kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott félbőr kötés |
Oldalszám: | 7.743 oldal |
Sorozatcím: | A Műveltség Könyvtára |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 21 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Díszes, aranyozott félbőr kötésben. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. A kötetekre vonatkozó további adatok a fülszövegben találhatók. |
I/1. kötet | |
A TECHNIKA VIVMÁNYAI AZ UTOLSÓ SZÁZ ÉVBEN | |
Schimanek Emil: Energia | 1 |
Az energia nemei | |
Erő | |
Munka | |
Az energiát magyarázó különböző elméletek | |
A munka melegegyenértéke | |
Az energia átalakulása | |
Az energia különböző nemeinek felhasználása | |
Az energia megmaradásának elve | |
A perpetuum mobile lehetetlensége | |
Litschauer Lajos: Bányászat | 17 |
Kutatás | |
Mélyfurás | |
Bányamunka. Fúrógépek | |
Robbantás | |
A bánya művelése | |
Bányafejtés | |
A bányatermékek szállítása | |
Bányajárás | |
A bányák biztosítása | |
A bánya szellőztetése | |
Biztosító lámpák | |
A mentés. A bányatermékek feldolgozása | |
Gálocsy Árpád: Kohászat | 57 |
A kohászat lényege és feladata | |
A kohászti eljárások | |
A vas | |
A vas az emberi művelődés segédeszköze | |
A vas termelésének története | |
A vas kohászata | |
Nyersvas | |
Kovácsoltvas | |
Acél | |
A többi fémek kohászata; ólom, réz, ezüst, arany, platina, higany, nikkel, kobalt, cink, antimon, bizmút, arzén, aluminium, ötvözetek | |
Kandó Gyula: A fémek megmunkálása | 105 |
A fémek általános tulajdonságai | |
A fémek durva megmunkálása: öntés, kovácsolás, hengerelés, hideg sajtolás, hajlítás, nyírás, lyukasztás | |
Finom megmunkálás: kézi megmunkálás, előrajzolás, gépi megmunkálás, esztergálás, fúrás, gyalulás, marás, köszörülés | |
Kikészités: keményítés, fényezés, színezés, más fémekkel való bevonás | |
Szerelés | |
Kármán Tivadar: Mótorok és emelőgépek | 137 |
Az ókor és a jelenkor gépei | |
Szélmótorok | |
A vízi erők felhasználása | |
Vízi kerekek | |
Turbinák | |
A turbinák szabályozása | |
A tüzelőanyagok energiájának felhasználása | |
Gőzturbinák | |
Kazánok, gőzgépek | |
Gázmótorok | |
A hőmótorok versenye | |
Emelőgépek: az emelőgépek az építés szolgálatában, felvonók, daruk, elevátorok | |
Szivattyúk, városok ellátása vízzel és csatornázása | |
Kompresszorok | |
Gondos Viktor: A közlekedés eszközei | 209 |
A közlekedési eszközök fejlődésének hatása | |
Közutak | |
Közuti járművek | |
Gépkocsik | |
Hajózás | |
Csatornák, zsilipek | |
Rakodópartok, kikötők | |
Vízi járművek: belvízi hajózás, tengerjáró hajók | |
Tengeri kikötők | |
Léghajózás | |
Hidak, alagutak | |
Gőzmozdony | |
Vasuti kocsik | |
Vágány | |
Pályaudvarok | |
H. Hennyey Vilmos: Pósta | 269 |
A póstaintézmény fejlődése | |
Mozgópósták | |
Hajópósta | |
Gyalogpósta | |
Az egyetemes póstaegyesület | |
A magyar pósta fejlődése | |
A póstaszolgálat különböző nemei | |
A póstaszolgálat eszközei | |
A póstai közlekedés eszközei | |
Csőpósta | |
Tábori pósta | |
Galambpósta | |
Karvázy Zsigmond: A fény a tudomány szolgálatában | 303 |
A fény elméletének története | |
Az optikai mérőeszközök | |
A mikroszkóp | |
A távcső (teleszkóp) | |
Színképelemzés | |
Spektroszkóp | |
Fényképezés | |
A fényképezés története | |
A fényképezési eljárások | |
A vetítő gép | |
Szines felvételek | |
Mozgófénykép | |
A fényképezés a sokszorosítás szolgálatában | |
A képek sokszorosításának régebbi eljárásai | |
A litográfia | |
Autotipia | |
A háromszín-autotipia | |
A fotográfikus hangfelvétel | |
Kún Sámuel: A sokszorositó ipar | 337 |
A szellemi kincsek megőrzésének fontossága | |
A könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése | |
A betüöntés | |
Stereotipia | |
Galvanoplasztika | |
A nyomdai gépipar: gyorssajtók, körforgógépek | |
Műnyomás | |
A szedőgép | |
A könyvkötés | |
Az irógép | |
M. Müller Hugó: A technika a hadviselés szolgálatában | 371 |
A technika fontossága a hadviselés terén | |
Katonai léghajózás | |
Fegyver-technika | |
A fegyverek fejlődése | |
Az önműködő kézi lőfegyverek | |
A gyorstüzű ágyú | |
A tarack | |
A mozsár | |
A gránát | |
A srapnel | |
Távolságmérés | |
A védelem technikája | |
Vértestornyok | |
Sodronyháló | |
Akna | |
Haditengerészet | |
A tengeri harc mozzanatai | |
Torpedő | |
Hadi felszerelés | |
Katonai egészségügy | |
Gaul Károly: Faipar | 421 |
A faipar munkagépei | |
A furnirhasítás | |
A forgácsok felhasználása | |
Dongagyártás | |
A kádárság | |
Hajlított butorok gyártása | |
A kosárkötés | |
A parketta | |
Az esztergályosipar | |
Szerszámnyelek | |
Iró- és rajzolószerek | |
Facipők | |
Bútorasztalosság | |
Maly Ferenc: Fonó- és szövőipar | 439 |
A fonás és szövés története | |
A fonás műveletének leirása | |
A szövés | |
A kézi szövés | |
A Jacquard-gép | |
A kártolás | |
A fonóipar nyersanyagai | |
A gyapju | |
A pamut | |
A len | |
A kender | |
A selyem | |
Jalcoviczky Géza: Papirgyártás | 463 |
A rongypapir | |
Papirfajták | |
A modern papirgyártás | |
Cellulóza | |
A papiranyag gyártása szalmából | |
Pfeifer Ignác: A kémia vivmányai | 475 |
A technikai tudományok befolyásolása a gyakorlati életre | |
Oszló atómok | |
A tüzelőanyagok | |
Apadó szénkészletek | |
Tüzelőszerkezetek | |
A világítógáz | |
Ipari gáztüzelés | |
Az aluminothermia | |
Magas temperatura | |
A kálciumkarbid | |
A gázok sürítése | |
Folyós levegő | |
Az abszolut nullfok megközelítése | |
A kémiai nagyipar törekvései | |
A szerves kémia sikerei a nagyiparban | |
V. Markhót Jenő: Gazdasági gépek | 523 |
A gőzeke | |
A trágyaszóró gép | |
A sorvetőgép | |
Az aratógép | |
A cséplőgép | |
Takarmánykikészítő gép | |
Egyéb gazdasági gépek | |
Kosutány Tamás: Gazdasági termékek ipari feldolgozása | |
Malomipar | |
Keményítőgyártás | |
A buzakeményítő készítése | |
Dextrin és szőlőcukorgyártás | |
A dextróze | |
A répacukor gyártása | |
A szeszes erjedés | |
Borászat | |
Sörgyártás | |
Szeszgyártás | |
A lisztes anyagok feldolgozása | |
Ecetgyártás | |
Zsir- és olajgyártás | |
Szappangyártás | |
Tej- vaj- és sajtgyártás | |
K. Lipthay Károly: Elektromosság | 539 |
Az elektromosság alapfogalmai | |
Az elektromos áramlás | |
Az elektromos erő mérése | |
Az áramok nemei | |
Hőhatás | |
Voltaív | |
Az áram mágnesező hatása | |
Mágneses áramerjesztés | |
Az áram vegyi hatása | |
Elektromos áram termelése | |
Az áramlás törvényei | |
Akkumulátorok | |
Elektromos izzólámpák | |
Ivlámpák | |
Elektromos hajtógépek | |
Váltakozó irányú árammal hajtható mótorok | |
Az elektromosság alkalmazása | |
Elektromos vasutak | |
Az elektromos áram egyéb ipari alkalmazása | |
Az elektrotechnika története | |
Hollós József: Telegráfia és telefonia | 593 |
Igényeink a szellemi közlekedés terén | |
A telegráf története | |
Morse-féle telegráf | |
Hughes-féle telegráf | |
Pollák-Virág-féle gyorstelegráf | |
A drótnélküli telegráfozás | |
Telefonia | |
A Bell-féle telefon elve | |
Hazai telefonberendezések | |
Drótnélküli telefonia | |
Telefotográfia | |
Méray-Horváth Károly: Zárszó | 686 |
Betürendes név- és tárgymutató | 689 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Kőszénbánya metszete | 28 |
A Magy. ált. kőszénbánya r. t. tatabányai telepének átmetszete. Színes műlap fedőlappal | 30 |
Bánya keresztmetszete a XIX. század közepén | 40 |
Kőolajkutak és fúrótornyok Kanadában | 56 |
Egy vaskohó átnézeti képe. Színes műlap fedőlappal | 68 |
Egy vaskohótelep egyes részeinek átmetszete. Színes műlap fedőlappal | 68 |
Martin-kohó az esseni Krupp-gyárban | 84 |
Bessemer-kohó a diósgyőri m. k. vas- és acélgyárban | 88 |
Tizenöt tonnás gőzpöröly a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárban | 116 |
Páncéllemezek gyártása Le Creuzotban | 120 |
A diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár szeggyára | 122 |
A budapesti Erzsébethíd merevítő tartóinak szerelése | 124 |
A new-yorki Manhattan-állomás nagy áramfejlesztő gépe szerelés közben | 136 |
Turbinatelep a Niagara-víízesés erejének kihasználására | 142 |
A morbegnoi áramfejlesztőtelep Ganz és társa r. t. gyárából | 152 |
A Métropolitaine földalatti vasut központi telepe Párisban | 176 |
A Kaiser Wilhelm II. tengerjáró hajó gépezete | 178 |
Gőzmozgonyok és gőzcséplőgépek átrakása darúk segítségével | 194 |
A budapesti sertésközvágóhid gépháza | 208 |
Külföldi vasutak hosszúságának összehasonlítása | 210 |
Budapsti utcaszelvény | 214 |
Daimler-féle benzinmótoros gépkocsik | 218 |
A Norddeutscher Lloyd "Kaiser Wilhelm II." gőzöse | 234 |
Elsőrendü tengerjáró gőzös építése | 234 |
A Kaiser Wilhelm II. gőzös csavarjai | 236 |
A Turul léghajó | 242 |
Egysínű függővasut (Elberfeld-Barmen) | 246 |
Vashídszerkezetek | 248 |
A bostoni magasvasut viaduktja | 250 |
Négyvágányú alagut-elágazás | 252 |
A m. k. államvasutak legújabb gyorsvonati mozdonya (Atlantic) | 254 |
Négyhengerű orosz gyorsvonati mozdony | 256 |
A vasut fjelődése 1837-től 1904-ig | 262 |
A drezdai pályaudvar | 268 |
Fény interferenciája szappanbuborékon. Színes műlap fedőlappal | 304 |
Zivatarfelhő fotográfiája | 320 |
Szemcsés rendszerű autotipiafelvétel | 332 |
A háromszínnyomás technikája. Öt kép egy színes műlapon | 334 |
Kettős körforgó sajtó | 354 |
Monotype-szedőgép. Eredeti átlyukasztott papirszalaggal | 358 |
Remington-irógép | 368 |
Hajómozsár | 390 |
Tenger alatt járó hajó a víz szine alá merül, hogy a páncélos hajót megtámadhassa. Színes műlap fedőlappal | 396 |
Tenger alatt járó hajó metszete. Szines műlap fedőlappal | 396 |
Tenger alatt járó hajó visszavonulása a sikerült torpedótámadás után. Szines műlap fedőlappal | 396 |
A "Hatsuse" japán csatahajó | 396 |
Hajlított torpedó hatása egy páncélos oldalára | 396 |
Csatahajó hosszmetszete. Négyszeres műlap | 398 |
Uszó akna és ennek elhelyezése | 398 |
Elektromos sugárzás I. Szines műlap fedőlappal | 476 |
Elektromos sugárzás II. Szines műlap fedőlappal | 476 |
Modern gázgyár. Szines műlap fedőlappal | 490 |
Tarár és hengerszékek | 544 |
Simára őrlő malom | 544 |
A mármarosszigeti központi villamos telep gépháza | 632 |
Vezetékszerelő vonat | 648 |
Kocsi-alváz mótorokkal | 650 |
Villamos mozdony | 652 |
Volta megmagyarázza Bonaparte Napoleonnak elektromos oszlopának törvényeit | 652 |
A budapesti m. k. állami távbeszélő hálózat központja | 678 |
