1.062.617
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Új magyar büntetőeljárás
Budapest-Pécs
| Kiadó: | Dialóg Campus Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest-Pécs |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 687 oldal |
| Sorozatcím: | Institutiones Juris |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-9542-39-3 |
| Megjegyzés: | Angol nyelvű tartalomjegyzékkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A könyv elsősorban a 2003. július 1-től hatályos büntető eljárásjogot mutatja be. Vezérfonalul szolgálhat a joghallgatóknak a szigorlatra való felkészülésben, elméleti alapvetést adhat a jogalkalmazóknak a mindennapi jogértelmezésben, segítséget nyújthat tudományos kutatóknak, egyetemi oktatóknak saját jogterületük műveléséhez. Mindezt teszi széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalom alapján, olvasmányosan szemléletesen, sok-sok jól hasznosítható, áttekintő táblázat iratminta bemutatásával.Tartalom
| Előszó helyett | 19 |
| Rövidítések jeyzéke | 21 |
| A büntetőeljárás | 29 |
| A büntetőeljárás strukturális megközelítése | 29 |
| A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tavékenységének fontos rész | 29 |
| A büntetőeljárás szakaszai | 30 |
| Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete | 32 |
| A büntetőeljárás funkcionális megközelítése | 34 |
| A büntetőeljárás külső funkciói | 34 |
| A büntetőeljárás belső funkciói | 37 |
| A büntetőeljárás alanyai | 37 |
| A büntetőeljárás a "régi kttős szorításban" | 39 |
| A büntetőeljárás "új kettős szorításban" | 40 |
| A büntető eljárásjog | 43 |
| A hatályos büntető eljárásjog alapvető forrása: az 1998. évi XIX. törvény és novellái | 43 |
| A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai | 44 |
| Az ún. szervezeti törvények jelentősége | 46 |
| Egyéb kiegészítő jogforrások | 47 |
| A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya | 48 |
| A büntető eljárásjog tudománya | 52 |
| A büntető eljárásjog mibenléte | 52 |
| A magyar büntető eljárásjog tudománya | 53 |
| A modern büntető eljárásjogi irodalom | 55 |
| A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz | 56 |
| Az ún. "bűnügyi tudományok" | 56 |
| Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog | 56 |
| A büntetőeljárás alapelvei | 59 |
| Az alapelvek lényegi ismérvei | 59 |
| Az alapelvek csoportosítása | 60 |
| Az "alapelv-infláció" veszélye | 62 |
| A régi és az új "vezérelvek" (szuperelvek) megjelenése | 63 |
| Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája | 63 |
| A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) | 63 |
| Az ún. "jogállami büntetőeljárás" (elve) | 65 |
| A "fegyverek egyenlőésgének" elve | 65 |
| Az alapelvek normativitásának kérdése | 67 |
| Az alapelvek jelentősége -a z igazságszolgáltatás ismérvrendszere | 68 |
| Az egyes alapelvek | 71 |
| A hivatalbóliság elve | 71 |
| A tételesjogi megközelítés | 71 |
| A szakirodali megközelítés | 71 |
| Törések a legalitáson és officialitáson | 72 |
| Az officialitás közvetett törései | 73 |
| A hatóságok officialitásból folyó feladatai | 75 |
| Az ártatlanság vélelme | 76 |
| Az ártatlanság vélelmének összetevői | 76 |
| Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai | 77 |
| Az ártatalanság vélelmének alkérdései | 78 |
| A bizonyítási teher kérdése | 80 |
| Az in dubio pro reo elve | 81 |
| A "nemo tenetur" elve | 82 |
| Összefoglalás | 83 |
| A védelem elve | 84 |
| A tételesjogi megközelítés | 84 |
| A védelem fajai | 85 |
| A kötelező védelem esetei | 85 |
| A favor defensionis mint gyűjtőfogalom | 88 |
| A kontradiktórium elve | 89 |
| Az eljárási feladatok megosztásnak elve | 89 |
| A tételesjogi megoldás | 89 |
| A konrtadiktórium elvének fő kérdései | 91 |
| A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába | 92 |
