kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Helikon Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 917 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-208-850-6 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér térképekkel illusztrálva. |
I. kötet | |
Bevezetés | 7 |
A tér és a történelem | |
A sokféle Franciaország | |
Leírni, látni, láttatni | 24 |
A tartományok: régiók és "földek" együttesei | 27 |
Induljunk útnak, és vegyük szemügyre a sokféleséget | 34 |
Megmagyarázni a sokféleséget - ha egyáltalán lehet | 40 |
Sokféle Európa, sokféle Franciaország | 40 |
Mikroklíma, mikrokörnyezet | 44 |
A helyi gazdaságok, azaz hogyan őrződött meg a francia sokféleség? | 46 |
Az állam és a társadalom nem számolja fel a sokféleséget és a zűrzavart | 49 |
Ahány város, annyi társadalmi képlet | 54 |
A tartományok elzárkózása | 55 |
Langue d'oc - Az "oc" nyelv; Langue d'oil - Az "oil" nyelv | 59 |
Helyi dialektusok: a 18. század ezernyi tájnyelve | 64 |
A nyelvjárás- és helynévkutatás a történelem előtti korok földrajzának szolgálatában | 68 |
Kulturális antropológia: családok kontra francia egység | 72 |
Távolság: a változó mértékegység | 78 |
Franciaország felaprózottsága végre magyarázatot nyer | 82 |
Történelem és sokféleség | 84 |
És ma? | 87 |
A település összetartó ereje: falvak, mezővárosok és városok | 2 |
Kezdjük a falvaknál | 92 |
Lépjünk túl a falvak sokféleségén | 92 |
A falu mint modell | 99 |
Az erdő, "minden javak gyöngye" | 104 |
Az erdő: fordított világ | 105 |
Az erdő mint menedék | 106 |
A falusi ideál: mindent megtermelni | 107 |
Az elkerülhetetlen nyitás | 109 |
Az emberek vándorolnak | 111 |
Rendszermagyarázat: A mezőváros | 116 |
A mezőváros mint modell | 116 |
Gondrecourt (meuse megye) és falvai 1790-ben: a társadalmi-szakmai kategóriák tanúsága | 119 |
Renszermagyarázat: A városok | 131 |
Mi számít városnak? | 132 |
Néhány egyszerű példa | 139 |
Besancon és a regionális elsőség problémája | 140 |
Roanne és vidéke: utak találkozása | 150 |
Roanne, avagy a szállítás diadala | 155 |
Kapitalizmus és feuadalizmus | 164 |
Bent a városban | 169 |
Roanne a 19. és a 20. században - Laval, avagy az ipar és a távolsági kereskedelem közös sikere | 170 |
Caen: városmodell vagy referencia? | 177 |
A nagyvárosok helye | 183 |
Párizs - egy város a sok közül? | 186 |
A falu-mezőváros-város képlet alakulása napjainkban | 191 |
A földrajz találta-e ki Franciaországot? | |
Ne túlozzuk el a francia "földnyelv" jelentőségét | 196 |
A Rhőne a múltban, 1850 előtt | 198 |
A francia földnyelv és a francia egység | 203 |
A Rhőne mint határfolyó | 207 |
Lyon sorsa | 213 |
Ma: a Rhőne-tól a Rajnáig | 218 |
Párizs, az Íle-de-France és a Párizsi-medence | 223 |
A Párizsi-medence elsőbbsége | 224 |
De miért Párizs? | 226 |
Döntő próba: A határ | 229 |
A határok és választóvonalak szívósak | 230 |
A verduni szerződés (843) | 231 |
Négy sorsdöntő év: 1212, 1213, 1214, 1216 | 234 |
A "természetes" határok | 235 |
A kényelmesen elérhető, sohasem uralható tenger | 239 |
Hasznosak-e az esettanulmányok? | 244 |
Az északkeleti és keleti határ | 244 |
Miért Metz? | 249 |
A lassú háború | 250 |
De mi van a háborúval? | 256 |
Kell-e sajnálnunk Metz városát? | 258 |
Második utazás: irány Toulon! | 259 |
A tanulság? | 272 |
Tér és történelem: Még néhány szó | 276 |
Jegyzetek | 279 |