I/2. kötet | |
AZ EMBER TESTI ÉS LELKI ÉLETE, EGYÉNI ÉS FAJI SAJÁTSÁGAI | |
Lenhossék Mihály: Bevezető | 1 |
A mű célja | |
Az ember tanulmányozásának fontossága elméleti és gyakorlati szempontból | |
Az ember felőli kutatások az antik világban | |
A középkor félszeg felfogása az ember helyéről a természetben | |
A renaissane nagy anatómusai: Vesalius és követői | |
A mikroszkóp felfedezése s a szerves lények mikroszkópi alkotásáról szóló tudomány kialakulása | |
A fejlődéstan és vizsgálati módszerei; a kísérletes fejlődéstan | |
A fiziológia; a vérkeringés felfedezése | |
A mai fiziológia céljai és módszerei; a kísérlet s az antiviszekciós mozgalom | |
A pszichológia rövid jellemzése | |
A betegségekről szóló tudomány újabb haladásai | |
Az emberek közt észlelhető különbségekről | |
A korral járó különbségek | |
A nemi különbség | |
Elméletek a nemek céljáról | |
A férfi és a nő közti különbség testi és szellemi téren | |
Statisztikai adatok a két nem számbeli arányáról | |
A fajkülönbségek | |
Az anthropológia története és feladatai | |
Az emberi nem eredésének kérdése | |
Az ember hovatartozása a szerves világban; a leszármazás tana | |
Az emberi megismerés jövője | |
Befejezés | |
Gorka Sándor: Az ember származása és helye a természetben | 37 |
A fejlődés eszméje | |
Az élő szervezetek egysége és természetes származása | |
Az ember származását bizonyító összehasonlító anatómiai, szövettani, fejlődéstani és paleontológiai tények | |
Az ember csenevész szervei és származástani jelentőségük | |
Az ember földi megjelenésének ideje | |
A neandervölgyi ősember szervezete | |
A jávai majomember (Pithecanthropus erectus) | |
Az ember helye az állatvilágban | |
Az ember rokonai és ősei | |
Az emberiség őshazája | |
Pekár Mihály: Az emberi test szerkezete és működése | 91 |
A tetembontás és nagyítás múltja és jelene | |
A tetembontás története | |
A nagyítások története | |
Előkészítés a mikroszkópi vizsgálatra | |
A modern mikroszkóp szerkezete | |
Az ezredmilliméterek világa | |
A tér elérhető határai | |
A sejtek ismerete | |
A sejtek életjelenségei | |
Sejtoszlás | |
Termékenyítés | |
Átöröklés | |
Az emberi test szerkezete | |
Fejlődés a születés után | |
Az emberi test szilárd váza | |
A csontok összeköttetései | |
Az izomrendszer | |
A belső szervek áttekintése | |
Az anyagi élet | |
A szív és a vérkeringés | |
A vér | |
A lélegzés | |
A táplálkozás | |
Az emésztésfolyamatok | |
Felszívó folyamatok | |
Az emberi test anyag- és energia-fogalma | |
Az anyagi élet tanulságai | |
Az idegrendszer és a vele összefüggő érzékszervek szerkezete és működése | |
Ranschburg Pál: A szellemi munka természete | 289 |
A szellemi munka viszonya a testhez | |
Reakciós vizsgálatok | |
Pszichikai energia | |
Gyakorlat | |
Kifáradás | |
A változatosság jelentősége | |
A tanulás módja | |
Megszokás | |
Kimerülés | |
Az alvás | |
A szünetek jelentősége | |
Semayer Vilibald: Az ember faji sajátságai | 311 |
Faji fejlődéstan | |
Az emberi fajták kialakulása | |
Faji testtan | |
Faji jellegek | |
Az emberfajták osztályozása: mesterséges és természetes-történeti rendszerek | |
Faji élettan | |
Állati jelenségek | |
Emberi jelenségek | |
Nyelv és írás | |
A nyelvek felosztása | |
Az írás eredete | |
A kezdetleges társadalom | |
A hajlék | |
Ékszer | |
Ruházat | |
Táplálkozás | |
Fegyver | |
A eljárások (technikák) | |
A gazdaság | |
A művelődés szellemi javai. (Ethnologia) | |
Vallás | |
Művészet és hagyomány | |
Földünk főbb emberfajtáinak leírása | |
Ősi (protomorf) fajták | |
Ausztráliaiak, pápuák és melanéziaiak | |
Koikoinok, szánok, busmanok és hottentották | |
Amerikaiak (Indiánok) | |
Oceániaiak | |
Szétszórt ősfajták | |
Akkák | |
Dravidák | |
Veddák | |
Eszkimók | |
Ájnók | |
Uralkodó (archimorf) fajták | |
Feketebőrűek | |
A sárgabőrű faj | |
Keletázsiai nagy népek | |
Kínaiak | |
Japánok | |
Koreaiak | |
Tibetiek | |
Altájiak | |
Mongolok | |
Tunguzok | |
Törökök | |
Sárgabőrű keverék | |
(metamorf) fajták | |
Urali népek | |
Szamojédek | |
Ugorok | |
Hátsóindiaiak | |
Malájok | |
Fehérbőrüek | |
Hamiták | |
Szémiták | |
Árják | |
Hinduk | |
Irániak | |
Kaukázusiak | |
Európaiak | |
Középtengeriek | |
Alpesiek | |
Északiak | |
A magyarság embertani helyzete | |
Dalmady Zoltán: Betegség és egészség | 463 |
A betegségek okai | |
Mechanikai sérülések | |
A hőmérséklet mint betegségokozó | |
A megfázásról | |
A légnyomás, mint betegségokozó | |
A fény és sugárzások, mint betegségokozók | |
A villamosság | |
A táplálkozás hibái | |
A túlerőltetés | |
A mérgezések | |
Maró mérgek | |
Mérgezés ásványi savakkal | |
Lúgmérgezések | |
Szövetmérgek | |
Higanymérgezés | |
Ólommérgezés | |
Rézmérgezés | |
Arzénmérgezés | |
Foszformérgezés | |
Gombamérgezés | |
Romlott ételek okozta mérgezések | |
Kígyóméreg | |
Állatok mérgei | |
Vérmérgek | |
Széngáz- (CO) mérgezés | |
Szénsav- (CO2) mérgezés | |
Kéksav-, cian-mérgezés | |
Kénhidrogénmérgezés | |
Idegmérgek | |
Kloroform | |
Éter | |
Alkohol | |
Nikotin | |
Ópium és morfium | |
Más növényi mérgek | |
Autointoxikációk | |
Belső mérgezések | |
A fertőzésekről | |
Baktériumok | |
Fertőző betegségek | |
Láz | |
Gennyedés | |
Gyulladás | |
Genyvérűség | |
Orbánc | |
Gyermekágyi láz | |
Tüdőgyulladás | |
Lépfene | |
Tifusz | |
Influenza | |
Diftéria | |
Tetanus | |
Pestis | |
Tuberkulózis | |
Lepra | |
Kolera | |
Visszatérő láz | |
Kanyaró | |
Himló | |
Veszettség | |
Sárgaláz | |
Betegségokozó élősködő állatok | |
Váltóláz | |
Álomkór | |
Paraziták | |
Élősködő állatok és növények | |
Ismeretlen eredetű betegségek | |
Rák | |
Vérbetegségek | |
Dalmady Zoltán: Védekezés a betegségek ellen | 539 |
Védekezés a belső okból támadó betegség ellen | |
Védekezés a mechanikai sérülések ellen | |
Hogyan öltözködjünk | |
Védekezés a fény káros hatásaiból eredő betegségek ellen | |
A táplálkozás egészségtana | |
A víz | |
A tej | |
Növényi és állati táplálékok | |
Hulladákok eltávolítása | |
Védekezés a járványok ellen | |
Városok építése | |
Iskolák egészségtana | |
Dalmady Zoltán: Hogyan éljünk | 581 |
Dalmady Zoltán: A halál | 593 |
Alexander Bernát: A lelki életről | 603 |
A lelki élet tudománya | |
A lelki élet általános leírása | |
Testi s lelki jelenségek | |
A tudat és a tudattalan | |
A tudat | |
A gondolkodás és az érzelem | |
Az akarat | |
Az energia | |
A lelki élet egysége | |
A tudat elemző működése | |
A tudat összetevő működése | |
Az emlékezet | |
A reprodukció | |
A gondolkodás fejlődése | |
A gondolkodás jelenségének két főosztálya | |
A szemléletek világa | |
A szemléletek szubjektív sajtáságai | |
Érzékcsalódások | |
Az érzékszervek | |
A szemléletek keletkezésének feltételei | |
A szemléletek pszichológiai elemzése | |
Idegen elemek | |
A tiszta szemlélet elemzése | |
Tér és idő | |
Az érzetek | |
Az elvont gondolkodás biológiai jelentősége | |
Az elvont gondolkodás eljárásai | |
Nyelv és gondolkodás | |
Cselekvés és akarás | |
Reflexmozgás és utánzás | |
Az érzelem | |
Esztétikai és erkölcsi érzelmek | |
Az egyéniség fejlődése | |
Ranschburg Pál: A lelki élet abnormitásai | 725 |
Az érzékelés abnormitásai | |
Normális és beteges illuziók | |
Hallucinációk | |
A gondolkodás abnormitásai | |
A gondolkodás folyamának zavarai | |
Kényszergondolatok és téveszmék | |
Az emlékezés zavarai | |
Az érzelmi élet zavarai | |
Az ösztönélet abnormitásai | |
Az akarat és cselekvés abnormitásai | |
Beteges akaratnyilvánulások | |
Gyenge akarat és szuggerálhatóság | |
A pszichikus fertőzések | |
A tudat rendellenes állapotai | |
A szórakozottság | |
A nagy hisztéria tudatzavarai | |
Az öntudathasadások | |
Amnézia és többszörös öntudat | |
Hisztériás érzéketlenség és bénulás | |
A képzelt betegségek | |
A hipnózis és vele rokon tudatjelenségek | |
A jellem abnormitásai | |
Az abnormis hazudozók és szédelgők | |
Az állhatatlanok | |
A született bűntettesek | |
Moral insanity | |
Lángelme és abnormitás | |
Betűrendes név- és tárgymutató | 761 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Fiatal gorilla feje. Színes műmelléklet | 48 |
Európai ember feje. Színes műmelléklet | 48 |
Európai ember felszines fej- és nyakizmai. Színes műmelléklet fedőlappal | 48 |
Fiatal gorilla felszines fej- és nyakizmai. Színes műmelléklet fedőlappal | 48 |
Kopaszfejű csimpanz | 50 |
Felsőbbrendű emlős állatok agya | 52 |
Fonalas megoszlás szakaszai - Emberi vékonybél metszete - Alvadt lóvér. Színes műmelléklet | 138 |
A gerincoszlop és a hozzá csatlakozó részek | 170 |
Az ember csontváza | 172 |
A fej csontváza különböző életkorokban | 174 |
Rendes tartású női medence. Színes műmelléklet | 176 |
Az ember izomzata | 178 |
A csontváz és izomzat viszonya a testformához | 178 |
A mellkas és hasüreg tartalma. Színes műmelléklet | 180 |
Az ember érrendszere. Színes műmelléklet fedőlappal | 182 |
Nyitott mellkas és hasüreg. Színes műmelléklet fedőlappal | 184 |
A mellüreg tartalma. Színes műmelléklet fedőlappal | 212 |
Megnyitott koponya és gerincoszlop. Színes műmelléklet fedőlappal | 258 |
Az emberi agyvelő alsó felszine. Fedőlappal | 260 |
A középidegrendszer a belőle kiinduló idegekkel | 262 |
A fej beidegzése | 262 |
Emberfej a nyak felső részével - Agyvelő-metszet. Színes műmelléklet fedőlappal | 264 |
Emberi szem. - A jobbfül hártyás labirintusa a hallóideg végződéseivel. Színes műmelléklet | 278 |
Az idegrendszer felépítésének alapelvei | 286 |
Az akaratlagos izommunka csökkenése egyidejűleg történő szellemi munka esetén | 292 |
Ausztráliai őslakó fára mászik. Színes műmelléklet | 322 |
Kőkori emberek | 348 |
Ujzélandi maori törzsfőnök | 356 |
Őskori emberek küzdelme a mamuttal | 360 |
A bari négerek haditánca. Színes műmelléklet | 396 |
Fejlődési rendellenességek I. | 464 |
Fejlődési rendellenességek II. | 464 |
Fénygyógyítás | 480 |
Pajzsmirigy orvosság gyógyító hatása | 504 |
Baktériumok és a váltóláz okozói. Színes műmelléklet fedőlappal | 518 |
A gümőkór okozta halálozás agyarországon 1897-ben. Színes műmelléklet | 520 |
A népesség megoszlása korcsoportok szerint | 582 |
A táplálószerek tápláló-anyagtartalma. Színes műmelléklet | 590 |
Magyaqrország összes halálozása. Színes műmelléklet | 598 |
I/3. kötet | |