| A nyilvánosság elve | 92 |
| A tételesjogi megközelítés | 92 |
| A nyilvánosság jelentősége | 93 |
| A nyilvánosság fajai | 93 |
| A nyilvánosság kizárása | 94 |
| A korlátozott nyilvánosság | 95 |
| A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása | 95 |
| A niylvánosság kizárásának alakszerűségei | 96 |
| A nyilvánosság megsértésének következményei | 96 |
| Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján | 97 |
| Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása | 98 |
| A közvetlenség elve | 99 |
| A tételesjogi megközelítés | 99 |
| A közvetlenség elvének kérdései | 100 |
| A közvetlenség elvének megsértése | 103 |
| A szóbeliség elve | 104 |
| A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal | 104 |
| A szóbeliség és az írásbeliség | 105 |
| A szóbeliség és az anyanyelvhasználat | 105 |
| Az ún. "önvallomás" problémája | 106 |
| A jogorvoslati jogosultság elve | 107 |
| A jogorvoslatok fogalma és felosztása | 107 |
| A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége | 109 |
| Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről | 110 |
| Egyéb alapelvek | 111 |
| A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek | 111 |
| A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek | 112 |
| A büntetőbíróság | 114 |
| A bíróság fogalma | 114 |
| A joghatóság | 117 |
| A hatáskör | 118 |
| Az illetékesség | 119 |
| A hatáskör és az illetékesség vizsgálata | 121 |
| Az eljáró bíróság kijelölése ("bíróküldés") | 122 |
| A vádhatóság és az ügyész | 126 |
| Az ügyészség Janus-arcúsága | 126 |
| Az ügyész jogállása | 127 |
| A nyomozás | 127 |
| A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog | 128 |
| A vádképviselet | 132 |
| A vád fogalma, fajai. A vádképviseleti rendszerek | 132 |
| A véd fogalma | 132 |
| A vádképviseleti rendszerek | 133 |
| A vád jelentősége. A vád és a bírósági eljárás viszonya | 134 |
| A nyomozó hatóságaok | 137 |
| Az általános nyomozó hatóságok | 137 |
| A rendőrség | 137 |
| Az ügyészség mint általános nyomozóhatóság | 138 |
| A különös nyomozó hatóságok | 140 |
| Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása | 143 |
| A kizárás általános szabályai | 143 |
| Az általános kizárási okok | 143 |
| Az általános kizárási eljárás | 144 |
| A kizárás különös szabályai | 145 |
| A bíró kizárási okai | 145 |
| A bíró kizárási eljárása | 146 |
| Az ügyész kizárása | 148 |
| A nyomozó kizárása | 148 |
| A védelem alanyai | 150 |
| A terhelt | 150 |
| A terhelt fogalma | 150 |
| A terhelt helyzete | 151 |
| A terhelt jogai | 152 |
| A terhelt kötelességei | 155 |
| A védő | 156 |
| A védő fogalma | 156 |
| A védői jogállás keletkezése és megszűnése | 159 |
| A védő jogállása, hivatása | 163 |
| A sértett | 170 |
| A sértett fogalma | 170 |
| A sértett normatív fogalma | 170 |
| A (csak) sértett jogai | 171 |
| A sértett eljárási kötelességei | 172 |
| A magánvádló | 173 |
| A magánvád köre | 173 |
| A magánvád és a magánindítvány viszonya | 173 |
| A magánvád és a közvád viszonya | 175 |
| A magánvádló jogállsáa | 176 |
| A pótmagánvádló | 177 |
| A pótmagánvádló jogállása | 176 |
| A pótmagánvádló köre | 178 |
| a pótmagánvádló jogállása | 180 |
| A közvád és a pótmagánvád viszonya | 180 |
| A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban | 181 |
| A magánfél és a polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága | 181 |
| Az érvényesíthető polgári jogi igény | 182 |
| A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje | 184 |
| A polgári jogi igényről hozható döntés | 185 |
| A magánféljogállása | 17 |
| A polgári és böntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél | 188 |
| Az adhéziós eljárás szabályai | 188 |
| A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya | 190 |
| A sértett sokarcúsága ("multipozíciója") | 191 |
