A madarak tanácskozása

Fülszöveg

A szufizmus a megvilágosodáshoz vezető utat gyakran úgy mutatja be, mint ami három fokozatú: a bizonyosság tudása, a bizonyosság szeme, a bizonyosság igazsága. A különbségeket úgy érthetjük meg, hogy magát a tüzet vesszük az igazság jelképének.
A bizonyosság tudását úgy nyerjük el, hogy megismerjük a tüze, miután leírják nekünk.
A bizonyosság szemének elnyeréséhez az szükséges, hogy lássuk a lángok fényét. A legnagyobb adomány a bizonyosság igazsága azoknak jár, akik a tűzben elemésztődnek.
Ezt meséli el Attar az éjjeli lepkék történetében:
"Egy éjjel összeültek az éjjeli lepkék, mert kínozta őket a vágy, hogy egyesüljenek a gyertyával. Azt mondták: Ki kell küldenünk valakit, hogy híreket gyűjtsön szerető keresésünk tárgyáról. Így egyikőjük útra kelt. Eljutott egy kastélyhoz, és a gyertya fényét látta. Ekkor visszatért, és beszámolt a megfigyeléséről, ahogy ő azt értette. De a gyűlést vezető éjjeli lepke véleménye szerint, ő nem fogott fel semmit a gyertya lényéből. Tehát egy másik éjjeli lepke repült a kastélyhoz. Az megérintette szárnyai hegyével a lángot, de a hőség menekvésre késztette. Mivel beszámolója nem volt kielégítő, mint az első éjjeli lepkéé, egy harmadik repült ki. Ez a lepke elkábult a szeretettől és belezuhant a tűzbe, az első lábaival átfogta a lángot, és örömmel egyesült vele. Egészen magába szívta, és piros lett, mint a tűz. A bölcs éjjeli lepke, aki a távolból figyelte őt, látta, hogy a láng és a lepke egynek látszik, és így szólt: Megtudta, amit tudni akart, de csak ő érti ezt a titkot. Többet nem lehet mondani." Vissza