A VILÁGEGYETEM. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése | |
Bevezető. Írta: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 1 |
A világegyetem nagyszerűsége | |
Utazás a fénysugárúton | |
A csillagászat legújabb eredményei | |
A fizikai földrajz vizsgálódásainak tere | |
A fizikai földrajz fejlődésének rövid vázlata és újabb iránya | |
A levegő. Írta: Cholnoky Jenő | 13 |
Dráma a légben | 15 |
A levegő hőmérsékletének változásai függőleges irányban | |
Stabilis, neutrális és labilis egyensúlyi állapot | |
Felfelé szálló légáramlások keletkezése | |
Kolumbusz-felhők | |
A telítés hőmérséklete | |
Zivatar keletkezése és lefolyása | |
A levegő nedvessége és a csapadék | 32 |
A csapadék minősége | 34 |
A harmat, dér, zuzmara, köd, felhők, eső, jégeső és hó | |
A légköri elektromosság, a villám és mennydörgés | 41 |
A napsugár | 46 |
A Nap felszínének hőmérséklete | |
A napsugár minden mozgásnak és életnek az oka a Földön | |
A sugárzás elmélete | |
A Földre jutó meleg mennyisége | |
A hőmérséklet napi és évi ingadozása | |
Kontinentális és óceáni klíma | |
Hegyi klíma | |
A májusi fagyok | |
A meleg eloszlása a Föld felszínén | 60 |
A sugárzás különböző hatóképessége | |
A Föld égövei | |
A sarkvidékek klímája | |
Éjféli nap | |
A mérsékelt égöv | |
A Föld keringése a Nap körül | |
Izotermák | |
A hőmérséklet eloszlásainak anomáliái | |
A levegő mozgásai | 71 |
A légáramlások, cirkulációk részei | |
Cirkulációk keletkezése a hőmérséklet egyenlőtlenségei folytán | |
A legegyszerűbb barométer | |
A tengerparti szél | |
A monzún szélrendszere | |
A Föld forgásának módosító hatása | |
A területtartás elve | |
A Föld felszínéhez való súrlódás | |
A hegyek hatása a szelekre | |
A főn | |
A bóra | |
A nemere | |
A kossava | |
A nagy földi cirkuláció | 85 |
A szélcsendek öve | |
A passzát szelek | |
A sivatag-róna | |
A mérsékelt égövek nyugati légáramlásai | |
A monzán-rendszer | 90 |
A téli és nyári monzún | |
A monzún kitörése Indiában | |
Mandsuria klímája | |
A monzún Európában | |
Eurázia összefüggő klímája | |
A Medárdus-napi időváltozás | |
A levegő örvénylései | 98 |
Ciklón és anticiklón | |
Az időjárás változatossága | |
Időprognózis | |
A forgó szelek és lokális szelek | 105 |
A forró égövi ciklón | |
A tajfun | |
A Mauritius-orkán | |
Tornadó | |
Sirokkó | |
Számum | |
Chamzin | |
Harmattán | |
Leveche | |
Burán | |
Blizzard | |
Norther | |
Pampero | |
Egy porszem utazása | 113 |
A tájkép színei | 117 |
Az ég kék színe | |
A levegő magassága | |
Az alkonypirkadás | |
A felhők színei | |
Sugárkévék a lenyugvó Nap körül | |
A tavak színei | |
A sugártörés | |
Légtükrözés | |
Fata morgana | |
Hold- és Nap-udvarok | |
Szivárvány | |
Ködképek | |
A néma égiháború | 140 |
Az aurora borealis | |
A sarkfények helye | |
A sarkfények alakja | |
A sarkfény összefüggése a mágnestű irányának ingadozásával és a napfoltokkal | |
Az óceán. Írta: Cholnoky Jenő | 147 |
Az óceánok fenekén | 149 |
A világosság és nyomás az abisszikus mélységekben | |
A mélységek élete | |
A mélységek kutatása | |
A tenger fenekén képződő lerakodások | |
A hipszografikus vonal | |
Az óceánok és kontinensek eloszlása és a köztük levő lényeges különbségek | |
Óceánia kivételes helyzete | |
Az óceánok felszínén | 162 |
A tengerek vizének sótartalma és sűrűsége | |
A tengervíz tisztasága és színe | |
A tengervíz hőmérséklete | |
A tengervíz nagy cirkulációja a sarkvidékek és a forró égöv között | |
A melléktengerek és beltengerek hőmérséklete | |
A tenger befagyása | |
Jégmezők, torlódott jég, jéghegy | |
Az árapály vagy tengerjárás | 176 |
A Föld és Hold közös forgástengelye | |
Az árkeltő erők | |
A tengerjárás egyenlőtlenségei | |
A kotidal-vonalak vagy izoachiák | |
Az özönár vagy mascaret | |
A Hang-cson öböl özönárja | |
A hullámzás | 189 |
A hullámzó víz mozgása | |
Hullámvonal keletkezése | |
Hulámverés | |
Hullámverés a homokos partokon és a meredek partokon | |
Kapilláris hullámok | |
Hullámzás folytán keletkezett áramlások | |
Vihardagályok | |
A német partok pusztulása | |
Tengeráramlások | 203 |
A tengeráramlások megállapítása | |
A tengeráramlás és a szél összefüggése | |
Az áramlások részletes leírása | |
A partalakulások | 208 |
A szárazföldek tagozottsága | |
Konkordans, diskordans és neutrális partok | |
Pusztuló és épülő partok | |
Sziklaszigetek alakja | |
Ábrázió | |
Homokképződmények a partokon | |
Nehrung, lido, turzás, haff, laguna, berek | |
Limán | |
Korall-építmények | |
Barrier-szirtek és atollok | |
Növények a partokon | |
Mangrove | |
A szárazföld. Írta: Cholnoky Jenő | 227 |
A Föld felszínének domborzata | 229 |
A Föld alakja | |
Geoid | |
A hegyek ábrázolásmódja | |
Vonalkázás | |
Szintvonalak | |
A domborzat jellege | |
Hegyláb, hegyoldal, hegytető | |
A lejtők különféle alakja | |
Nyereg, hágó, csúcs, orom | |
Hosszanti és keresztvölgyek | |
Medencék | |
Kanyónvölgyek | |
Alföldek, táblás síkságok | |
Depressziók | |
A hegyek keletkezése | 246 |
A geotermikus mélységfokozat | |
Mélyfúrások | |
A Föld szférái | |
Feszültségek a Föld szilárd kérgében | |
Gyűrődések | |
Vetődések | |
Hegyek keletkezése | |
Eurázia | |
Konkordancia, diskordancia, tranzgresszió | |
A kristályos kőzetek tájképei | |
A mészkő- és homokkőhegyek tájképei | |
Lánchegység | |
Rögöshegység | |
A vulkánosság | 264 |
A vulkánok földrajzi eloszlása | |
A vulkáni kitörés rendes folyama | |
Hamu, tufa, bombák | |
A lávák nemei | |
Az explóziószerű kitörések | |
A Krakatos | |
A Bandaisan | |
A Mont Pelé | |
Magyarország kialudt vulkánjai | |
Vulkánikus utóhatások | |
Oszlopos elválás, krátertavak | |
A hegyek pusztulása | 285 |
Az esőcsepp munkája | |
Földpirámisok | |
A patak munkája | |
A mészkő pusztulása | |
Kar-mezők | |
Földcsuszamlások | |
Az ó-budai hegycsuszamlás | |
Az elmi hegyomlás | |
Mállás | |
A gránit elmállása | |
A szél hatása | |
Defláció | |
A víz körútja. Írta: Cholnoky Jenő | 305 |
Az esőzések eloszlása | 307 |
Az esőzés eloszlása a Föld felszínén | |
A vízrendszer | |
A vízgyűjtő | |
Különböző vízgyűjtő területek | |
Vízválasztók, vízválasztó csomópontok | |
A vízválasztó hátrálása a csapadék egyenetlen eloszlása miatt | |
A dél-amerikai Andok vízválasztója | |
Az erdélyi medence szoros-völgyei | |
A Sebes-Kőrös völgye | |
A víz a Föld alatt | 319 |
Barlangok | |
Dolinák | |
Poljek | |
Barlangok fejlődése és pusztulása | |
A cseppkőképződmények | |
Szakadékvölgyek | |
Tordai hasadék | |
Révi szakadékvölgy | |
A St. Canziani barlangok | |
Az aklunai Kazán-szoros | |
Jégbarlangok | |
A dobsinai jégbarlang | |
Havasok, jégárak és jégtakarók | 332 |
Hóhatár | |
A hóhatár lejtése | |
Lavinák | |
A hó megkeményedése | |
Firn | |
Regeláció | |
Jégárak | |
A jégárak vagy gleccserek földrajzi eloszlása | |
A Mer de Glace | |
Jégárak osztályozása | |
Repedések a glecser felületén | |
Glecser-malmok | |
Morénák, jégár-asztalok | |
A luzerni glecser-kert | |
Glecserek hosszának változása | |
Jégtakarók (inland-ice) | |
Jégtakarók hatása | |
Fjordok | |
Fjordos tavak | |
Karcolt és koptatott sziklák | |
Roches moutonnées | |
Glaciális törmelék | |
Glaciális tavak | |
Tengerszemek | |
Cirkusz-völgyek | |
A források | 356 |
A talajvíz | |
Freatikus vizek | |
Artézi vizek | |
Források keletkezése | |
Ásványos források, meleg források | |
A Tetarata | |
Csehországi melegforrások | |
Gejzirok | |
Tihanyi gejzir-kráterek | |
Gejzirok elmélete | |
Széndioxidos források | |
Rank-herlányi és buziási szökőkút | |
A folyók | 369 |
A folyó jelleme | |
Meder, esés, vízjárás | |
Az esések különféleségei | |
Felső, középső és alsó szakasz | |
Vízesések, zuhatagok, sellők, kaszkádok | |
Viktória-vízesés a Zambezin | |
Az Amazonas mellékfolyóinak vízesései | |
Niagara | |
Aldunai vízesések | |
A meder alakja | |
Kisvíz-meder és árvíz-meder | |
Vízmennyiség | |
Sebességmérés | |
A sebességek a folyó keresztmetszetében | |
Vízjárás | |
A hordalék osztályozása | |
Fekete folyók | |
Zátonyok és szétágazások | |
Kanyargások | |
Parti dünék | |
Mederváltozások | |
Morotvák | |
Terraszok, völgyalakulások | |
Lóczy-féle törvény | |
Kanyón-völgyek | |
A Coloradó kanyónjai | |
Egyéb kanyónok | |
Szakadékvölgyek | |
A folyók szabályozása | 403 |
A felső szakasz szabályozása | |
Völgyzáró gátak | |
A középső szakasz szabályozása | |
Párhuzamos művek, sarkantyúk, partbiztosítások | |
Zárógátak | |
Átmetszések | |
Árvízmeder szabályozása | |
Tiszai gátak | |
Vásárhelyi Pál és Palaeocapa | |
Helytelen szabályodzások | |
Po, Hoang-ho | |
A Jang-ce-Kiang szabályozása | |
Nilus szabályozása | |
A folyó lerakodásai és torkolatai | 415 |
Törmelékkúp | |
Törmeléklejtő | |
Az Alföldet szegélyező törmelék-kúpok | |
A khínai Alföldre jövő törmelékkúpok | |
A Hoang-ho törmelékkúpja | |
Delták és tölcsértorkolatok | |
Ezeknek geográfiai eloszlása | |
Elsüllyedt folyóvölgyek | |
Az Amazonas torkolata | |
A delták nemei | |
A legnevezetesebb delták | |
A tavak | 426 |
A tavak osztályozása | |
Tektonikus eredetű tavak | |
Kimélyített medencék | |
Duzzasztott tavak | |
Lefolyástalan tavak | |
Sós tavak | |
Szikes tavak | |
A tavak hőmérséklete | |
Szökkenő réteg | |
A szovátai Illyés-tó | |
Szabályos ingadozások | |
A Léman-tó ingásai | |
A Balaton szabályos ingadozásai | |
Eltűnt tavak | |
Szinlők | |
Mocsarak, lápok, ingoványok | |
Tájképek. Írta Cholnoky Jenő | 445 |
A sivatag | 447 |
Kilátás a Cheopsz pirámis tetejéről | |
A Szahara eredete | |
A tengerfenék-elmélet tarthatatlansága | |
A futóhomok | |
Oázisok | |
Vádik keletkezése | |
Takir talajok keletkezése | |
A szél munkája | |
Számum és hoang-fung | |
A hőmérséklet ingadozásának hatása | |
Kősivatag, serrir, hammada, homoksivatag, agyagsivatag | |
Almásy a hammadákról | |
Homokbuckák alakja | |
Barkhan, garmada, düné | |
Sivatagi képződmények | |
Han-hai | |
A pusztától az erdőig | 472 |
A tájképek minősége a csapadék szerint változik | |
Steppék, puszták, pampák | |
Lösz | |
Lösz képződése | |
Konkréciók | |
Lösz-szakadékok | |
Lösz-lakások | |
Szavannák, prérik, llanok | |
A magyar Alföld szavanna | |
Laterit | |
Kelet-afrikai szavannák | |
Galéria-erdők | |
Őserdők | |
Mérsékelt-égövi lombos erdők | |
A tundrákon | 486 |
A fenyőerdők | |
Utazás Szibíria fenyvesei közt | |