| A sértett egyéb szerepei | 191 |
| A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása | 191 |
| A jogi képviselet a bűnügyekben | 193 |
| A sértett jogi képviselete | 193 |
| A törvényes képviselő jogállása | 194 |
| A z egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete | 195 |
| A tanú ügyvédje | 196 |
| A segítők | 197 |
| Az eljárási cselekmények | 199 |
| Az eljárási cselekmények csoportosítása | 199 |
| Az eljárási határidők számítása | 200 |
| Az igazolás | 202 |
| A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése | 205 |
| Másolatok készítése | 208 |
| A bizonyítékok | 210 |
| A bizonyítás meghatározása | 210 |
| A bizonyítás és a ténymegállapítás | 210 |
| A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban | 211 |
| A bironyítás foglama | 214 |
| A bizonyítási rendszerek | 215 |
| Történeti rendszerek | 215 |
| A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve | 217 |
| A bizonyíték fogalma | 219 |
| A bizonyíték és a bizonyítás | 219 |
| A bizonyítási eszköz és a bizonyíték | 219 |
| A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban | 221 |
| A tények és az adatok összefüggése | 222 |
| A bizonyíték fogalma | 223 |
| A bizonyítékok osztályozása | 224 |
| Az osztályozás jellemzői, jelentősége | 224 |
| Az eredeti és származékos bizonyítékok | 225 |
| A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok | 225 |
| A terhelő és a mentő bizonyítékok | 225 |
| A közvetlen és a közvetett bizonyítékok | 226 |
| A Be. felsorolása, a törvényi felosztás | 227 |
| A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma | 227 |
| A bizonyítás alapkérdése | 228 |
| Az egyes bizonyítékok | 231 |
| A tanúvallomás | 231 |
| A tanúvallomás jellege és jelentősége | 231 |
| A tanú jogállása | 232 |
| A tanúzási akadályok | 233 |
| A tanúkihallgatás menete | 237 |
| A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők | 238 |
| A tanúvédelem kérdése | 240 |
| A terhelt vallomása | 243 |
| A terhelt vallomásának jellege és jelentősége | 243 |
| A terhelt kihallgatásának menete | 245 |
| A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása | 247 |
| A terhelt kihallgatásának formái | 248 |
| A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája | 250 |
| A terhelt vallomásának értékelése | 251 |
| A szakvélemény | 253 |
| A szakértők jelentősége | 253 |
| A szakértő igénybevételének feltétele | 254 |
| A szakértő igénybevételének módja | 255 |
| A büntetőeljárásba szekértőként bevonható szervek és személyek | 256 |
| Többszemélyes szakértői vizsgálatok | 259 |
| A szakértő jogállása | 260 |
| A tárgyi bizonyítási eszköz | 271 |
| A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre | 271 |
| A tárgyi bizonyítékok jelentősége | 272 |
| Az okiratok | 272 |
| Az okiratok jelentősége | 272 |
| Az okiratok felhasználása | 272 |
| A bizonyítási eljárások | 274 |
| A szemle | 274 |
| A bizonyítási kísérlet | 276 |
| A felismerésre bemutatás | 276 |
| A szembesítés | 277 |
| A szekértők párhuzamos meghallgatása | 278 |
| A közvetett bizonyítékok, a jogellenes bizonyítékok és a"titkos" bironyítékok sajátos problémái | 281 |
| A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői | 281 |
| A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás | 281 |
| Egy közvetett bizonyíték jellemzői | 283 |
| Több közvetett bizonyíték kapcsolata | 284 |
| A jog ellenes bizonyítékok alapkérdései | 287 |
| A jogellenes bizonyítékok jelentősége | 287 |
| A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege | 288 |
| A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja | 290 |
| A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya | 292 |
| A "titkos" bizonyítékok főbb problémái | 293 |
| A tikos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata | 293 |
