Franciaország identitása II.

Tartalom

Első rész - Számok és hosszú távú
ingadozások

ELSŐ FEJEZET - FRANCIAORSZÁG NÉPESSÉGE
AZ ŐSTÖRTÉNETI IDŐKTŐL AZ EZREDIK ÉVIG
I. Az őskori népességről 11
Amikor még bőségesen volt idő 13
Testek és szerszámok 16
A kőkorszaktól a mezőgazdaságig: a nagy átalakulás 22
Sokféleség és különbözőség 23
A fémek kora 30
A kelták vagy
a gallok? Civilizáció vagy történelem? 36
A számok diadala 45
II. A független Galliától a Karoling Galliáig 50
Magyarázható-e Gallia római meghódítása? 51
A római Gallia virágkora: Commodus uralkodása 58
A római Gallia: belső megosztottság és barbár támadások 62
A lázadás makacsul fellángoló
tüzei 63
Azért ne feledkezzünk meg a barbárok inváziójáról 68
Róma mint gazdasági világ 71
A Meroving Gallia 75
Volt-e valaha is Karoling Birodalom? 80
Európa születése: a feudalizmus
kialakulása és megszilárdulása 83
Az utolsó barbár betörések 85
Gazdaság és népesség 86
Megfordulnak a ciklusok 90

MÁSODIK FEJEZET - A NÉPESSÉG A 10. SZÁZADTÓL
NAPJAINKIG
I. Egy majdnem tökéletes több évszázados ciklus, avagy Franciaország
és Európa első modern korszaka (950-1450) 95
A 10. század, avagy Róma vége 95
Az első Európa felemelkedése 99
A franciák szerencséje: a champagne-i és a brie-i vásárok 107
Földrajzi terjeszkedés: a keresztes háborúk 111
A leszálló ág (1350-1450) 112
A fekete halál és a százéves háború 114
Vissza a gazdasági világhoz 118
Európa és Franciaország sorsa 121
II. 1450-1950: Felszálló ág, és micsoda ági 123
A népességnövekedés szakaszai 125
Vannak-e magyarázataink
az 1850 előtti demográfiai folyamatokra? 131
III. Az új keletű problémák: az orvostudomány diadala, a születésszabályozás, a külföldi bevándorlás 134
Orvoslás és közegészségügy 135
A születésszabályozás 139
Az egyház magatartása 144
A francia eset 147
Egy új keletű probléma: a külföldi bevándorlás 150
Egy gazdasági probléma 152
A rasszizmus problémája 154
Egy kulturális probléma 156

Második rész - »Paraszti gazdaság«,
egészen a 20. századig

HARMADIK FEJEZET - A VIDÉKI INFRASTRUKTÚRÁK
I. Hány évszázadig volt Franciaország »paraszti gazdaság«? 167
A máig létező paraszti gazdaság 167
Amikor a paraszti gazdaság
tisztán láthatóvá válik: a 11. század 170
II. Összkép 174
A természet ereje 174
Az évszakok ritmusa 178
Az ásó, a kapa, a csákány - vagy az eke 181
Egy szokatlan terv 185
Még néhány példa 186
A növényi kultúrák aránya 189
Az arányokról (folytatás) 193
Hordd el magad onnan, ahol én
megjelenek: az új növényi kultúrák 196
A parlagon hagyott üres nyomásról 203
Hordd el magad onnan, ahol én megjelenek
(folytatás): a mesterséges rétek 204
Franciaország: egy lépéssel
mindig lemaradva 209
III. Az állattenyésztés, a szőlő, a gabona, az erdők 211
Ne feledkezzünk meg az összképről 212
1817-ben 212
A régi állattenyésztés. Első szabály: az állatállománynak kell gondoskodnia önmagáról 217
Második szabály: az időszakos istállózás és a szabadban folyó állattenyésztés 220
Még egy szabály: a munkamegosztás kikényszeríti a cserét, az eladást és
a viszonteladási 223
A váltakozó legeltetés inkább kivételnek számít 225
A tudományos állattenyésztés nehéz születése 227
Megmagyarázható-e a ló különös franciaországi története? 229
A tenyésztés: marginális tevékenység 230
A szőlő mint fényűzés 232
A szőlő térnyerése 234
A népi szőlőművelés 240
A bor mint iparág 245
Franciaország három szőlőtermelő övezete 247
Végül néhány szó a gabonáról, pontosabban a gabonafélékről 250
A gabona igényei 251
A vetésforgó 254
Legalább három Franciaország 259
Vissza az évszázadokban 262
A gabonától a kenyérig 266
A kenyérfaló franciák270
A fehér kenyér 271
Gabona és nemzeti jövedelem 272
IV. Lehetséges-e valamiféle összegzés? 274
Franciaország beéri-e önmagával? 275
Hiány, nélkülözés, éhínség, éhséglázadások, zendülések 284
Parasztzendülések és éhséglázadások 286
Lázadások 1680 előtt 287
1680 után 288
V. És mégis: komoly fejlődés 295
Köthetők-e időponthoz a változások? 295
Általános haladás és visszaesések 296
A fejlődés egésze: mindenekelőtt a technika 298