A fák határa | |
A tundrák | |
A fagyott talaj | |
A föld kihülése | |
Csillagászat. Írta Kövesligethy Radó | 491 |
Bevezető | |
Gömbi csillagászat | |
Helymeghatározás az égen és a Földön | |
Az ég koordinátarendszere és annak utánzatai, a csillagászati műszerek | |
A Nap látszó évi mozgása | |
A Hold mozgása és a kalendárium | |
A Hold távolsága és mérete | |
Bolygórendszerünk | |
A bolygók földkörüli, látszó mozgása. Ptolemaeos | |
Bolygók mozgása a Nap körül | |
A copernieusi rendszer folyományai | |
A bolygómozgás törvényei. Kepler | |
Az általános tömegvonzás. Newton | |
A Föld alakja és nagysága | |
A bolygórendszer topográfiája | |
A Nap | |
A belső kis bolygók: Merkur, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Aszteroidák | |
A külső nagy bolygók: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus | |
Üstökösök és hullócsillagok | |
Az állócsillagok | |
Csillag-katalógusok: a csillagok fénye és színe | |
Az állócsillagok fizikai alkotása | |
Fényváltozó csillagok | |
Ikercsillagok | |
Csillaghalmazok és ködfoltok | |
A csillagok saját mozgása | |
Csillagrendszerünk és kialakulása | |
Függelék | |
Fontosabb műszerek, táblázatok, adatok . Összeállította: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 593 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 633 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Kumuluszfelhők léghajóból tekintve | 20 |
Jégszemek | 38 |
Tájkép a tiroli hegyekben, főn-szél idején. Színes műmelléklet | 82 |
Bóra a dalmát hegyek lejtőin. Színes műmelléklet | 84 |
A Jupiter bolygó felszíne 1889-ben | 88 |
Víztölcsérek Afrika nyugati partjai mellett 1884-ben | 108 |
Szirokkó a dalmát partokon. Színes műmelléklet | 110 |
Chamzin szél a Nilus alsó völgyében. Színes műmelléklet | 110 |
Számum a Líbiai sivatagon. Színes műmelléklet | 110 |
A forró leveche szél közeledik. Színes műmelléklet | 112 |
Alkonypirkadás a Krakaton 1883. évi kitörése után. Színes műmelléklet | 120 |
A Balaton színei csendes alkonyatkor a balaton-füredi hegyekről tekintve. Színes műmelléklet | 124 |
Légtükrözés a sivatagban. Színes műmelléklet | 134 |
Szivárvány a Yellowstone tó felett Észak-Amerikában. Színes műmelléklet | 136 |
Sugárzó fényívalakú sarkfény. Színes műmelléklet | 142 |
Drapériás sarkfény Bossckop (Finnmarken) felett 1839. januárius 21-én | 144 |
Az óceánok mélységei. Színes műmelléklet | 158 |
A enger démonjai | 166 |
Úszó jéghegy a Déli-Jegestengerben | 174 |
A déli sarkvidéki tenger jellemző jéghegyei. Színes műmelléklet | 174 |
Forróégövi óceán. Színes műmelléklet | 202 |
A tengeráramlások térképe. Színes műmelléklet | 206 |
Az Urszul-öböl Krím félszigetén | 236 |
A Vajolett-tornyok a déltiroli dolomitok Rosengarten-csoportjában | 258 |
A Vesuvio lávája ráömlik a művelt földekre | 270 |
A Krakatona vulkán 1883. évi kitörése után fennmaradt szigetrész | 276 |
St. Pierre város Martinique szigetén a Mont Pelé 1902. május 8-i kitörése előtt | 278 |
A Fingal-barlang Staffa szigetén , apály idején | 284 |
Glecser-patak a Glärnisch lábánál | 286 |
Stalaktitok az aggteleki cseppkőbarlangban | 324 |
Hógerinc az Alpokban | 334 |
Nagy tavaszi hógörgeteg útja és vége Engadinban, a Scaletta-hágón | 336 |
A Burgyula-glecser vidéke a Kaukázusban | 340 |
Az Unter-Aar glecser felülről tekintve | 344 |
Jégár-asztal a Mont-Blancon | 344 |
Legömbölyített és koptatott sziklák | 344 |
Jégár-malom a luzerni glecser-kertben | 344 |
A Sorfjord (Déli-fjord), a Hardangerfjord egyik része, Norvégiában | 348 |
Travertino-terraszok a Rotomahana tó partján New-Sceland szigetén | 360 |
Gejzír az északamerikai Yellowstone-parkban | 364 |
A ílus sellői a második vízesés táján | 374 |
Zuhatag az őserdőben | 376 |
A Nevada vízesés a Yosémita völgyben (Kalifornia) | 376 |
A iagara Horse-Shoe (Patkó) vízesése | 378 |
A Niagara vízesés | 378 |
A Colorado kanyónjának részlete | 396 |
A Colorado folyó Grand-kanyónja | 398 |
Oldaltorony a Colorado Grand-kanyónjában | 398 |
A Märjelen-tó az Aletsch-glecser szélén | 426 |
Ptolomaeus világrendszere. Színes műmelléklet | 494 |
Az ég egy részletének távcsövi képe a Hattyu csillagképéből | 500 |
A potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló nagy ikertávcsöve | 502 |
Nap- és holdfogyatkozás létrejötte | 514 |
Gyűrűs napfogyatkozás. Színes műmelléklet | 514 |
A Nap felszínének képe. Színes műmelléklet | 538 |
Égi testek spektrumai. Színes műmelléklet | 542 |
Állatövi fény. Színes műmelléklet | 544 |
Holdrészlet fényképe az északamerikai Lick-csillagvizsgáló felvétele nyomán | 548 |
A hold fényképe első negyedkor | 550 |
Közönséges holdkráter, amint ezt egy holdbeli lakos látná | 550 |
A Hold felszínének egy része a holdbeli Appenninekkel | 550 |
Holdrészlet fényképe a párizsi csillagvizsgálóból | 552 |
A holdsarló északi része az első n egyed előtt | 552 |
A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból I. Színes műmelléklet | 558 |
A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból II. Színes műmelléklet | 558 |
A Donati-féle üstökös fejében 1858 szeptember 30. és októb er 2-a között észlelt változások | 560 |
Különféle lelőhelyekről való meteorkövek | 566 |
A madridi meteorhullás 1896 februárius 10-én | 566 |
A csillagos ég déli része a Déli ereszttel. Színes műmelléklet | 574 |
Az rion csillagképének nagy ködfoltja | 586 |
Csillaghalmaz a Centaurus csillagképében | 586 |
Örvényalakú köd a Vadászebek csillagképében | 588 |
A Tejút egy részlete "Szobieszki pajzsa" csillagképében | 590 |
I/4. kötet | |
A FÖLD. A Föld multja, jelene és felfedezésének története | |
Papp Károly: Bevezető | 1 |
A Föld alkotórészei | |
Az alkotó erők birodalma | |
A Föld kora | |
A Föld keletkezése és fejlődése | |
Papp Károly: A Föld anyaga | 9 |
A kristályok világa | 11 |
Mi a krisztály? | |
A kristálytan története | |
Hogyan keletkeznek a kristályok? | |
A kristálymérésekről | |
A kristályok rendszere: szabályos, négyzetes, hatszöges, rombusos, egyhajlású és háromhajlású rendszerbeli krisztályok | |
Az ásványok országa | 23 |
Az ásványtan története | |
Az ásványok tulajdonságai | |
Az ásványok rendszerezése | 32 |
Az ércek: Az arany | |
A platina | |
Az ezüst | |
A különböző ércek: arany,- ezüst-, ólom-, réz-, cink-, antimón-, bizmut-, kéneső-, arzén-, kén-, vastartalmú ércek | |
Vasérctelepek | |
A drágakövek: gyémánt, korund, spinell, krizoberill, topáz, gránát, turmalin, opál | |
kőzetképző ásványok: kvarc, földpátok, piroxénok, amfiból, tremolit, steatit, tajték, szerpentin, csillámok, mészpát (kalcit), márvány, durvameszek, dolomit, gipsz, barit, cölesztin, fluorit | |
Ásványos sók: kősó, valódi timsók, borax, nitrátok, kálisalétrom, székső (nátriumkarbonát) | |
Égő ásványok: A kőszén, produktiv kőszénkorbeli, liaszkorú, krétakori, harmadkori széntelepek, lignittelepek, petróleum, földi gázok, földi viasz (ozokerit) aszfalt, borostyánkő | |
Képek a bányászatból | 93 |
Kőszénbányában | |
Aranybányában | |
A bányakutatásokról | |
Bányászélet hazánkban | |
Papp Károly: A Föld története | 105 |
A geológia fejlődése | 107 |
Földünk ős állapota | 120 |
A Föld ókora | 125 |
A föld középkora | 135 |
A Föld újkora | 152 |
Treitz Péter: A termőtalaj | 169 |
A termőtalaj kialakulásai | 171 |
A termőtalaj alkotóelemei | 174 |
A termőtalaj fizikai tulajdonságai | 177 |
A termőtalaj kémiaia tulajdonságai | 180 |
A termőtalajok fajai | 182 |
Littke Aurél: A Föld felfedezsée | 185 |
Az ókor földrajzi felfedezései | 194 |
A görögök és rómaiak földrajzi ismereteinek határa az ókor alkonyán | 196 |
Az ókori népek földrajzi ismereteinek kialakulása | 202 |
A középkor földrajzi felfedezései | 222 |
A keresztény középkor a XII. századig. Az egyházatyák kora | 224 |
Az arabok földrajzi ismeretei | 235 |
A skolasztikusok kora | 247 |
Az újkor földrajzi felfedezései | 267 |
A nagy felfedezések kora | 270 |
A nagy felfedezésekből sarjadzott kutatások kora | 322 |
A tudományos kutatások kora | 251 |
Cholnoky Jen: A Föld hegyei és vizei | 441 |
Európa | 453 |
Európa általánosságban | 453 |
A déleurópai lánchegységek vidéke | 453 |
Az északnyugat-európai rögös hegyvidék | 506 |
Az északkelet-európai masszivum | 523 |
Ázsia | 530 |
Az euráziai lánchegységek vidéke | 530 |
Ázsia Csendesóceáni partjai | 544 |
Északnyugat-Ázsia masszivuma | 548 |
Dél-Ázsia idegen tagjai | 551 |
Afrika | 556 |
Az Atlasz-hegység | 556 |
Észak- és Közép-Afrika | 559 |
Kelet- és dél-Afrika | 569 |
Ausztrália | 577 |
A nyugati bátlás vidék | 577 |
A keleti hegylánc | 582 |
Óceánia | 584 |
Észak-Amerika | 592 |
Észak-Amerika régi masszivuma | 592 |
A nyugati lánchegység | 599 |
Közép-amerika és a nyugatindiai szigetvilág | 608 |
Dél-Amerika | 611 |
Dél-amerika régi masszivumai | 611 |
Dél-Amerika lánchegysége (A Cordillera de los andes) | 618 |
Az antarktisz | 626 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 629 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Fémek és ércek. Színes műmelléklet, fedőlappal | 32 |
Sziciliai kénbányában | 52 |
A gömörmegyei Vashegy rákosi vasbányája | 56 |
Drágakövek. Színes műmelléklet, fedőlappal | 58 |
A kimberleyi gyémántbánya | 60 |
A kiásott Pompéji, hátterében a füstölgő Vesuvióval | 108 |
Cuvier György báró kövesült állatmaradványokat határoz | 114 |
Magyar geológusok a vihnyei riolit-szikla alatt | 120 |
A földkéreg átmetszete. Színes műmelléklet | 120 |
Gyűrődött széntelep Decazeville falu alatt Dél-Franciaországban | 130 |
A kőszénkorszak tájképe. Színes műmelléklet | 132 |
A júrakorszak tájképe. Színes műmelléklet | 138 |
Sárkányok harca a júrakorszakban | 142 |
Kép a júrakorszakból. A ragadozó Laelaps a Brontosaurusokra támad. Színes műmelléklet | 144 |
Eocén-korú kövületek Erdélyből és a Magyar-Középhegységből | 154 |
Tájkép a miocén-korszakból. Színes műmelléklet | 156 |
Elephas meridionalis csontváza a fiatal pliocén-időkből | 158 |
A jégkorszak. színes műmelléklet | 162 |
A Szibériában legelőször talált mammut csontváza (Elephas primigenius) | 162 |
Rénszarvas-vadászat a legutolsó jégkorszakban | 168 |
Az Ofir-expedíció hajóraja | 208 |
Pomponius Mela világtérképe. Régi földgömb. (Mallosi Krates nyomát.) A st.-severi világtérkép a XI. századból. Színes műmelléklet | 216 |
