A szépmüvészetek Spanyolországban és Murillo

Tartalom

I. Rész. A szépművészetek Spanyolországban.
I.
A kulturnépek jellege. A fehér fajú néptörzsek: a sémi,
a turáni, az árja népek. A görög cultura. A'latin fajok műveltsége. A francziák, olaszok, spanyolok culturalis jelentősége 13.
II.
A pyrenei félsziget. Portugallia culturalis szerepe. Hispapania múltja. Idegen hódítók. A spanyol faj sajátságai ; ragaszkodása a catholicismushoz. A vallás kapcsolata a szépművészetekkel. Párhuzam a tudomány és a művészet között. A catholicismus, a
protestantismus és a mohammedanismus viszonya a szépművészetekhez 23
III.
A földrajzi viszonyok befolyása a művészetekre. A déli és északi égalj különbségét a festmények színezése is kifejezi. Különbség az építésben, ruházkodásban, étkezésben délen és északon. E különbségek kifejezést nyernek a művészi ábrázolásban 36.
IV.
Az értelmi munkásság különbségének nyilvánulása északon és délen: a villamosság hazája Amerika; a gőzgépeké Anglia ; a tudományoké Németország, a művészeteké Olaszország. Az egyéni jellem különbségei északon és délen! Más a déli és más az
északi égalj modellje. 49.
V.
A spanyolok szépművészetének leggazdagabb ága a költészet. A spanyol faj római jellege. A gótok és arabok költészet-kedvelése. A IX-ik, X-ik századokban Spanyolország volt a költészet hazája Epos-költészetük : Poéma del Cid. A románczok a spanyol lyrában. Lovag-regények: Cervantes. Drámaköltészét: Lope de Vega, Calderon, Morefo. 61.
VI.
A képzőművészet termékei Spanyolországban. Idegen és spanyol művészek. Római és gót épületek maradványai. A román stíl emlékei. Csúcsíves templomok. A renaissance építészet Spanyolországban. .. 80.
VII.
A spanyolországi arab kultura jellemzése. Az arab-mór építészet emlékei. A cordobai mecset A sevillai Alcazar. Az Alhambra és Generalife Cranadában.. 96.
VIII.
A plasztikai művészet a spanyoloknál. A szobrászat anyaga Olaszországban a márvány, Spanyolországban a fa Ötvösmüvek, reliefek, sarcophagok, síremlékek. Idegen szobrászok Spanyolországban. A szobrászat phantasticus irányát felváltja a realistikus felfogás. Ennek képviselői : Hernandez, Montanyés és Cano 114.
IX.
A spanyol festészet kezdete a XVI. században. Előbbi nyomai. Idegen művészet. A festészet vallásos iránya. Festő-szerzetesek. A velenczeiek befolyása a spanyol festészetre. Spanyol festő iskolák. Realista művészek: Zurbaran, Ribalt, Ribera, Velasquez. Spanyolország jelenkori festőművészei 123.
II. Rész. Murillo élete és művei.
I.
Murillo termékenysége, a műveiben előforduló ismétlések. Születése-korának képe. A vallásos buzgalom Spanyol-, Franczia- és Olaszországban a XVII. században. Murillo gyermeksége. Rajzoló hajlama korán jelentkezik. A sevillai festő iskolák s a bennök uralkodó műelmélet. Murillo vásárokra kezd festeni, Madridba megy s tanulmányozza a képtárakat. 151.
II.
Visszatér Sevillába, a hol állandóan megtelepszik. Népies jeleneteket ábrázoló képei, A népies elem a festészetben. Murillo háromféle stilusa: az estilo frio, caldo és vaporoso. A koldusok szerepe festményein. 166
III.
Szellemi áramlatok Európa népeinél a XVII-ik században. Protestáns és katholikus türelmetlenség. Üldözések és forrongások. A puritánok Angliában, a hugenották Francziaországban, a jansenismus Belgiumban, a moriszkók Spanyolországban. Murillo ó testamentomi képei. A kath. egyház szentjeinek ábrázolása 180.
IV.
Murillo festőakademiát szervez Sevillában. Folytatja tanítványai társaságában a szent képek festését. Ave Máriák. Murillo, mint madonnafestő. Hogyan festette az anyát; Jézust, mint kisdedet, mint serdült ifjút, mint férfiút? Ecce homo. Feszületképek. 210.
V.
A Máriakultusz Sevillában, Murillo vallásos meggyőződése. Conceptióképek Murillo Cadixba megy. Az állványról lebukik és halálosan megsérül. Végrendelete, halála. Egyéni és művészi jelleme 233.

Témakörök