Az európai egyetem funkcióváltozásai

Fülszöveg

Az „európai egyetem" bonyolult problematikáját részben
történeti-társadalmi, részben elméleti-filozófiai szempontok
szerint kívántuk feldolgozni. Egyrészt tehát figyelmet
fordítottunk „univerzitás" és „modernitás" kölcsönviszonyának
elemzésére, valamint törekedtünk
a kontinensünkön kialakuló oktatási rendszerek „hagyományos"
és „modern", vagy más megközelítésben „premodern", „modern" és „posztmodern"
fejlődési szakaszainak minél világosabb megkülönböztetésére. Az ún; modern
egyetem korszakán belül egyébként természetesen
adódik egy-egy „koramodern", „klasszikusan modern" és
„későmodern" fejlődési szakasz megkülönböztetés is.
Másrészt pedig megtettük az első lépéseket az egyetemi
rendszerek valamilyen társadalmi-történelmi tipológiájának vázlatos
kidolgozása felé, különbséget téve például
a „modern" egyetem bizonyos „nemzeti", „regionális" és
„kontinentális" modelljei között. Végül, kutatócsoportunk
tagjai néhány olyan, többek között a felsőoktatási
szféra... Tovább

Fülszöveg

Az „európai egyetem" bonyolult problematikáját részben
történeti-társadalmi, részben elméleti-filozófiai szempontok
szerint kívántuk feldolgozni. Egyrészt tehát figyelmet
fordítottunk „univerzitás" és „modernitás" kölcsönviszonyának
elemzésére, valamint törekedtünk
a kontinensünkön kialakuló oktatási rendszerek „hagyományos"
és „modern", vagy más megközelítésben „premodern", „modern" és „posztmodern"
fejlődési szakaszainak minél világosabb megkülönböztetésére. Az ún; modern
egyetem korszakán belül egyébként természetesen
adódik egy-egy „koramodern", „klasszikusan modern" és
„későmodern" fejlődési szakasz megkülönböztetés is.
Másrészt pedig megtettük az első lépéseket az egyetemi
rendszerek valamilyen társadalmi-történelmi tipológiájának vázlatos
kidolgozása felé, különbséget téve például
a „modern" egyetem bizonyos „nemzeti", „regionális" és
„kontinentális" modelljei között. Végül, kutatócsoportunk
tagjai néhány olyan, többek között a felsőoktatási
szféra működési mechanizmusainak pontos megértéséhez
is nélkülözhetetlen általános fogalom, elméleti kategória
tisztázására törekedtek, amelyek - mint például
a „modell" és a „funkció", az „autonómia" és az „integráció",
illetve a „reform" és a „válság" kategóriái - a nyugati világ
egyetemi rendszereinek alapvető problémáival
kapcsolatosak, s ezért mind a hazai, mind pedig a külföldi
oktatáspolitikai vitákban állandóan napirenden
vannak.
Vissza