A khínai nagy fal | 220 |
Részlet Haldinghami Rikhárd herefordi térképéből, a XIII. századból | 232 |
A Föld térképe egy CI. századi leipzigi kódexben. Abu Iszhak al Farszi al Isztarkhi világtérképe (950) körül. Színes műmelléklet | 246 |
Iránytűtérkép a XVI. száazdból | 266 |
Vasco da Gama Kalikut fejedelme előtt 1498-ban | 276 |
Kolumbus a spanyol királyi pár elé terjeszti útitervét | 288 |
Kolumbus hajóra szállása Palos kikötőjében, 1492 augusztus 3-án | 288 |
Az első cukorszállítmány megérkezése antwerpenbe 1508-ban | 308 |
Dél-Amerika térképének részlete egy 1528-i spanyol atlaszból. Színes műmelléklet | 312 |
Herberstein térképe Oroszországról | 328 |
Ortelius világtérképe 1571-ből | 336 |
Hollandus hajók; a Fidsi-szigetek bennszülöttei és csónakjai | 340 |
James Cook összeütközése Havaii bennszülötteivel 1779 januárius 17-én | 358 |
Aiambó falu cölöpépítményei | 264 |
A Nilus felső völgyének részlete | 390 |
Livingstone és Stanley találkozása Udsidsiben 1871 október 18-án | 396 |
Az osztrák-magyar északsarki expedíció válságos helyzete | 428 |
Fridtjov Nansen | 432 |
A legérdekesebb magasságok és mélységek összehasonlító rajza | 444 |
Az Alpok szerkezetének térképe | 462 |
A bernina-menedékház a Bernina-hágón | 468 |
Tamina-szurdok St-Gallen-kantonban, Svájc | 472 |
Az Etna | 484 |
Magyarország szerkezetének térképe | 494 |
A Magas-Tátra krisztályos kőzetekből felépült része | 496 |
A Kárpátok szirtvonalából | 500 |
Magas hómezők a Geiranger-fjord mögött, mélyen alányúló glecserekkel. Norvégia | 526 |
Ázsia szerkezeti térképe | 530 |
Kőszirtek az Istenek kertjében | 602 |
I/5. kötet | |
AZ ÉLŐK VILÁGA. Növény- és állatország | |
Bevezető | 1 |
Az élőlények természetes csoportjai és testök összetétele | 2 |
Az élet | 9 |
Az élet tartama, a halál, szunnyadó és lappangó élet | 30 |
Állat és növény | 37 |
Az élet eredete | 51 |
Növényország | 61 |
A növénytan története (Klein Gyula) | 63 |
A növényi test alaki tulajdonságai (Filarszky Nándor) | 85 |
A telepes növények | 87 |
A száras növények | 94 |
A gyökér | 96 |
A szár | 109 |
A levél | 131 |
A virág | 155 |
A termés | 190 |
Csírázás, csíranövény | 203 |
A növények belső szerkezete (Tuzson János) | 205 |
A növények sejtjeiről | 205 |
A növények szöveteiről: A bőrszövet. Az edénnyalábok. A növény testének egyéb szövetei | 218 |
A levél szerkezete | 225 |
A szár szerkezete | 229 |
A gyökér szerkezete | 236 |
A növényi test fejlődése | 237 |
A növények életfolyamatai (Mágocsy-Dietz Sándor) | 239 |
A növények táplálkozása. A növények anyagcseréje | 240 |
A növények növekedése | 285 |
A növényország rendszeres áttekintése (Tuzson János) | 327 |
A természetes növényrendszer fogalma és alapjai | 327 |
Állatország | 413 |
Az állattan feladata, ágazatai és története (Entz Géza) | 415 |
Szemelvények az állattan irodalmának különböző korszakaiból | 436 |
Az állatok szervezete, élete és fejlődése | 461 |
A sejt és részei | 481 |
A szövetek | 494 |
A szervek | 511 |
Fenntartó szervek (Entz Géza) | 513 |
Önfenntartó szervek | 513 |
Fajfenntartó szervek | 538 |
Viszonyossági szervek (Entz Géza) | 545 |
Kültakaró | 545 |
Érzékszervek | 546 |
Idegrendszer | 562 |
A mozgás szervei | 573 |
Az állatok szaporodása | 578 |
Az állatok fejlődése | 587 |
Az állatok rendszere (Soós Lajos) | 595 |
I. törzs: Véglények | 599 |
II. törzs: Tömlőállatok | 605 |
III. törzs: Férgek | 611 |
IV. törzs: Tüskésbőrűek | 624 |
V. törzs: Puha- vagy lágytestűek | 628 |
VI. törzs: Ízeltlábúak | 636 |
VII. törzs: Gerinchúros állatok | 652 |
VIII. törzs: Gerincesek | 654 |
Az állatfajok származása (Gorka Sándor) | 671 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 703 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Tengeri moszatok az Adriában. Színes műmelléklet fedőlappal | 92 |
Gombák és zuzmók. Színes műmelléklet fedőlappal | 94 |
Mohok és virágos növények | 94 |
Mangrove-erdő eletindiában | 102 |
Harasztféle növények. Színes műmelléklet fedőlappal | 128 |
Cikászfélék Cycadeae | 128 |
Bükkös | 128 |
Welwitschia Mirabilis a kalahari sivatagon | 132 |
Húsevő növények. Színes műmelléklet | 270 |
Virágos élősködő növények. Színes műmelléklet | 272 |
Fagyöngylepte fekete nyárfa | 274 |
Kriptogám növények I. Színes műmelléklet | 332 |
Kriptogám növények II. Színes műmelléklet | 348 |
A szőlő peronosporája. Színes műmelléklet | 352 |
Növénybetegségek gombái. Szín es műmelléklet | 356 |
Királyhegyi növénycsoport | 360 |
Részlet a monori homokpusztáról | 390 |
A hévizi tündérrózsa. Színes műmelléklet | 394 |
Daphne Arbuscula. Színes műmelléklet | 404 |
A korallzátonyok állatvilágából. Színes műmelléklet | 460 |
Tengeri szifonofora-telep. Színes műmelléklet | 474 |
Egy medúza (Aurelia aurita) fejlődése | 586 |
Tüdős hal fejlődése I. | 592 |
Tüdős hal fejlődése II. | 592 |
A sugárállatkák művészi alkotású vázai | 600 |
Medúzák. Színes műmelléklet | 606 |
Tengeri gyűrűs férgek. Színes műmelléklet | 620 |
Tengeri evezőlábú rákok. Színes műmelléklet | 640 |
Rovarok. Színes műmelléklet | 646 |
Mérges kígyók. 1. A keresztes vipera. 2. A csörgő kígyó | 664 |
A lármás bibic | 666 |
Tigris. Fiatal csimpánz különböző kedélyállapotban | 670 |
A tengerfenék állatvilága. Színes műmelléklet | 680 |
I/6. kötet | |
A TÁRSADALOM. Az emberiség művelődésének és gazdasági életének fejlődése | |
I. kötet | |
Bevezető | |
A mű célja, feladata | 1 |
A társadalom fogalma | 3 |
A társadalmi jelenségek törvényszerűsége | 6 |
A társadalmi törvények jellege | 8 |
A társadalomtudomány fontossága és feladata | 11 |
Állalati társadalmak | 15 |
Társadalomtudományi elméletek és rendszerek | 24 |
Az ókor | 25 |
A középkor | 31 |
A renaissance | 38 |
A monarchomachok | 45 |
Az államregények | 49 |
A természetjogi írók | 53 |
A bölcselők | 61 |
Történeti iskola | 64 |
Theokratikus felfogások | 68 |
Pozitivista írók | 68 |
Nemzetgazdaságtani írók | 72 |
Szocialisztikus rendszerek | 73 |
A szociológia mai állása. Írta: Stein Lajos | 79 |
Társadalmi lét és társadalmi működés | |
A társadalom tartalma | 91 |
Társadalmi kötelékek és kapcsok | 91 |
A társadalom anyaga | 105 |
A népesség. Írta: Heller Farkas | 105 |
A népesség száma | 105 |
A népesség összetétele | 106 |
A népesség törvényszerűsége | 107 |
A népesség elszaporodása | 108 |
A népesség hullámzása | 109 |
A népesség hullámzásának okai | 120 |
A népesedési probléma | 122 |
Malthus elmélete és annak kritikája | 125 |
A népsűrűség | 131 |
A népesség összetételének hatása a társadalom életére | 133 |
A kultúra hódításai | 138 |
A társadalom szellemi alkatelemei | 149 |
A társadalmi lélek | 149 |
Tömegpszichológiai jelenségek | 160 |
A hit világa: a hagyomány | 164 |
Az értelem uralma: belátásból fakadó szellemi közösség | 169 |
Társadalmi szervezkedés | 173 |
A társadalom összetétele és tagozódása | 173 |
A társadalom és az egyén | 174 |
Társadalmi alakulatok | 179 |
A társadalmi szevezkedés kezdetei | 184 |
Települési intézmények | 186 |
Gazdasági szervezetek | 194 |
Fajfenntartási szervezetek | 197 |
Egyházi intézmények | 204 |
Jogi és politikai szervezet | 208 |
Az állam | 208 |
Az állam fogalma | 208 |
Az állam elemei | 213 |
Az alkotmány | 220 |
Államkapcsolatok. Államélet az emberiség körében | 221 |
Államformák és kormányformák | 228 |
A főhatalom önkorlátozása az alkotmányban | 243 |
Az állam szervezete | 246 |
A pártok | 271 |
Társadalmi működés | 273 |
Társadalmi működés | 273 |
Érzelmi társadalmi tevékenység. A tömeg cselekvése | 284 |
Szervezett társadalmi cselekvés | 290 |
Egyéni tevékenység | 297 |
Erkölcsi tevékenység | 299 |
Hatalmi törekvések | 302 |
Művészi ténykedések | 304 |
Társadalmi képződmények | 305 |
A nyelv | 305 |
A nyelv jellege | 305 |
A nyelv módosulása: a hangváltozás | 308 |
A nyelv kialakulása és a jelentésváltozás | 311 |
A nyelv fejlődése | 315 |
Szokás és erkölcs | 318 |
A szokás fajai | 320 |
Az erkölcs | 322 |
Az erkölcsi szabályozás | 324 |
A vallás | 326 |
A vallás fogalma | 326 |
A vallás társadalmi jellege | 328 |
A vallás tartalma | 331 |
A vallás szerepe | 332 |
A jog | 333 |
A jog fogalma és jellege | 333 |
A jog alanyi értelemben | 335 |
A jog szabályozó működése | 336 |
Különböző jogok | 340 |
A jog megtorló működése | 342 |
A művészet | 343 |
Heller Farkas: A gazdasági élet lényege, tényezői és társadalmi szervezete. | 345 |
Bevezető | 345 |
A gazdasági élet tényezői | 350 |
A gazdasági élet társadalmi szervezkedésének csirái | 360 |
Összefoglalás | 381 |
II. kötet | |
Társadalmi fejlődés | |
Társadalmi fejlődés | 385 |
Külső fizikai tényezők | 389 |
A kültermészet hatása | 389 |
A lakosság szaporodása | 394 |
Idegen társadalmak | 394 |
Belső tényezők | 395 |
A faj | 395 |
A szellemi környezet | 396 |
A nagy ember: a lángész | 397 |
A társadalmi fejlődés menete | 398 |
Heller Farkas: A gazdasági élet társadalmi szervezetének fejlődése | 412 |
Az ősi közületek gazdasági tevékenysége | 412 |
Az állandó letelepülés | 416 |
A családi gazdaság | 420 |
Nagyobb gazdasági kapcsolatok a családi gazdaság alapján | 428 |
A városi gazdaság | 432 |
A pénz | 449 |
A család és a házasság intézményének fejlődése | 456 |
A vallásos érzület fejlődése | 472 |
Az erkölcs fejlődése | 484 |
A jog fejlődése | 494 |
A politikai hatalom kifejlődése | 514 |
A társadalmi fejlődés összefoglalása | 524 |
A társadalmak egymásutánja | 524 |
Társadalmi típusok | 531 |
A társadalmak beosztása | 533 |
A jelenkori társadalom | |
Heller Fakras: A kapitalizmus kifejlődése és áttekintése | 537 |
A kapitalizmus keletkezésének tényezői | 538 |
A kapitalisztikus termelés jellege | 544 |
A manufaktura | 547 |
A vállalat | 550 |
A magánvállalkozási rendszer feltételei | 556 |
A termelés eredményének szétosztása | 558 |
Összefoglalás | 567 |
Máday Andor: A család átalakulása és a feminizmus | 571 |
Bevezető | 571 |
A család átalakulása a jelenkorban | 573 |
A régi család | 573 |
A modern család keletkezése | 575 |
A család működési körének összezsugorodása | 577 |
A család terjedelmének csökkenése | 580 |
A család jogi szervezetének átváltozása | 583 |
A feminizmus | 590 |
A feminizmus osztályharc-jellege | 590 |
A feminizmus törekvései | 592 |
A feminizmus sikerei | 593 |
A magyar feminizmus | 595 |