| A jogi szabályozás követelményei | 294 |
| A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása | 295 |
| A titkos információ "okiratosítása" | 296 |
| A különösen védett tanú avagy az "anonim" tanú vallomása | 298 |
| A "titkos" bizonyítés mint paradigmaváltás | 299 |
| A kényszerintézkedések | 301 |
| A kényszerintézkedések és az "emberi jogok" sajátos viszonya a büntetőeljárásban | 301 |
| Az Alkotmányban biztosított "alapvető jogok" korlátozása | 301 |
| Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének "egyensúlya" | 301 |
| Az emberi jogok biztosításának "felértékelődése" az Alkotmányban és "leértékelődése" a büntető eljárásjogban | 302 |
| A kényszerintézkedések felosztása | 305 |
| Eljárásjogi célok szerint | 306 |
| Emberi jogok szerint | 306 |
| Egyéb felosztás | 307 |
| A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai | 308 |
| A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések | 310 |
| Az előzetes letertóztatás | 310 |
| Az előzetes letartóztatás fogalma | 310 |
| Az előzetes letartóztatás feltételei | 311 |
| Az előzetes letartóztatás elrendelése | 318 |
| Az előzetes letartóztatás tartalma | 321 |
| Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása | 324 |
| Az előzetes letartóztatás helyettesítése | 328 |
| Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat | 329 |
| A kártalanítás | 335 |
| Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése | 338 |
| Az ideiglenes kényszergyógykezelés | 339 |
| Fogalma | 339 |
| Feltételei | 339 |
| Elrendelése | 340 |
| Tartama | 340 |
| Foganatosítása | 340 |
| Megszüntetése | 341 |
| A lakhelyelhagyási tilalom | 342 |
| A lakhelyelhagyási tilalom fogalma | 342 |
| A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése | 342 |
| A lakhelyelhagyáis tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése | 343 |
| A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye | 343 |
| A házi őrizet | 343 |
| Az úti okmány elvétele | 346 |
| A kényszerintézkedés lényege | 346 |
| Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása | 346 |
| A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól | 347 |
| Az óvadék | 348 |
| Fogalma | 348 |
| Az óvadék alkalmazási köre | 349 |
| Az óvadéki jogviszony megszűnése | 350 |
| Az őrizetbevétel | 351 |
| Fogalma | 351 |
| Feltételei | 351 |
| Elrendelése | 352 |
| Tartama | 353 |
| Foganatosítása | 354 |
| Megszüntetése | 354 |
| Jogorvoslat | 354 |
| Az elővezetés | 354 |
| Más emberi jogokat korlátozó kényszerintézkedések | 358 |
| A házkutatás | 358 |
| Fogalma | 358 |
| Feltételei | 359 |
| Foganatosítása | 361 |
| A motozás | 363 |
| Fogalma | 363 |
| Feltételei | 364 |
| Foganatosítása | 365 |
| Lefoglalás | 365 |
| Fogalma | 365 |
| Feltételei | 365 |
| Elrendelése | 366 |
| Foganatosítása | 367 |
| Megszüntetése | 368 |
| A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés | 369 |
| A zár alá vétel | 370 |
| Fogalma | 370 |
| Feltételei | 370 |
| Foganatosítása | 371 |
| Feloldása | 372 |
| Jogorvoslat | 372 |
| A biztosítási intézkedés | 373 |
| A biztosítási intézkedés szabályozása | 373 |
| A biztosítási intézkedés létjogosultsága | 373 |
| Eljárási szankciók | 374 |
| A rendbírság | 374 |
| A testi kényszer alkalmazása | 375 |
| Egyéb eljárási szankciók | 376 |
| A büntetőeljárás megindítása | 378 |
| A büntetőeljárás megindításának jelentősége, a nyomozás menete | 378 |
| A büntetőeljárás feltételei | 379 |
| A pozitív feltételek | 379 |
| Gyanú és büntetőeljárás | 379 |
| A büntetőeljrás akadályai (negatív feltételi) | 383 |
| A nyomozás szerepe, menete | 384 |
| A fejelentési jogosultság és kötelezettség. A feljelentés módja | 386 |
| A nyomozás megkezdése (intézkedések és határozatok a feljelentés alapján) | 389 |
| A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele | 389 |
