Előszó
Részlet:
"Emlékszem, éjjel hozták haza.
Én még kis, fehér ingben jártam,
a holdat néztem s alig vártam,
hogy megvirradjon,
hogy csókot adjon
szúrós, szomorú szája.
Ott feküdt
a nagy...
Tovább
Előszó
Részlet:
"Emlékszem, éjjel hozták haza.
Én még kis, fehér ingben jártam,
a holdat néztem s alig vártam,
hogy megvirradjon,
hogy csókot adjon
szúrós, szomorú szája.
Ott feküdt
a nagy fehér ágyon.
Odamentem, hogy arcát lágyan
megsimítsam.
Apám ott állott, egy kissé távol
s szólt: - „ne költsd fel,
most jött nagy Szibériából,
keveset aludt ott szegény
és most nagyon álmos ..."
Sötét haja szétfolyt a párnán,
én olyan árván
lestem, hogy két zárt szemével
felém intsen.
Arca lágy volt, mint a frissen
hullott hó.
Aludt a bátyám, a fáradt legény,
aludt, csendesen, mozdulatlan,
és még most is alszik, szegény."
Vissza