NEGYEDIK FEJEZET - A FELÉPÍTMÉNYEK
I. Mindenekelőtt a városok 305
Tízszázalékos urbanizáltság: egy régi, de hozzávetőleges számítás 305
A városok növekvő szerepe 309
A városok és a király 311
A városi hálózat stabilitása 312
A helyválasztás 313
Emberek: a nélkülözhetetlen alkotóelem 318
A városok és a francia gazdaság 321
Az urbanizáció foka 327
A városok és a francia gazdaság (folytatás és befejezés) 329
Lyon példája 331
Lille példája 332
A felelősség megoszlása 336
II. Érintkezés és struktúra 340
Elsődleges és másodlagos érintkezés 341
A főútvonalak 345
Harmadik típusú útvonal: a víz 348
A szárazföld fontosabb-e
a víznél? 353
Az érintkezés mint egész: az állam szerepe /356
Az érintkezés összvolumene 362
A vasút előtt és után 364
A visszahúzó múlt 368
III. Ipar és iparosítás 372
Az „ipar" szó 372
A tudományos nyelvezetért 375
Óvatosság és fenntartás 377
A szétszórt üzemek 379
A koncentráció
korai formái: a manufaktúrák 382
A nagyipar és az új energiaforrások 385
Az újítások 389
A hogyan után a miért 392
Ismétlődő ingadozások 396
Mérleg: a kisvállalkozások túlélése 399
VI. Kereskedelem: mindig egy lépéssel előbb 404
A kereskedelemben dolgozók létszáma 405
A négociant-ok és a távolsági kereskedelem 410
A kisszámú nyertes 413
A nagykereskedelem mint tanú 416
Megoldatlan problémák 432
V. A hierarchiák csúcsán: a kapitalizmus 435
Tőkék, tőkések és tőkés rendszerek 435
Az alvó tőke súlya 438
A fémpénzek: készletek és pénzmozgás 442
Az uralkodó pénze 446 Belső pénzműveletek 447
Vertikális pénzváltás 454
A papírpénz lassú térnyerése 456
A váltó szerepe 460
Megteremti-e a váltó az Európa-közi kapcsolatokat? 463
Pénz- és bankügyek: egy rendszer kezdetei 470
Pénzügyek és bankok:
egy elszalasztott lehetőség 477
Pénzügyek és bankok (folytatás, befejezés) 482
1789-től 1848-ig 484
A kis számok súlya 491

ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK
Sokféleség és egyediség 496
A külvilág, az ünneprontó, amely
nem hagyja, hogy megfeledkezzenek róla 498
A paraszti Franciaország felbomlása 499
A hosszú távú szemlélet 503

JEGYZETEK 505
A TÉRKÉPEK ÉS AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE 561
AZ IDEGEN SZAVAK MAGYARÁZATA 565
NÉVMUTATÓ 569

Témakörök