A jövő | 596 |
Meszlény Artur: A mai jogi élet | 599 |
Magánjog | 601 |
Személyjog | 607 |
Családjog | 610 |
Örökösödési jog | 613 |
Dologjog | 615 |
Kereskedelmi jog | 620 |
Perjog | 621 |
Büntetőjog és eljárás | 625 |
A jog jövendő fejlődése | 632 |
Ferenczy Árpád: Nemzetközi jog | 635 |
Ferenczy Árpád: A modern politikai élet | 641 |
Írott alkotmányok | 648 |
Történeti alkotmányok | 651 |
Engedélyezett alkotmányok | 655 |
Heller Farkas: A gazdasági élet továbbfejlődése a kapitalizmus hatása alatt | 658 |
A kapitalizmus további térfoglalása | 659 |
A kézmű hanyatlása | 662 |
Az üzemkoncentráció | 664 |
A gazdasági individualizmus | 667 |
A gazdasági szabadság hátrányai | 670 |
A kartellek és trösztök | 671 |
A szociálpolitika szüksége | 673 |
A törvényes munkásvédelem | 681 |
Betürendes név- és tárgymutató | 693 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
A születési szám alakulása 1840-1900-ig. Színes műmelléklet | 112 |
A tüdővészhalandóság és a lakások zsúfoltsága közti összefüggés Budapesten - Az anyagi helyzet és a gümőkórhalandóság viszonya Németországban | 116 |
A halálozási szám alakulása 1840-1900-ig. Színes műmelléklet | 120 |
Primitív szerszámok | 140 |
Cölöpökön épült falu a Filippi-szigeteken. Színes műmelléklet | 142 |
Szikla-sirok Stöckheim mellett Poroszországban. Színes műmelléklet | 144 |
A tanya | 188 |
Egy város fejlődése | 190 |
Munkácsy Mihály: A sztrájk | 288 |
Buddhista templom belseje | 330 |
Eszkimókunyhó belseje | 352 |
Primitív népek lakásai I. | 416 |
Primitív népek lakásai II. | 416 |
A nagyszebeni Roland-szobor - Céhláda | 444 |
A lipcsei vásár 1830-ban. Színes műmelléklet | 448 |
A világ aranypénzei | 452 |
A párisi tőzsdeépület | 620 |
A főbb parlamentek épületei | 640 |
Az esseni Krupp-gyár | 664 |
A hamburgi szabad kikötő raktárházai | 664 |
A Wertheim-féle áruház Berlinben | 666 |
A foglalkozás befolyása a gümőkórhalandóságra - A kezdvezőtlen munkafeltételek és életviszonyok helye a gümőkórra hajlamositó tényezők között | 680 |
II/1. kötet | |
A MŰVÉSZET KÖNYVE. A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése. A zene fejlődéstörténete (1909) | |
A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése | |
A szükség | 1 |
Az anyag | 11 |
A szövés-fonás anyaga | 11 |
A fa | 25 |
A kő | 34 |
Az agyag | 40 |
A fémek | 46 |
Az üveg | 56 |
Festékanyagok | 59 |
A stílus | 88 |
A görög föld | 90 |
Itália | 117 |
A művész | 183 |
Egyéniség | 186 |
Irányok | 224 |
Naturista festészet | 228 |
Idealista festészet | 262 |
Naturista szobrászat | 325 |
Idealista szobrászat | 338 |
A művészet váltógazdasága | 346 |
A művészet | 370 |
A modern festészet | 371 |
A modern szobrászat | 465 |
A modern építészet | 512 |
A művészetek egysége | 544 |
A zene fejlődéstörténete | |
A zene őskora (A rythmus kora) | 561 |
A zene eredetéről | 561 |
A vad népek zenéje | 564 |
Összefoglalás | 569 |
A zene ókora (Uralkodó elem a melódia) | 572 |
Kezdetleges melódiák | 574 |
A keleti kulturnépek zenéje | 577 |
A görögök és rómaiak zenéje | 582 |
Keresztény zene az első ezer évben | 589 |
Az arabok zenéje | 596 |
Összefoglalás | 599 |
A zene középkora (Uralkodó elem a polyphonia) | 602 |
A polyphonia mibenléte és eredete | 602 |
Hangrendszer, hangjegyírás, hangjegynyomás | 606 |
A polyphonia virágzása | 611 |
Visszahatás. A Palestrina-stílus | 616 |
A világi zene fejlődése | 620 |
A zene középkori hangszerei | 626 |
Összefoglalás | 631 |
A zene újkora (Uralkodó elem a harmónia) | 634 |
A mai hangrendszer fejlődése | 634 |
A hangszeres zene fejlődése | 639 |
A polyphon hangszeres zene | 639 |
A művészi tánczene. Suitek | 642 |
A szimfónikus zene fejlődése | 463 |
Programmzene | 648 |
A világi ének fejlődése | 651 |
Az egyházias zene fejlődése | 654 |
A színpadi zene | 656 |
Nemzeti elemek a művészi zenében | 665 |
A modern hangszerek fejlődése | 668 |
Befejező összefoglalás | 675 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 677 |
Külön színes műmellékletek | |
Kőrösfői Kriesch Aladár: Csomózott szőnyeg | 21 |
Zsolnay Vilmos: Eozinos edények | 41 |
Rubens: Krisztus és a házasságtörő nő | 211 |
Rubens: Jézus és a gyermekek | 212 |
Rafael: Madonna | 286 |
Tiziano: Lavinia | 316 |
Camille Corot: Tájkép | 394 |
Edgar Degas: Ballettáncosnő | 402 |
Arnold Böcklin: Hullámjáték | 423 |
Rippl Rónai József: A terebesi kastély éjjel | 448 |
Szinyei Merse Pál: Majális | 451 |
II/2. kötet | |
AZ Ó- ÉS KÖZÉPKOR TÖRTÉNETE (1910) | |
A történelem | 3 |
A történelem előtti idők | 10 |
Az ősemberek | |
A csiszolatlan kőeszközök kora | |
A csiszolt kőeszközök kora | |
A fémeszközök kora | |
A mesés Lemuria és Atlantisz | |
Történelmi egyidejűség | |
Az ókor története | |
A Turániak | 5 |
Belső-Ázsia | 51 |
A sumirok országa | |
Három faj versengése Martu (Nyugat) uralmáért | |
A sumirok műveltsége | |
Kína és a hunok | |
A hámiak és a sémiek | 70 |
Egyiptom Krisztus előtt 1800-ig | |
Egyiptom 1800-tól 332-ig | |
Fönicia és Karthagó | |
A zsidók Palesztinában | |
Az asszirok | |
Új-Babilónia | |
Az ázsiai árják | 109 |
India | |
Média és Perzsia | |
Az európai történelem kezdete | 121 |
A görögök őskora | |
A spártai szocialista állam | |
Kivándorlások és gyarmatosítások | |
A városok és a nemzeti műveltség | |
Athén és a vagyonos osztály | |
Athén és a demokrácia | |
Az euráziai történelem kezdete | 153 |
A perzsa háboruk | |
Perikles kora | |
A peloponnesosi háború | |
Spárta hegemóniája (401-379) | |
Thebai hegemóniája (379-362) | |
A makedon-görög világbirodalom | 190 |
A makedon-görög birodalom megalapítása | |
Alexandros (Nagy Sándor világbirodalma) | |
A Hellén világ | 207 |
A diadochosok és epigonosiak birodalmai | |
Hellén világszellem | |
A római királyság | 223 |
A honalapító Romulus | |
Numa Pompilius államvallása | |
Az etruszk királyok | |
A római köztársaság kezdete | 237 |
Az osztályharcok | |
Közép- és Dél Itália egyesítése | |
Az első nagy köztársaság | 252 |
Itália tengerpartjainak megszerzése | |
Karthagó nagyhatalmának bukása | |
A római világbirodalom megalapítása | |
A görögösség kezdete | |
A római szociálizmus | 270 |
Gracchusok | |
Marius és Cinna | |
Az oligarchia | |
A császárság eszméje | 284 |
A katonai monarchia eszméje és a triumvirátus | |
Julius Caesar névtelen monarchiája | |
A római császárság alapítása | 299 |
A köztársaság bukása | |
A fölséges első polgár | |
Az írók és a hatalom | |
Jézus és a nép | |
A zsarnokság | 322 |
Tiberius | |
A Claudiusok | |
A Flaviusok | |
Császári világpolgárok »arany korszaka« | |
A rómaiság és a kereszténység | 345 |
A kereszténység kezdete | |
A klasszicizmus esthajnala | |
Művészetek a császárok korában | |
A római állam és népe | |
A római birodalom bomlása | 369 |
A katonai önkényuralom | |
Diocletianus négyes császársága | |
Nagy Constantinus egységes keresztény monarchiája | |
Julianus pogány monarchiája | |
Nyugat- és Kelet-Róma különválása | |
A középkor története | |
A népvándorlás kora | 395 |
A barbárok | |
A germánok Alarich korában | |
Közép-Ázsia egyesítése | |
A hunok Attila korában | |
A nyugat-római császárság vége | |
Keletróma és germánok | 422 |
Nyugat új urai | |
Itália mint a keleti gótok királysága | |
Gallia mint frank királyság | |
Kelet-Róma és a germánok | |
A rómaiság Nyugaton | |
Európa átalakulása | 442 |
A germán szellem erősödése | |
Langobardia | |
A nyugati gótok | |
A frankok a Merovingok idejében | |
Nagy Szent Gergely pápasága | |
Ázsia hatása | 456 |
Az új perzsa birodalom | |
Az arabok és az iszlám | |
Az arab kalifaság | |
Európa magatartása | |
A nyugati keresztény császárság | 470 |
Nagy Károly és a birodalmi eszme | |
Németek egyesítésének terve | |
Az arab és avar háborúk | |
Az új római császárság | |
A Karolingok császárságának válsága és bukása | |
Az európai viszonyok megszilárdulása | 490 |
A német királyság alapítása | |
A normán államok alapítása | |
A turániak hatása Európára | |
A hűbériség | |
Egyház és állam | 511 |
A német-római császárság első korszaka | |
A keresztény szellem terjedése | |
Az állam és az egyház | |
Az első mohammedán világbirodalom | 531 |
Az arabok világbirodalma | |
Az arabok műveltsége | |
Keresztesek és lovagok | 543 |
A keresztes háboruk kezdete | |
A lovagkor | |
A keresztes háboruk Ázsiában és Afrikában | |
Európai keresztes háborúk | |
A keresztes háborúk hatása | |
A hohenstaufok kora | 567 |
Az első Hohenstaufok | |
Ince és Szent Ferenc kora | |
Az utolsó Hohenstaufok | |
A nemzeti eszme | 584 |
Az első két alkotmányos királyság | |
A francia korlátlan királyság | |
A keresztény társadalom aranykora | 597 |
A XIII. század tudása | |
Irodalom | |
Művészetek | |
A városok | |
Az ókori birodalmi eszme bukása | 623 |
A szent római birdalom | |
A keletrómai császárság vége | |
Kelet népei | 633 |
A mongolok világbirodalma | |
Magyarország mint nagyhatalom | |
A török birodalom és Európa | |
Dél-Európa nemzeti államai | 647 |
Spanyolország és Portugália | |
Olaszország államai | |
Nyugat-Európa nemzeti államai | 658 |
Az első parasztköztársaság és a parasztkérdés | |
Franciaország | |
Normán és szláv államok | 667 |
Észak-Európa nemzeti államai | |
Angolország | |
A normán államok egyesítése | |
Kelet-Európa szláv nemzetei | |
Lengyelország | |
Cseh-ország | |
Oroszország | |
Az újjászületés (Reneszansz) | 679 |
Bevezetés | |
Az új irodalom és a tudomány | |
Egyetemek, tudós társaságok, gyűjtemények | |
A találmányok | |
A művészetek | |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Barlanglakók a jégkorszakban. Színes műmelléklet | 18 |
Borostyánkő faragványok a kőkorszakból és későbbi érctárgyak | 26 |
Cölöpös falú a zürichi tónál a kőkorszakban. Színes műmelléklet | 32 |
Bronz- és vasfegyverek. Színes műmelléklet | 36 |
Vadászat barlangi medvére. Színes műmelléklet | 42 |
Előázsia és Aegyptus. Térkép | 52 |
Aranytartalmú kövek feldolgozása Egyiptomban. Színes műmelléklet | 80 |
II. Salmanasszár áldozata a Van-tó partján | 104 |
Görögország és Kisázsia. Térkép | 120 |
Perikles | 162 |
Azt athéni akropolis | 168 |
Egy gazdag athéni ház főterme. Színes műmelléklet | 170 |
Nagy Sándor és Dárius issosi csatája. Színes műmelléklet | 198 |
Nagy Sándor | 200 |
Itália. Térkép | 252 |
