Ferencesek az ország nyugati részén

Szerző

Rácz Piusz OFM

Lektor

Sárdy Angéla

Vizsy Pál

Budapest

'Rácz Piusz OFM: Ferencesek az ország nyugati részén ' összes példány

Kiadó:	Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	252 oldal
Sorozatcím:	Ferences írások
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-214-248-9
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor a hetvenes évek második felében Lékai László, a magyar egyház prímása, esztergomi érsek, bíborosként megkezdte hídverő tevékenységét - vagyis az eladdig elszigetelt magyar egyház és a Szentszék, valamint a nagy nyugati egyházak közötti kapcsolatok kiépítését, egyik első nyugati útján volt germánikus társa arra kérte meg, hogy szerezze meg neki Karácsonyi János két-kötetes, monumentális művét a magyarországi ferencesek történetéről. A kérését előterjesztő történész nem tudott ugyan magyarul, és ezért Lékai László bíborostól kért mellé egy magyar-olasz nagyszótárt is, de olyannyira fontosnak tartotta e mű ismeretét, hogy inkább vállalkozott a szótárorozással járó bajlódásra, semhogy készülő művében nélkülöznie kelljen a magyar ferences provinciák történeti adatait. Lékai László bíborosi tekintélyét bevetve sem tudott egyházi körökben egy nélkülözhető példányt fölfedezni, és ezért Mezey László professzorhoz fordult, aki a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül működő Kódextöredék Kutató csoportot létrehozta és vezette. A nagynevű medjevista végül a saját tulajdonában lévő könyvét fénymásoltatta, és a terjedelmes csomagot eljuttatta a bíboroshoz, aki következő itáliai útján örömmel vitte magával Karácsonyi János monográfiáját, s így barátja kérésének eleget tehetett.
Az első magyarok, akik Szent Ferenccel és testvéreivel találkoztak, azok a keresztes vitézek voltak, akik Tamás egri püspök vezetésével kiszakadtak II. András magyar királynak a Szentföldről visszatérő csapatából 1218-ban, és Damietta ostromához vonultak.
Tamás egri püspök Itálián keresztül, majd az Adria-tengeren áthajózva igyekezett vissza, s ekkor, 1219-ben - a legújabb kutatás fölvetése szerint - fizethette négy kisebb testvér hajóútjának költségét. Ez volt az első megtelepedési kísérlet, azonban nem járt sikerrel, a horvát vidéken a rablók miatt nem tudtak átkelni, visszafordultak és hazatértek Itáliába.
Ha arra gondolunk, hogy Szent Bernát, Szent Norbert és Szent Domonkos testvérei már akkor hazánkba érkeztek, amikor ők, az alapítók még életben voltak, úgy tűnhet: a „kisebb testvérek" késve érkeztek. Három évvel alapítójuk halála után és egy évvel annak szentté avatása után jöttek az első ferencesek német földről hazánkba, és a rendtörténetírás szerint Egerben telepedtek meg. A hagyományos nézet mellett szükséges megemlíteni azt is, hogy újabb feltevés szerint nem Egerben, hanem Esztergomban találtak először otthonra a fratres minores, azaz a ferencesek, és ezért viselte az első őrség Esztergom nevét. A néhány éves kését hamarosan behozták, sőt a későbbiekben a többieket messze túlszárnyalták. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
AJÁNLÁS 9
I. ÁLTALÁNOS PROVINCIATÖRTÉNET 11