A térképek jegyzéke | 307 |
Az idegen szavak magyarázata | 309 |
Névmutató | 313 |
II. kötet | |
Számok és hosszú távú ingadozások | |
Franciaország népessége az őstörténeti időktől az ezredik évig | |
Az őskori népességről | 11 |
Amikor még bőségesen volt idő | 13 |
Testek és szerszámok | 16 |
A kőkorszaktól a mezőgazdaságig: a nagy átalakulás | 22 |
Sokféleség és különbözőség | 23 |
A fémek kora | 30 |
A kelták vagy a gallok? Civilizáció vagy történelem? | 36 |
A számok diadala | 45 |
A független Galliától a Karoling Galliáig | 50 |
Magyarázható-e Gallia római meghódítása? | 51 |
A római Gallia virágkora: Commodus uralkodása | 58 |
A római Gallia: Belső megosztottság és barbár támadások | 62 |
A lázadás makacsul fellángoló tüzei | 63 |
Azért ne feledkezzünk meg a barbárok inváziójáról | 68 |
Róma mint gazdasági világ | 71 |
A Meroving Gallia | 75 |
Volt-e valaha is Karoling Birodalom? | 80 |
Európa születése: a feudalizmus kialakulása és megszilárdulása | 83 |
Az utolsó barbár betörések | 85 |
Gazdaság és népesség | 86 |
Megfordulnak a ciklusok | 90 |
A népesség a 10. századtól napjainkig | |
Egy majdnem tökéletes több évszázados ciklus, avagy Franciaország és Európa első modern korszaka (950-1450) | 95 |
A 10. század, avagy Róma vége | 95 |
Az első Európa felemelkedése | 99 |
A franciák szerencséje: a champagne-i és a brie-i vásárok | 107 |
Földrajzi terjeszkedés: a keresztes háborúk | 111 |
A leszálló ág (1350-1450) | 112 |
A fekete halál és a százéves háború | 114 |
Vissza a gazdasági világhoz | 118 |
Európa és Franciaország sorsa | 121 |
1450-1950: Felszálló ág, és micsoda ág! | 123 |
A népesség növekedés szakaszai | 125 |
Vannak-e magyarázataink az 1850 előtti demográfiai folyamatokra? | 131 |
Az új keletű problémák: az orvostudomány diadala, a születésszabályozás,a külföldi bevándorlás | 134 |
Orvoslás és közegészségügy | 135 |
A születésszabályozás | 139 |
Az egyház magatartása | 144 |
A francia eset | 147 |
Egy új keletű probléma: a külföldi bevándorlás | 150 |
Egy gazdasági probléma | 152 |
A rasszizmus problémája | 154 |
Egy kulturális probléma | 156 |
»Paraszti gazdaság«, egészen a 20. századig | |
A vidéki infrastruktúrák | |
Hány évszázadig volt Franciaország »paraszti gazdaság«? | 167 |
A máig létező paraszti gazdaság | 167 |
Amikor a paraszti gazdaság tisztán láthatóvá válik: a 11. század | 170 |
Összkép | 174 |
A természet ereje | 174 |
Az évszakok ritmusa | 178 |
Az ásó, a kapa, a csákány - vagy az eke | 181 |
Egy szokatlan terv | 185 |
Még néhány példa | 186 |
A növényi kultúrák aránya | 189 |
Az arányokról (folytatás) | 193 |
Hordd el magad onnan, ahol én megjelenek: az új növényi kultúrák | 196 |
A parlagon hagyott üres nyomásról | 203 |
Hordd el magad onnan, ahol én megjelenek (folytatás): a mesterséges rétek | 204 |
Franciaország: egy lépéssel mindig lemaradva | 209 |
Az állattenyésztés, a szőlő, a gabona, az erdők | 211 |
Ne feledkezzünk meg az összképről | 212 |
1817-ben | 212 |
A régi állattenyésztés. Első szabály: az állatállománynak kell gondoskodnia önmagáról | 217 |
Második szabály: az időszakos istállózás és a szabadban folyó állattenyésztés | 220 |
Még egy szabály: a munkamegosztás kikényszeríti a cserét, az eladást és a viszonteladást | 223 |
A váltakozó legeltetés inkább kivételnek számít | 225 |
A tudományos állattenyésztés nehéz születése | 227 |