| A feljelentés elutasítása | 390 |
| A sima és a kombinált feljelentés elutasítása | 390 |
| A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre | 392 |
| A nyomozás megindítása (elrendelése) | 393 |
| A halaszthatatlan nyomozási cselekmény | 394 |
| A nyomozás | 397 |
| A nyomozás lefolytatása (teljesítése) | 397 |
| A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában | 397 |
| A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei | 397 |
| A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés | 399 |
| A nyomozás határideje | 400 |
| Az ügyészi nyomozás felügyelet | 401 |
| A nyomozás rendjének biztosítása | 402 |
| Jelenlét a nyomozási cselekményeknél | 403 |
| A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása | 406 |
| A nyomozás felfüggeszétsée | 409 |
| A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás | 411 |
| Nemzetközi bűnögyi együttműködés a nyomozás során | 412 |
| A nyomozás lezárása | 412 |
| A nyomozás lezárásakor hozható döntések | 412 |
| A nyomozás megszüntetése | 413 |
| A nyomozás befejezése | 415 |
| Jogorvoslat a nyomozás során | 418 |
| A jogorvoslatok fajtái | 418 |
| A panasz | 418 |
| A felülbírási indítvány | 420 |
| Az ellenvetés | 421 |
| A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése | 423 |
| A fellebbezés | 423 |
| A nyomozási bíró eljárása | 425 |
| A nyomozási bíróról általában | 425 |
| A nyomozási bíró feladatai | 425 |
| A nyomozási bíró ülése határozatai | 426 |
| Titkos adatszerzés a nyomozás során | 429 |
| A titkos adatszerzésről általában | 429 |
| A tasz. feltételrendszere | 432 |
| A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása | 435 |
| A vádemelés | 439 |
| A vádemelésről általában | 439 |
| Az ügyészi revízió | 439 |
| A vádirat | 441 |
| Vádiratminta | 444 |
| A vádemelés részbeni emllőzése | 447 |
| A vádemelés elhalasztása | 448 |
| A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei | 448 |
| Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén | 449 |
| A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés | 450 |
| Bizonyosság és valószínőség a vádemeléskor | 450 |
| A tárgyalás előkészítése | 453 |
| A tárgyalás előkészítésének jellege, helye a Be. rendszerében az ún "közbenső eljárás" problematikája | 453 |
| Az előkészítés során megvizsgálandó kérdések és a döntési jogkörök | 455 |
| A megvizsgálandó kérdések | 455 |
| A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása | 456 |
| Az előkészítő ülés | 459 |
| Jogorvoslatok a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen | 460 |
| A tárgyalás | 462 |
| A tárgyalás jelentősége. A tárgyalás monista és dualista rendszere | 462 |
| A tárgyalás monista és dualista rendszere | 462 |
| A tárgyalás vezetése és rendjének fenntarása. A tárgyalásvezetés főbb modelljei | 464 |
| A tárgyalás vezetése | 464 |
| A tárgyalás rendjének fenntartása | 467 |
| Jelenlét az elsőfokú tárgyaláson és az ennek biztosítására szolgáló intézkedések | 468 |
| Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata | 468 |
| Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson? | 469 |
| Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye? | 470 |
| A bizonyítás felvétele, mellőzése és kiegészítése | 470 |
| A bizonyítás felvétele | 470 |
| A bizonyítás mellőzése | 471 |
| A bizonyítás kiegészítése | 471 |
| A vád elejtése és módosítása | 472 |
| A vád elejtése | 472 |
| A vád módosítása | 476 |
| Perbeszédek és felszólalások | 476 |
| A perbeszédek sorrendje | 476 |
| A perbeszéd tartalmi kellékei | 477 |
| A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben | 478 |
| A perbeszéd retorikai vonatkozásai | 478 |
| A perbeszéd felépítése | 479 |
| Az elsőfokú tárgyalás egyszerűsített módjai | 481 |
| A tárgyaláson hozott határozatok | 483 |