Római ostromgép | 264 |
A római birodalom Augustus korától a népvándorlásig | 298 |
Augustus a szenátustól adott tölgykoszorúval | 304 |
Traianus császár | 336 |
A Forum Romanum a császárok korában | 358 |
Ókori pénzek | 368 |
Európa a népvándorlás korában. Térkép | 396 |
Európa 750-től 1200-ig. Térkép | 468 |
III. eó pápa esküje Nagy Károly előtt | 476 |
Nagy Károly megkoronáztatása | 478 |
Kopasz Károly (840-877) Színes műmelléklet | 488 |
Bizánci egyházi régiségek | 522 |
A keresztes hadjáratok korszaka. Térkép | 544 |
Francia lakás belseje a XII. században | 554 |
II. Henrik császár feleségének, Kunigundának tüzes vassal való próbája | 582 |
Pénzek Krisztus születésétől fogva a középkor végéig | 600 |
Európa 1200-tól 1500-ig. Térkép | 622 |
VII. Konstantinos Porphirogennetos (913-959.) Színes műmelléklet | 624 |
II/3. kötet | |
AZ ÚJKOR ÉS LEGÚJABB KOR TÖRTÉNETE (1910) | |
Az ójkor története | |
Új világ és új világbirodalmak | 1 |
Az óceánok megnyitása | |
Észak- és Közép-Amerika a középkorban | |
Dél-Amerika államai a középkorban | |
A negyedik földrész (Amerika) meghódítása | |
Augustissima Casa de Austria | |
A török kalifaság | |
Új hitvallások | 45 |
Az egyházi reform kérdése | |
Luther Márton reformációja | |
Reformáció, társadalom, állam | |
A svájci hitújítás | |
Az angol reformáció | |
A reformáció terjedése | |
Az első vallásháboruk | 83 |
Németországban | |
Loyola és a jezsuiták | |
Németalföld szabadságharca | |
Anglia asszonykirályai | |
A higenották | |
Az első vallásháboruk eredménye | |
A harmincéves háború | 112 |
A csehek felkelése | |
Európa a Habsburgok ellen | |
A középeurópai válság megoldása | |
Az ujkori műveltség kezdete | 129 |
Eppur si muove | |
Nemzeti irodalmak | |
A művészetek | |
Gazdasági állapotok | |
Az angol forradalom | 160 |
A népfölség elve | |
Az angol köztársaság | |
Az alkotmányos királyság biztosítása | |
XIV. Lajos kora | 181 |
A nagy miniszterek és a fronde | |
XIV. Lajos korlátlan uralma | |
A nyugati kérdés | |
A keleti kérdés | 205 |
A török világbirodalom hanyatlása | |
A legszélsőbb Kelet | |
Az északi kérdés | 221 |
A három vetekedő állam | |
Az északi háború | |
A habsburgok öröksége | 246 |
A spanyol örökösödési háború | |
Az osztrák örökösödési háború | |
Poroszország emelkedése | 264 |
A királyság alapítása | |
Nagy Frigyes | |
Országok feldarabolása | 279 |
Lengyelország első felosztása | |
Törökország felosztásának terve | |
Finis Poloniae | |
A minta-államok | 290 |
Az önkényes uralom Franciaországban | |
Az alkotmányos uralom Angolországban | |
A felvilágosultság kora | 305 |
Montesquieu, Rousseau és Voltaire triumvirátusa | |
A tudósok | |
Az eszmék egyeztetői és terjesztői | |
A védelem | |
Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa | |
Az osztrák abszolutizmus | |
Abszolutizmus a latin sé román népeknél | |
II. Katalin felvilágosult abszolutizmusa | |
A gyarmatok | 333 |
Az első nagy gyarmatosító birodalom | |
XIV. Lajos rendszerének bukása | 348 |
XIV. Lajos francia király | |
A francia rendek utolsó országgyűlése | |
A legújabb kor története | |
A francia alkotmányos királyság | 363 |
A forradalom kitörése | |
Népfölség a nemzetgyűlésben és az utcán | |
Alkotmányos újítások | |
Az alkotmány szentesítése | |
A királyság bukása | |
A Francia köztársaság | 393 |
A köztársaság megalapítása | |
A girondiak bukása | |
Robespierre névtelen diktátorsága | |
A katonák köztársasága | 415 |
Az új taktika | |
Bonaparte első hadjáratai | |
A directoire bukása | |
Bonaparte konzulsága | |
Két új császárság a rómaiság romjain | 445 |
A francia és az osztrák császárságok alapítása (1804) | |
A római szent birodalom bukása | |
A világuralom kérdése | |
Az európai egyensúly helyreállítása | 474 |
A népek | |
A fejedelmek | |
A szent szövetség alakítása | |
A szabadság szelleme | 499 |
A latin népek ébredése | |
Amerika a amerikaiaké | |
Hellásznak kincse | |
Angliának kincse | |
A harmincas évek | 531 |
A júliusi forradalom | |
A személyes unióban élő országok | |
Az 1848. évi forradalmak | 548 |
Franciaországban | |
Európa többi forradalma | |
A forradalmak elnyomása | 562 |
Francia- és Olaszországban | |
A középeurópai forradalmak bukása | |
A reakció | |
A keleti kérdés | 584 |
A krimi háboru és következései | |
Orosz- és Törökország utolsó mérközése | |
Szabadság a hó alatt | |
Unió és dualizmus | 601 |
Olaszország egyesítése | |
Ausztira és Magyarország dualizmusa | |
Franciák és németek | 617 |
A harmadik francia köztársaság | |
A német császárság | |
Angol világszellem | 631 |
A britt impérium és az indiai császárság | |
Az amerikai egyesült államok válsága | |
Amerika egyesítésének terve | |
Más földrészek politikai viszonyai | 649 |
Ausztrália és Oceánia szervezése | |
Afrika felosztása | |
Ázsiai kérdés | |
A legújabb kor műveltsége | 665 |
Irodalom | |
Művészetek | |
A társadalmi tudományok | |
A természet és matematikai tudományok | |
A munka százada | 587 |
A találmányok és a fölfedezések | |
Gazdasági és társadalmi állapotok | |
Külön mellékletek jegyzéke | |
Amerika természetes népeinek életmódja az újkor elején | 4 |
Vespucci Amerigo a "Déli keresztcsillag" megfigyelése közben | 8 |
I. Miksa császár (1493-1519) | 30 |
V. Károly császár. Színes műmelléklet | 32 |
II. Gyula pápa | 34 |
VIII. Henrik angol király | 74 |
Európa a XVI. században. Színes térkép | 82 |
II. Fülöp spanyol király | 90 |
Erzsébet királyné diadalmenete 1588. november 24-én, az Armada legyőzésekor | 102 |
IV. Henrik francia király | 108 |
Európa a XVII. században. Színes térkép | 112 |
Tengeri hajó a XV. században | 154 |
I. Károly angol király | 160 |
Richelleu herceg és bíbornok | 182 |
A fontainebleaui kastély XIV. Lajos korában. Színes műmelléklet | 192 |
Frigyes Vilmos, a brandenburgi nagy választófejedelem | 200 |
Sobieskij János lengyel király | 208 |
Nagy Péter cár | 240 |
Nagy Frigyes | 272 |
Egy szabadkőműves páholy belseje | 316 |
Az États Généraux megnyitása Versaillesban 1789 május 5-én | 358 |
Európa 1789 óta. Színes térkép | 360 |
Jelenet a francia háborúból | 404 |
Az 1795 október 5-iki utcai harc Párisban | 416 |
A franciák bevonulása Velencébe 1797 május 16-án | 424 |
Bonaparte Napoleon tábornok a fáraók mumiái előtt | 428 |
Az abukiri tengeri csata 1798 augusztus 1-én | 432 |
Napoléon császár. Színes műmelléklet | 448 |
I. Napóléon | 450 |
A párisi kongresszus 1856-ban | 480 |
I. Napoléon hazaindulása Elba szigetéről | 486 |
A Waterloói csata 1815. június 18-án | 488 |
Európa a XVIII. században. Színes térkép | 498 |
Európai divat. 1841-1848 | 548 |
A párisi nép a Tuileriák trón termében 1848. februárius 24. | 552 |
A szövetségesek hadvezérei a krími háborúban | 584 |
A Malakoff-torony bevétele 1855. szeptember 8. | 586 |
I. Ferencz József | 616 |
A német császárság kikiáltása Versaillesben 1871. januárius 18-án | 626 |
Bismarck Ottó. Színes műmelléklet | 629 |
Az uralkodók átkelése a Szuezi csatornán 1869. november 17. | 652 |
Oshima japán tábornok támadása a Ta-Tong folyónál levő Ping-Fan ellen, északnyugati ínában. Színes műmelléklet | 662 |
Az első tengeralatti kábel elhelyezése Valentia szigetén 1857 augusztusában | 688 |
Gyarmatárú-kereskedés Rochefortban | 696 |
II/4. kötet | |
Magyarország története (1911) | |
Bevezetés | |
A Föld és első lakói | 1 |
Kelet és Nyugat küzdelme | 8 |
A patriarchális kor | |
A magyar nemzet eredete és alakulása | 21 |
Az első állami szervezet | 31 |
A honfoglalás | 36 |
A kalandozások kora | 45 |
Az augsburgi katasztrófa és következményei | 54 |
A keresztény királyság megalapítása | 59 |
A függetlenség és keresztyénység biztosítása | 79 |
A birodalom belső és küldő kiépítése | 90 |
A görög beavatkozás kora | 119 |
Balkáni politika | 127 |
A rendi élet megalakulása | |
Az aranybulla kora | 136 |
A tatárjárás és következményei | 154 |
Az Árpád-ház kihalása | 171 |
A társadalom megszilárdulása | 183 |
Magyarország és a Balkán | 215 |
A rendi korszak | |
A rendek fejlődése és küzdelme idegen királyok alatt | 235 |
A nemzeti királyság. Hunyadi Mátyás | 313 |
Állami és társadalmi bomlás | 364 |
Az ujjáalakulás kezdetei | 393 |
Erdély önállósága | 405 |
A török háboruk kora | 410 |
A belső viszonyok átalakulása | 422 |
A reformáció és az irodalom | 430 |
A szabadságharcosok kora. | |
A Báthoryak és a török háboru | 440 |
Nemzeti ellenállás. Bocskay István | 453 |
Az ellenreformáció kora | 467 |
Erdély bukása és a török háboru | 481 |
Az abszolutizmus és a kurucvilág | 487 |
Magyarország fölszabadítása | 502 |
Közállapotok a XVII. században | 516 |
Az örökös királyság | 531 |
Rákóczi Ferenc fölkelése | 540 |
A Pragmatica Sanctio kora | 554 |
Magyarország helyreállítása. Mária Terézia | 563 |
A magyar nemzeti állam alakulása | |
A felvilágosodott abszolutizmus és a nemzeti ellenállás | 583 |
A reakció kora | 596 |
A legnagyobb magyar kora | 612 |
Az átalakulás és nehézségei | 627 |
A nemzetiségi kérdés | 628 |
A társadalmi és gazdasági kérdés. Széchenyi és Kossuth | 632 |
A megye és az állam. Az adminisztratív rendszer és a parlamentárizmus | 640 |
Erdély az átalakulás korában | 645 |
Az 1848-iki törvényhozás | 647 |
A szabadságharc | 657 |
Az abszolutizmus és a provizórium | 683 |
A kiegyezés és fejleményei | 699 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
A magyarok vándorlásának térképe. Színes műmelléklet | 5 |
A magyar Szent korona. Színes műmelléklet | 62 |
Kállay Pál kérvénye Mátyás király kézjegyével | 328 |
Mátyás király trónkárpitja. Színes műmelléklet | 336 |
Janicsár | 392 |
Báthory Gábor | 446 |
Magyarország a linzi béke korában. Színes térkép | 476 |
II. Rákóczy György | 480 |
Zrínyi Miklós levele | 482 |
Wesselényi Ferenc | 484 |
Apaffy ihály | 488 |
széchy Mária | 492 |
Zrínyi, Frangepán é Nádasdy kivégeztetése | 496 |
Thököly elfogatása | 506 |
Gróf Thököly Imre | 512 |
Savoyai Eugén | 514 |
Kuruc várőrség | 524 |
Zrínyi Miklós a költő | 528 |
A Habsburg-ház férfiága örökösödéséről szóló törvény | 536 |
Rákóczy Ferenc levele | 548 |
Károlyi Sándor hűségesküje | 550 |
II. Rákóczy Ferenc. Színes műmelléklet | 552 |
A majthényi egyezség | 554 |
Mária Terézia levele Grassalkovitshoz | 576 |
Eötvös "Gondolatai" kéziratának 90. oldala | 624 |