Megmagyarázható-e a ló különös franciaországi története? | 229 |
A tenyésztés: marginlis tevékenység | 230 |
A szőlő mint fényűzés | 232 |
A szőlő térnyerése | 234 |
A népi szőlőművelés | 240 |
A bor mint iparág | 245 |
Franciaország három szőlőtermelő övezete | 247 |
Végül néhány szó a gabonáról, pontosabban a gabonafélékről | 250 |
A gabona igényei | 251 |
A vetésforgó | 254 |
Legalább három Franciaország | 259 |
Vissza az évszázadokban | 262 |
A gabonától a kenyérig | 266 |
A kenyérfaló franciák | 270 |
A fehér kenyér | 271 |
Gabona és nemzeti jövedelem | 272 |
Lehetséges-e valamiféle összegzés? | 274 |
Franciaország beéri-e önmagával? | 275 |
Hiány, nélkülözés, éhínség, éhséglázadások, zendülések | 284 |
Parasztzendülések és éhséglázadások | 286 |
Lázadások 1680 előtt | 287 |
1680 után | 288 |
És mégis: komoly fejlődés | 295 |
Köthetők-e időponthoz a változások? | 295 |
Általános haladás és visszaesések | 296 |
A fejlődés egésze: mindenekelőtt a technika | 298 |
A felépítmények | |
Mindenekelőtt a városok | 305 |
Tízszázalékos urbanizáltság: egy régi, de hozzávetőleges számítás | 305 |
A városok növekvő szerepe | 309 |
A városok és a király | 311 |
A városi hálózat stabilitása | 312 |
A helyválasztás | 313 |
Emberek: a nélkülözhetetlen alkotóelem | 318 |
A városok és a francia gazdaság | 321 |
Az urbanizáció foka | 327 |
A városok és a francia gazdaság (folytatás és befejezés) | 329 |
Lyon példája | 331 |
Lille példája | 332 |
A felelősség megoszlása | 336 |
Érintkezés és struktúra | 340 |
Elsődleges és másodlagos érintkezés | 341 |
A főútvonalak | 345 |
Harmadik típusú útvonal: a víz | 348 |
A szárazföld fontosabb-e a víznél? | 353 |
Az érintkezés mint egész: az állam szerepe | 356 |
Az érintkezés összvolumene | 362 |
A vasút előtt és után | 364 |
A visszahúzó múlt | 368 |
Ipar és iparosítás | 372 |
Az "ipar" szó | 372 |
A tudományos nyelvezetért | 375 |
Óvatosság és fenntartás | 377 |
A szétszórt üzemek | 379 |
A koncentráció korai formái: a manufaktúrák | 382 |
A nagyipar és az új energiaforrások | 385 |
Az újítások | 389 |
A hogyan után a miért | 392 |
Ismétlődő ingadozások | 396 |
Mérleg: a kisvállalkozások túlélése | 399 |
Kereskedelem: mindig egy lépéssel előbb | 404 |
A kereskedelemben dolgozók létszáma | 405 |
A négociant-ok és a távolsági kereskedelem | 410 |
A kisszámú nyertes | 413 |
A nagykereskedelem mint tanú | 416 |
Megoldatlan problémák | 432 |
A hierarchiák csúcsán: a kapitalizmus | 435 |
Tőkék, tőkések és tőkés rendszerek | 435 |
Az alvó tőke súlya | 438 |
A fémpénzek: készletek és pénzmozgás | 442 |
Az uralkodó pénze | 446 |
Belső pénzműveletek | 447 |
Vertikális pénzváltás | 454 |
A papírpénz lassú térnyerése | 456 |
A váltó szerepe | 460 |
Megteremti-e a váltó az Európa-közi kapcsolatokat? | 463 |
Pénz- és bankügyek: egy rendszer kezdetei | 470 |
Pénzügyek és bankok: egy elszalasztott lehetőség | 477 |
Pénzügyek és bankok (folytatás, befejezés) | 482 |
1789-től 1848-ig | 484 |
A kis számok súlya | 491 |
Általános következtetések | |
Sokféleség és egyediség | 496 |
A külvilág, az ünneprontó, amely nem hagyja, hogy megfeledkezzenek róla | 498 |
A paraszti Franciaország felbomlása | 499 |
A hosszú távú szemlélet | 503 |
Jegyzetek | 505 |
A térképek és az ábrák jegyzéke | 561 |
Az idegen szavak magyarázata | 565 |
Névmutató | 569 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.