A költő szülei | 3 |
A Petrovics-család | |
A költő nagyatyja | |
Apja és anyja | |
Házasságuk | |
Jellemök | |
Mit örököl tőlök? | |
Szüleinek befolyása életére és költészetére | |
Családfája apai részről | |
Születésének körülményei | 18 |
Szülei lakása Szabadszálláson | |
Kis-Kőrös | |
Szülőháza | |
Születése, keresztlevele | |
Szülővárosáról szóló viták 1857 és 1872-ben | |
Kis-kúnságinak tartotta magát | |
Ennek okai | |
Gyermek-évek | 34 |
A félegyházi bérlet | |
Szabadszállási bérlet | |
Második félegyházi bérlet | |
Petrovics István vagyont szerez Szabadszálláson | |
A költő gyermekkora Félegyházán | |
Adomák | |
Olvasni tanúl Kis-Kőrösön | |
Iskolába jár Félegyházán | |
Kecskeméten tanúl két és fél évig | |
Szülői Szabadszállásra költöznek | |
Tanúl Szabadszálláson | |
A szent-lőrinczi algymnasiumba megy | |
Iskolai élet Szent-Lőrinczen | |
Fejlődő tulajdonai | |
A férfi vonásai a gyermekben | |
Lakása Hittignél | |
Hittig Amália | |
Pesten tanúl 1833/34-ben az evang. és 1834/35-ben a piarista gymnasiumban | |
Tanuló-évek Aszódon | 64 |
Aszód | |
Az aszódi algymnasium | |
A tanítás módszere | |
A költő tanulása | |
Évi eredmények | |
Öcscse, István | |
Iskolai évei | |
Tanulói csínyek | |
Rajza és írása | |
Önmívelődése, olvasmányai | |
Költői hajlamok | |
Kinézése | |
A gyermekből ifjú lesz | |
Színészek Aszódon | |
Színész akar lenni | |
Ennek következményei | |
Bizonyítványai | |
Eredmények | |
Valedictio | |
Selmeczen | 97 |
Szülőinek vagyoni helyzete | |
Bukásuk okai | |
Sándor katona akar lenni | |
Selmeczre megy | |
Tanárai | |
Tanítás módszere | |
Tanulásbeli hanyatlása | |
Ennek okai | |
Kedvelt tárgyai | |
Német színészek Selmeczen | |
Félévi eredmény | |
Önművelődése | |
A "nemes magyar társaság" | |
A "tót irodalmi kör" | |
Munkálkodása a magyar társaságban | |
Szeberényi Lajos | |
A költő külseje | |
Szeberényi megjegyzése a költői természetről | |
Ennek czáfolata | |
Lakótársai | |
Az eredmények hatása 1830/40 között | |
Sikertelen kísérletek | 131 |
Apja kitagadja | |
Elhatározása | |
Odahagyja Selmeczet | |
Útja Pestig | |
Találkozása apjával | |
Megszökése | |
Statista a nemzeti színháznál | |
Salkovics Péterhez megy Ostfi-Asszonyfára | |
Szünidei élet | |
Tóth Róza | |
Hozzá írt költeményei | |
Orlayhoz írt költeménye | |
Váratlan fordulat | |
Salkovics elhatározásának okai | |
Katonának áll | |
Ennek közelebbi okai | |
Katonaélet költeményeiben | |
A közlegény | 160 |
Katonáskodása Sopronban 1839/40 telén | |
Külseje | |
Büszkesége | |
Adomák | |
Nehéz szolgálata | |
Részletek katonai szolgálatából | |
Barátai: Orlay, Nagy Imre, Lantay Sándor, Pákh Albert | |
Olvasmányai | |
Versei | |
Szavalása | |
Szokásai | |
Jövőjében vetett hite | |
Látogatása Pozsonyban | |
Bucsú czímű költeménye | |
Masirozás Gráczba | |
Levele Nagy Imréhez | |
Betegsége | |
Kupis Vilmos | |
Hozzá írt költeményei | |
Dr. Römer | |
Kiszabadulása | |
Előszőr Pápán | 195 |
Ujra Sopronban | |
Orlayhoz megy Pápára | |
Tanuló Pápán | |
Szakít a tanulói pályával | |
Elhagyja Pápát s Pozsonyba megy | |
Tervei | |