| A bírósági határozatok csoportosítása és határozathozatal | 483 |
| A határozatok csoportosítása | 483 |
| Az ügydöntő határozatok meghozatala | 484 |
| Az eljárást megszüntető végzés | 484 |
| Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai | 484 |
| A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés | 485 |
| A tárgyalás előkészítse során hozott eljárást megszüntető végzés | 486 |
| Az ítéletek fajai, szerkezete és tartalma | 487 |
| Az elsőfokú ítéletek fajai | 487 |
| A felmenő ítélet | 488 |
| "A bűnösítő" ítéletek | 489 |
| Az ítélet szerkezete és tartalma | 492 |
| Az ügydöntő határozat közélése | 499 |
| Az ügydöntő határozat közlésének módjai | 499 |
| Az ítélet kihirdetése | 500 |
| Az ítélet kézbesítése | 500 |
| A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság porblémája | 500 |
| A tettazonosság jelentősége | 500 |
| A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek | 501 |
| Mi a vád tárgya? | 501 |
| A tételesjogi megoldás | 502 |
| A jogerő | 504 |
| A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái | 504 |
| A jogerőre képes határozatok | 506 |
| A jogerőre emelkedés időpontja | 508 |
| A jogerő hatásai | 509 |
| A jogerő terjedelme | 509 |
| A jogerő feloldása | 510 |
| A perorvoslatok | 513 |
| A perorvoslatok fogalma és felosztása | 513 |
| A perorvoslatok jelentősége | 513 |
| Az első főkérdés: hány fokú legyen a (rendes) perorvoslati rendszer? | 514 |
| A második főkérdés: milyen legyen a felülbírálat terjedelme? | 517 |
| A harmadik főkérdés: milyen legyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróságnak? | 517 |
| A negyedik főkérés: érvényesüljön-e súlyosbítási tilalom a fellebbvitel során? | 517 |
| A fellebbezés | 521 |
| A fellebbezésre jogosultak. a fellebbezés alapja, hatálya, bejelentése, visszavonása | 521 |
| A fellebbezésre jogosultak | 521 |
| A fellebbezés alapja és hatálya | 522 |
| A fellebbezés bejelentése | 523 |
| A fellebbezés visszavonása | 524 |
| A fellebbezés tartalma | 524 |
| A felülbírálat terjedelme. A részjogerő | 525 |
| Az elsőfokú határozat felülbírálata | 525 |
| Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése | 526 |
| A súlyosítási tilalom - reformatio in peius | 529 |
| A súlyosítási tilalomról általában | 529 |
| Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosbítási tilalomban | 530 |
| A főszabályok értelmezése | 530 |
| A kivételek értelmezése és összefüggése | 533 |
| Az eljárási szabálysértések (error in procedendo) csoportosítása és következményeik | 534 |
| Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések | 534 |
| Az abszolút eljárási szabálysértések | 535 |
| A relatív eljárási szabálysértések | 537 |
| A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai | 540 |
| A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság | 540 |
| A megalapozatlanság esetei | 541 |
| A megalapozatlanság fokai | 543 |
| A megalapozatlanság kiküszöbölésében eszközei | 544 |
| A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei | 544 |
| A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai | 544 |
| A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai | 547 |
| Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése | 547 |
| A hatályon kívül helyező végzés tartalma | 548 |
| A megismételt eljárás szabályai | 549 |
| A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése | 550 |
| A másodfokú bírósági eljárás előkészítése és lefolytatása | 550 |
| A másodfokú bírósági eljárás előkészítése | 550 |
| Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége | 552 |
| A fellebbezési tanácsülés | 552 |
| A fellebbezési nyilvános ülés | 553 |
| A fellebbezési tárgyalás | 554 |
| A másodfokú bíróság határozatai | 558 |
| A másodfokú határozatok törvényi felosztása | 558 |
| A másodfokú határozatok rendszere | 560 |