1. Röviden Assisi Szent Ferencről és koráról 11
2. A betelepülés 13
3. A tartományok kialakulása hazánkban 16
4. A provincia pecsétje 17
5. A provincia virágkora 17
6. A küzdelem időszaka 17
7. A megerősödés 21
7.1. Kolostori élet a XVII-XX. században 22
7.2. Az 1730-a tartományi szabályokból 25
8. A jozefinizmus kora 29
8.1. II. József szerzetesi életre vonatkozó intézkedései 29
8.2. Részvétel az egyházmegyei szolgálatban 33
8.3. Helyzet a „kalapos király" halála után 36
9. A malackai reform 37
9.1. Az 1795-ös definitóriumi határozatokból 39
9.2. Feszültség a tartomány életében 39
9.3. A tartományi vezetés összetétele 40
9.4. XIII. Leó pápa reformja 42
9.5. Néhány adat, a rendtartomány összetételére vonatkozólag a reformot követően 42
9.6. Ismeretlen mariánus testvér gúnyverse a reformról 44
II. A PROVINCIA TEVÉKENYSÉGE A SZÁZADOK FOLYAMÁN 46
1. Hazafias és szociális tevékenység 46
2. Irodalmi és művelődési tevékenység 50
2.1. Kódex-iroda lom 50
2.2. Rendtörténeti-, lelki- és imakönyv irodalom 51
2.3. A könyvtárak szerepe 56
3. Lelkipásztori és térítő tevékenység 56
3.1. Külföldi missziók 59
3.2. Művészeti tevékenység 61
III. FERENCES ISKOLÁK 66
1. Rendi nevelés és oktatás 66
2. Óvodai és elemi iskolai nevelés 70
3. Gimnáziumi oktatás 71
IV. SZÁZADUNK 75
1. A tartományok új fölosztása 75
2. A rendek működésének megvonása - 1950 78
3. Fegyelmi élet a XX. század első felében 83
V. AZ ÚJ ÉLET MEGINDULÁSA (1989) 84
1. Az újrakezdés 84
2. A házak visszaadása 87
3. A tartomány mai tevékenysége és lehetőségei a jövőben 89
VI. ELÖLJÁRÓK ÉS MEGBÍZOTTAK A REND VEZETÉSÉBEN 91
VII. PROVINCIÁNK SZOKÁSAIBÓL 94
Liturgikus szokások a tartomány életében 94
VIII. A MARIANA PROVINCIA VOLT ÉS JELENLEGI KOLOSTORAINAK RÖVID TÖRTÉNETE 102
1. Andocs 102
2. Beckó (Beckov) 105
3. Boldogasszony (Frauenkirchen) 107
4. Bucsuszentlászló 108
5. Budapest (Pesti ferencesek) 111
6. Budapest (Pestszentlőrinc) 113
7. Budapest (Vár) 113
8. Esztergom (Szent Anna) 114
9. Esztergom (Szent Kereszt) 116
10. Érsekújvár (Nové-Zámky) 116
11. Galgóc (Hlohovec) 117
12. Győr 119
13. Kapuvár 120
14. Káptalanfüred 121
15. Keszthely 121
16. Kiskanizsa
17. Kismarton (Eisenstadt) 122
18. Kismarton (Kálvária-hegy) 124
19. Révkomárom (Komárno) 124
20. Körmöcbánya (Kremnica) 125
21. Malacka (Malacky) 127
22. Mesztegnyő 128
23. Nagyatád 129
24. Nagykanizsa 131
25. Nagyszombat (Trnava) 132
26. Németújvár (Güssing) 134
27. Nyitra (Nitra) 136
28. Okolicsno (Okolicná) 137
29. Óbuda 139
30. Pápa 139
31. Pruszka (Pruské) 142
32. Pozsony (Bratislava) 143
33. Segesd 147
34. Simontornya 149
35. Sopron 151
36. Sümeg 151
37. Szakolva (Skalica) 155
38. Székesfehérvár 157
39. Szentantal (Bác-Sv. Anton) 160
40. Szentkatalin (Katalinka) 161
41. Szombathely 164
42. Veszprém 167
43. Zalaegerszer 170
44. Zsolna (Zilina) 171
IX. FÜGGELÉK 173
1. Misszióból írt levelek 175
2. A Generális és a Provinciális levelezése a malackai reform idejéből 182
3. Egyéb levelek 203
4. A tartomány tagjai által irt könyvek jegyzéke 215
5. Pecsétlenyomatok 218
6. Életképek a rendtartomány kolostoraiból 229
7. Táblázatok 238
VÉGJEGYZETEK 241
FELHASZNÁLT IRODALOM 247
TARTALOMJEGYZÉK 252