Otthon; színészkedésa a nagy szünidőn | 208 |
Útja Pozsonyba | |
Színésztársaságot keres | |
Haza megy | |
Levele Szeberényihez | |
Selmeczre megy | |
Élete otthon | |
Elmegy hazúlról | |
Színészkedése Tolnamegyében | |
Felhagy a színészettel | |
Ennek okai | |
Újra Pozsonyban | |
Pápára megy | |
A pápai deák | 223 |
Tanuló Pápán | |
Évi eredmény | |
Tanúlmányirat | |
Schiller, Claudius, Matthisson, Heine és Lenau | |
Olvasmányai | |
Működése a képzőtársaságban | |
Mint szavaló | |
Bíráló tag | |
A borozó az Athenaeumban | |
Színészek Pápán | |
Érdeklődik Szathmáriné iránt | |
Czikke a Regélő-ben | |
Szín és való czímű költeménye | |
Pápai élete | |
Tanító Horváthéknál | |
Lenke sírján cz. költeménye | |
Lakása | |
Szokásai | |
Adomák | |
Barátai | |
Kozma Sándor | |
Lantay, Demjén, Ács Károly, Bárány Gusztáv, Kerkápoly, Kolmár József | |
Barátsága Jókaival és Orlayval | |
Pályadíjak a képzőtársaságban | |
Örömünnep | |
A nagy szünidő. Harmadszor színész | 257 |
Látogatás Jókainál Komáromban | |
A költő szüleinél Duna-Vecsén | |
Mező-Berényben Orlaynál | |
Időtöltés | |
Útja Debreczenbe | |
Útja a Hortobágyon át | |
Hortobágyi korcsmárosné cz. dala | |
Hazámban cz. költeménye | |
Újra Duna-Vecsén | |
Pápára megy | |
Csalódása és levele Szeberényihez | |
Harmadszor színész Sz.-Fejérvárt | |
Élete Fejérvárt | |
Megismerkedik Vörösmartyval és Bajzával | |
A kecskeméti út | |
Élete Kecskeméten | |
Szerepei | |
Keserűségei | |
Csekély képessége a színészetre | |
Jutalomjátéka | |
Egy füzet költeményt akart kiadni | |
A censor | |
Kecskeméten írt költeményei | |
Levele Szeberényihez és Bajzához | |
Odahagyja Kecskemétet | |
Pápán és Pozsonyban | 292 |
Útja Pestre | |
Újra Pápára megy | |
Időzése Pápán | |
Pozsonyba gyalogol | |
Fekete Gábor nem fogadja be társulatához | |
Levele Bajzához | |
Nyomora | |
Másolja az Országgyűlési Tudósítások-at | |
Czikke a Regélő ellen | |
Ismeretsége Lisznyaival, Bereczczel, Pompéryval, Kuthyval, Vahot Imrével és Degrével | |
Vachott Sándor | |
Az athenaeisták segélye | |
Levele Szeberényihez | |
Fekete befogadja | |
Nagy Ignácz meghívása | |
Pesten mint fordító | 312 |
Megérkezik Pestre | |
Lefordítja a Koros hölgy-et | |
Élete Pesten | |
Gödöllőre megy | |
Lefordítja Robin Hood-ot | |
Útja M.-Berénybe | |
Pesten írt költeményei | |
A debreczeni tél s a pesti út | 320 |
Mező-Berényben | |
Debreczenbe megy | |
Komlósyhoz szegődik | |
Levele Orlayhoz, Bajzához, Nagy Ignáczhoz | |
Színészkedése Debreczen vidékén | |
Betegsége | |
Visszatér Debreczenbe | |
Lakása Fogasnénál | |
Debreczenről az Uti levelekben | |
Egy telem Debreczenben czímű költeménye | |
Összezördülése Pákh-kal | |
Tanúlmányai | |
Összeírja költeményeit | |
Debreczenben írt költeményei | |
Költői fejlődése 1839/44-ig | |
Pákh jótállása | |
Pesti útja az Uti levelek-ben | |
Az egri kis papok közt | |
Az Egri hangok | |
Megérkezik Pestre | |
Sikertelen fáradozása | |
Vörösmartyhoz fordul | |
A Nemzeti kör | |
Tóth Gáspár | |
A költő ismeretsége Várady Antallal | |
Vahot Imre segédszerkesztőnek hívja meg | |
Látogatása otthon | |