Deák Ferenc levele Fáy Andráshoz | 636 |
Az isaszegi csata. Színes műmelléklet | 672 |
Erzsébet királyné 1867-ben | 702 |
Kossuth Lajos | 704 |
I. Ferencz József | 712 |
II/5. kötet | |
A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1900-ig (1913) | |
A magyar nyelv eredete és története | 1 |
A középkori magyar irodalom története (-1526) | 19 |
Irodalmunk a pogányság korában (-1001) | 21 |
A pogánykori magyar nemzet | 21 |
A pogány magyarok költészete | 26 |
Irodalmunk az Árpádházi királyok korában (1001-1301) | 31 |
Az Árpád-kori magyar nyelvű irodalom | 31 |
Az Árpád-kori latin nyelvű irodalom | 36 |
Irodalmunk a vegyesházi királyok korában (1301-1526) | 41 |
Magyar nyelvemlékeink megszaporodása | 41 |
A szentírás fordításai | 44 |
Imádságok, elmélkedések, tanítások és prédikációk fordításai | 46 |
Legendák fordításai | 47 |
Példák fordításai | 52 |
Verses fordítások | 55 |
Eredeti költemények | 58 |
A latin nyelvű irodalom | 65 |
A protestáns kor irodalma (1526-1606) | 77 |
Áttekintés | 79 |
A reformáció hatása | 79 |
A reformáció terjedése | 80 |
Magyar hittérítők | 81 |
Iskola és sajtó, mint a hódítás fegyverei | 82 |
A reformáció irodalma | 83 |
Vallásos irodalom | 85 |
Bibliafordítók | 85 |
Prédikátorok | 93 |
Polemikusok | 95 |
Lírai költészet | 101 |
Vallásos líra | 101 |
Világi líra | 108 |
Elbeszélő költészet | 117 |
Bibliai históriák | 117 |
Históriás énekek | 119 |
Széphistóriák | 124 |
A Gesta Romanorumból vett széphistóriák | 125 |
Nemzeti tárgyú elbeszélések | 129 |
A XVI. század drámája | 134 |
A vitázó dráma. Sztáray Mihály | 135 |
A debreczeni disputa | 136 |
A Theophania | 139 |
Balassi Menyhért árultatása | 137 |
Balassa Credulusa | 140 |
A XVI. század szépprózája | 141 |
Pesti Gábor meséi. Heltai Gáspár fabulái | 141 |
Szépprózai elbeszélések. Ponciánus históriája | 142 |
Salamon és Markalf históriája | 144 |
Kisebb humoros művek | 146 |
Tudományos irodalom | 147 |
Nyelvtanok és szótárak | 147 |
Történelmi munkák. Székely István világkrónikája | 149 |
Heltai Gáspár magyar krónikája | 149 |
Emlékiratok. Latin történetírók | 150 |
Az ellenreformáció korának irodalma (1606-1711) | 151 |
Áttekintés. Az ellenreformáció sikerének magyarázata | 153 |
Az ellenreformáció eszközei | 154 |
Vallásos és tudományos irodalom | 156 |
Pázmány Péter | 156 |
Pázmány társai és ellenfelei | 163 |
Protestáns tudósok: Szenczi, Geleji, Apáczai | 165 |
Történeti munkák | 178 |
Az ellenreformáció korának lírája | 181 |
Vallásos költészet; protestáns énekeskönyvek | 181 |
Világi költészet; Balassa-utánzók | 183 |
Az ellenreformáció korának epikája | 192 |
A XVI. század epikájának folytatása | 192 |
A Zrinyiász és Zrinyi egyénisége | 192 |
Listius László | 202 |
Drámai és szépprózai maradványok az ellenreformáció korából | 213 |
A Comico-Tragoedia | 213 |
Fortunatus. Szép Magelona. A Horologium Turcicum. A Hármas Istória | 214 |
Felvinczy György. Az Actió Curiosa | 215 |
A hanyatlás kora (1711-1772) | 219 |
Közállapotok. A tudományos irodalom | 219 |
Mikes Kelemen | 223 |
Faludi és Amade | 228 |
Iskolai drámák | 233 |
Irodalmunk a megújhodás korában (1772-1825) | 243 |
Új irányok. Új törekvések | 243 |
A franciás iskola | 251 |
A deákos iskola | 262 |
A magyaros iskola | 268 |
A németes iskola | 275 |
Kazinczy Ferenc | 283 |
Csokonai Vitéz Mihály | 298 |
Kisfaludy Sándor | 306 |
Berzsenyi Dániel | 314 |
Kölcsey Ferenc | 320 |
A XIX. század magyar irodalma Széchenyi fellépésétől a kiegyezésig | 331 |
Széchenyi és kora | 331 |
A mester (Kisfaludy Károly, 1788-1830) | 338 |
Lángész a homályban (Katona József, 1792-1830) | 345 |
Irodalmi társaskörök (1810-1830) | 352 |
Vörösmarty (1800-1855) | 357 |
Kisebb epikusok (1814-1834) | 365 |
Bajzáék (1823-1851) | 371 |
Egy hasznos író (1786-1864) | 377 |
A tanítványok | 382 |
Két rapszódia (Vajda Péter, Kuthy Lajos) | 387 |
A regény nemesebb formái (b. Jósika Miklós) | 393 |
A karthausi költője (b. Eötvös József 1813-1871) | 398 |
A magyar Balzac (Báró Kemény Zsigmond 1815-1875) | 406 |
Forradalom | 415 |
Forradalom (1840-1848) | 415 |
Petőfi (1823-1849) | 422 |
Átmeneti előzmények | 431 |
A virágok poétája (1817-1868) | 437 |
A dráma forrongása (1848-1877) | 443 |
Hulló csillagok | 450 |
Forradalom után | 457 |
Forradalom után (Deák Ferenc) | 457 |
Arany (1817-1882) | 464 |
A lángelme sodrában | 474 |
Külön utakon | 479 |
Két lírikus | 488 |
Pillanatnyi felvételek | 493 |
Jókai (1825-1904) | 498 |
Más elbeszélők | 505 |
Az ember tragédiája | 516 |
A jelmezes dráma | 523 |
Komoly múzsák | 528 |
Beszélő számok | 542 |
A szépirodalom áttekintése a kiegyezés korától kezdve (1867-től 1900-ig) | 549 |
Lírai és elbeszélő költészet | 549 |
Áttekintés | 549 |
Néhány kísérletető 1867 után | 552 |
Petőfi és Arany követői | 553 |
Többféle irányt követők | 565 |
A színpad irodalma | 581 |
Bevezető megjegyzések | 581 |
A dráma és vígjáték | 583 |
A népszínmű | 593 |
Regény és elbeszélés | 598 |
Áttekintés | 598 |
Jókai és Mikszáth köre. Különböző irányok követői | 599 |
A tudományos irodalom áttekintése | 629 |
Bevezető észrevételek | 631 |
Irodalomtörténeti és essay-írók | 634 |
Magyar nyelvészek | 643 |
Filozófiai és pedagógiai írók | 648 |
Történetírók | 652 |
Művészettörténeti írók, régészek | 657 |
Államférfiak, szónokok, jogászok, publicisták | 661 |
Két természettudományi író | 670 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 673 |
Külön mellékletek jegyzéke | |
A Regimontanus kódex egy lapja. Színes műmelléklet | 72 |
Balassa Bálint. Színes műmelléklet | 109 |
Tinódy Sebestyén budapesti szobra | 119 |
Pázmány Péter arcképe. Színes műmelléklet | 157 |
Pázmány Péter és kora | 163 |
Gróf Zrínyi Miklós | 193 |
A Zrínyiász XIV. énekének első lapja | 198 |
Hasonmás Czvittinger "Specimen"-jének címlapjáról | 222 |
Hasonmás Mikes Kelemen leveleiről | 226 |
Dugonits "Etelká"-jának címlapja | 269 |
Gvadányi "Peleskei nótárius"-ának címlapja | 273 |
Fazekas Mihály "Ludas Matyi"-jának illusztrációi | 274 |
Kazinczy Ferenc levele Kis Jánoshoz | 282 |
Kazin czy Ferenc arcképe | 284 |
Kazinczy ünnep esten a Múzeum dísztermében, 1859 október 27-én | 295 |
Kisfaludy munkáinak első illusztrációja | 307 |
Gróf Széchen yi stván | 331 |
isfaludy Károly | 339 |
Vörösmarty ihály. Színes műmelléklet | 356 |
Vörösmarty Mihály szobra Budapesten | 362 |
Bajza József kézirata | 372 |
Sárosi "Arany trombitá"-jának címlapja | 376 |
Báró Eötvös József | 399 |
Petőfi Sándor | 424 |
Arany János költői levele Petőfi Sándorhoz | 426 |
A isfaludy Társaság tagjai 1861-ben | 458 |
Arany János utolsó arcképe | 466 |
Gyulai Pál | 478 |
Jókai Mór | 499 |
Jókai Mór levele Beöthy Zsolthoz | 503 |
Madách Imre arcképe Balassagyarmaton | 518 |
Madách Imre kézirata Arany János javításaival | 520 |
Lírai és elbeszélő költők I. | 550 |
Benedek Aladár. E. Kovács Gyula, Arany László, Torkos László, Szabó Endre, Csengey Gusztáv | |
Líai és elbeszélő költők . | 552 |
Fülöp Áron, Szabolcska Mihály, Radó Antal, Szávay Gyula, Pap Zoltán, K. Lippich Elek | |
Lírai és elbeszélő költők IV. | 564 |
Zempléni Árpád, Sajó Sándor, Lampérth Géza, Farkas Imre, Fejes István, Kiss József | |
Lírai és elbeszélő költők V. | 568 |
Ábrányi Emil, Endrődy Sándor, Bartók Lajos, Reviczky Gyula, Indali Gyula, Rudnyánszky Gyula | |
Lírai és elbeszélő költők VI. | 572 |
Komjáthy Jenő, Lenkei Henrik, Szomory Károly, Makai Emil, Palágyi Lajos, Erdős Renée | |
Lírai és elbeszélő költők VII. | 580 |
Veigelsberg Hugó, Szilágyi Géza, Ady Endre, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Bíró Lajos | |
Színpadi írók I. | 584 |
Berczik Árpád, Toldi István , Dóczi Lajos, Csiky Gergely, Váradi Antal, Murai Károly | |
Színpadi írók II. | 598 |
Gabányi Árpád, Somló Sándor,erczeg Ferenc, Koroda Pál, Ferenczy Ferenc, Ruttkay György | |
Színpadi írók III. | |
Gerő Károly, Tóth Ede, Csepreghy Ferenc, Vidor Pál, Géczy István, Almási Balogh Tihamér | |
Regényírók és elbeszélők I. | 598 |
Ágai Adolf, Eötvös Károly, Ábrányi Kornél, Mikszáth Kálmán, Sebők Zsigmond, Szemere György | |
Regényírók és elbeszélők II. | 604 |
Gyarmathy Zsigmondné, Petelei István, Iványi Ödön, Tóth Béla, T. Tutsek Anna, Rákosi Viktor | |
Regényírók és elbeszélők III. | 610 |
Benedek Elek, Ambrus Zoltán, Bársony István, Werner Gyula, Kenechey Jenő, Gárdonyi Géza | |
Regényírók és elbeszélők IV. | 616 |
Justh Zsigmond, Bródy Sándor, Tömörkény István, Lőrinczy György, Szabóné Nogáll Janka, Kálnoki zidor | |
Regényírók és elbeszélők V. | 620 |
Krúdy Gyula, Lovik Károly, Gozsdu Elek, Kabos Ede, Szomaházy István, Malonyay Dezső | |
Regényírók és elbeszélők VI. | 624 |
Gróf Teleki Sándorné, Tábori Róbert, Abonyi Árpád, Gerő Ödön, Kóbor Tamás, Szöllőssy Zsigmond | |
Regényírók és elbeszélők VII. | 628 |
Thury Zoltán, Heltai Jenő, Cholnoky Viktor, Sas Ede, Pekár Gyula, Móricz Zsigmond | |
Irodalomtörténet- és essay-írók I. | 634 |
Imre Sándor, Szilády Áron, id. Szinnyei József, Beöthy Zsolt, Péterfy Jenő, Kaqtona Laqjos | |
Irodalomtörténet- és essay-írók II. | 638 |
Heinrich Gusztáv, Hegedűs István, Négyesy László, Bánóczi József, Csengeri János, Radics Ferenc | |
Irodalomtörténet- és essay-írók III. | 640 |
Ferenczi Zoltán, Bayer József, Horváth Cyrill, Császár Elemér, Kardos Albert, Pintér Jenő | |
Magyar nyelvészek | 642 |
Budenz József, Vámbéry Ármin, Szarvas Gábor, Lehr Albert, Simonyi Zsigmond, Balassaq József | |
Filozófiai és pedagógiai írók, kritikusok | 648 |
Kármán Mór, Pauer Imre, Alexander Bernát, Finánczy Ernő, Keszler József, Sebestyén Károly | |
Történetírók | 652 |
Pauler Gyula, Acsády Ignác, Márki Sándor, Marczali Henrik, Csánki Dezső, Angyal Dávid | |
Kultúrtörténeti, művészettörténeti írók, nyelvészek | 656 |
Berzeviczy Albert, Hampel József, Pasteiner Gyula, Goldziher Ignác, Lyka Károly, Lázár Béla | |
Jogtudósok, publicisták és politikai írók I. | 660 |
id. Andrássy Gyula gróf, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső, Concha Győző, Appon yi Albert gróf, Wiassics Gyula | |
Jogtudósok, publicisták és politikai írók II. | 664 |
Tisza István gróf, ifj. Andrássy Gyula gróf, Balogh Jenő, Szászi-Schwarz Gusztáv, Kenedi Géza, Prohászka Ottokár |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.