Előszó
SZENT FERENC, A REND ALAPÍTÓ
Francesco Bernardone 1182-ben született Assisiben.
Ez az időszak az európai történelem egyik legmozgalmasabb és legtermékenyebb időszaka volt. A céhes ipar és...
Tovább
Előszó
SZENT FERENC, A REND ALAPÍTÓ
Francesco Bernardone 1182-ben született Assisiben.
Ez az időszak az európai történelem egyik legmozgalmasabb és legtermékenyebb időszaka volt. A céhes ipar és kereskedelem fellendülésének kora. Megnőtt a pénztőke a gazdasági erőt, de egyúttal társadalmi rangot is meghatározó szerepe. Egyre nőtt a vagyoni és társadalmi egyenlőtlenség. A gyarapodó vagyon és hatalom következtében a szegény Krisztus egyháza egyre inkább gazdag egyházként épült be a feudális társadalomba. A társadalom perifériájára szorult városi és falusi tömegek ellenszenvvel nézték a gazdag világi urak és a papság egyes rétegeinek fényűző életét, és harcot indítottak a fennálló társadalmi és egyházi viszonyok ellen. A harc a különféle eretnekmozgalmak keretei között zajlott. Harcuk pusztulással fenyegette a középkori társadalmat és az egyházat. Ebbe a forrongó világba született Szent Ferenc.
Apja gazdag kereskedő volt, aki fiát is ennek szánta. Ferenc azonban inkább katonai babérokra pályázott. 1204-ben részt vett Assisi és Perugia közötti harcokban. Fogságba esett, megbetegedett. Kiszabadulása és felgyógyulása után fogadalmat tett, hogy Istennek szenteli életét. 1205-ben csatlakozott is a kereszteshadjáratra indulókhoz, de csak Spoletoig jutott, mert ott álmában megjelent előtte az Úr, és hazájába való visszatérésre szólította föl. Az egyház megmentésére szólító isteni akaratot az Assisi melletti San Damiano (Szent Demjén) templomban hallotta, ahol éppen imádságát végezte: „Menj Ferenc, építsd fel házamat, miként látod, egészen romlásnak indult."
Szent Ferenc szó szerint értette e szavakat és a düledező templomok restaurálásához fogott. Három templomot rendbe is hozott: a szent Demjén, a szent Péter és az angyalokról nevezett boldogságos Szűz Mária templomocskáját, máskép a „Porciunkulát". Életének igazi értelmét akkor találta meg, amikor 1209. február 24-én a Porciunkulában a szentmise evangéliumában a következőket hallotta: „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa. A betegeket gyógyítsátok meg, a halottakat támasszátok fel, a leprásokat tisztítsátok meg... Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok. Övetekbe ne szerezzetek se arany, se ezüst se rézpénzt. Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot...
Vissza