkben hírt adunk, rég eltűnt az idők árjában, eltűntek a hercegek, a rizsporos parókák, a harisnyás inasok, a díszruhás testőrök, letűnt az élet habjaként táncoló, önfeledt, önző, az egész világot csak saját luxusa és szórakoztatása alapján szemlélő főúri osztály - de itt maradt a mai kor emberének a legszebb magyar vidéki kastély, az építészet, a belső tervezés, a kertépítés nagyrabecsült remeke. A közben eltelt csaknem két évszázad alatt megkopott, megroggyant az egykor oly büszke fejedelmi kastély, s a II. világháború betetőzte a romlást. De 1959-től kezdve építészek, festők, szobrászok, bútorművesek dolgoznak ismét Fertődön, hogy helyreállítsák s megmentsék ezt a ritka szép műemléket...
Fertőd ma már tárt karokkal, megújult pompában várja a látogatók tízezreit. Várja az új idők érdeklődőit, akik elgyönyörködnek a rokokó idők ittmaradt szépséges emlékében, elringatóznak az itt élt halhatatlan zseni, Haydn melódiáinak szárnyalásán. A nagy muzsikus emlékére rendezett díszhangversenyekre messzi földről, hazai és külföldi tájakról sereglenek ide a zenekedvelők, hogy a helyszínen hallják felcsendülni az örök dallamokat.
Útikalauzunk első kiadása alig két év leforgása alatt elkelt. Második, bővített kiadásunk megjelentetésével is az a célunk, hogy a fertődi kastélyt közelebb hozzuk a dolgozó tömegekhez.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik kiadványunk megjelentetését elősegítették.
Hangsulyozni kívánjuk végül, hogy fertődi kalauzunk nem lép fel az eredeti tudományos kutatások igényével, adatainkat a vonatkozó szakirodalomból vettük. Megállapításainkban a tárgyat feldolgozó tudományos kiadványok gondolatmenetére támaszkodunk. Vissza