| A másodfokú ítéletek | 561 |
| Egyéb kérdések | 563 |
| A végzés elleni fellebbezés | 563 |
| A másodfokú határozat közlése | 565 |
| A rendkívüli perorvoslatok | 567 |
| A perújítás | 567 |
| A perújítás fogalma | 567 |
| A perúíjtás okati és feltételei | 567 |
| A perújítás kezdeményezésére jogosultak. a perújítási indítvány | 570 |
| Perújítás a terhelt javára és terhése | 571 |
| A perújítás ügyészi szakasza | 573 |
| A perújítás tanácsülési szakasza | 573 |
| A perújítás tárgyalási szakasza | 574 |
| A felülvizsgálat | 576 |
| A felülvizsgálat fogalma | 576 |
| A felülvizsgálat okai és feltételei | 577 |
| A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak | 579 |
| Az elsőfokú bíróság eljárása | 580 |
| A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása | 580 |
| Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői | 583 |
| A törvényességi jogorvoslat | 584 |
| A törvényességi jogorvoslat fogalma | 584 |
| A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei | 585 |
| A törvényességi jogorvoslat elbírálása | 585 |
| A törvényességi jogorvoslat alapján hozható határozatok | 586 |
| A jogegységi eljárás | 586 |
| A különeljárások | 589 |
| A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei | 589 |
| Az "egységes" anyagi és alaki büntetőjog | 589 |
| Az ún. "elterelés" mint külső differenciálás | 589 |
| A büntetőeljárás belső differenciálása: a különeljárások kialakulása | 590 |
| A különeljárások köre | 591 |
| A különeljárások jogpolitikai indokai | 592 |
| A külöeljárások viszonya a rendes eljáráshoz | 593 |
| A különeljárások viszonya egymáshoz | 593 |
| Az egyes különeljárások | 597 |
| A fiatalkorúak elleni büntetőejárás | 597 |
| Általános rendelkezések | 597 |
| Az alanyok köre | 599 |
| A bizonyítékok köre | 600 |
| A kényszerintézkedések köre | 601 |
| A fiatalkorú bűnperében sajátosságai | 602 |
| A magánvádas eljárás | 603 |
| A magánvád és a viszonyvád köre | 603 |
| A magánvádló jogállása | 604 |
| Az ügyész jogállása | 604 |
| Az eljárás megindítása. A nyomozás | 605 |
| A személyes meghallgatás | 606 |
| Az elsőfokú tárgyalás | 608 |
| Perorvoslatok, bűnügyi költség | 611 |
| A pótmagánvádas eljárás | 612 |
| Különlejárás-e a pótmagánvádas eljárás? | 612 |
| A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei | 613 |
| Korlátozások a pótmagánvád diszfunkciójának visszaszorítására | 613 |
| A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés | 614 |
| A vádindítványt elutasító végzés | 614 |
| A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre | 615 |
| A multipozíció problémája | 616 |
| A katonai büntetőeljárás | 617 |
| A katonai bíráskodás általában | 617 |
| A katonai büntetőejárásra tartozó ügyek | 617 |
| Az eljárás alanyai | 619 |
| A kényszerintékedések | 620 |
| A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben | 621 |
| Az eljárás sajátos szabályai | 622 |
| A bíróság elé állítás | 623 |
| A bírósá elé állítás fogalma és feltételei | 623 |
| A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége | 624 |
| A bírósági eljárás lefolytatása | 626 |
| A tárgyalás mellőzése ("büntetőparancs") | 627 |
| Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre | 627 |
| A végzés tartalma | 628 |
| A tárgyalás tartásának kérése | 629 |
| Az elsőfokú tárgyalás | 630 |
| Lemondás a tárgyalásról | 633 |
| A vádalku fajai | 633 |
| A tárgyaláról lemondás fogalma és feltételei | 634 |
| A különeljárás megindítása | 635 |
| A bíróság nyilvános ülése | 636 |
| A fellebbezési eljárás | 637 |
| Eljárás a távollévő terhelt ellen | 637 |
| Az ún. "in contumatiam" eljárás jellege | 637 |
| A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén | 638 |
| Az elsőfokú bírósági eljárás | 639 |
| A mentességi eljárás | 640 |
| A különleges eljárások | 644 |
| A különleges eljárás fogalma | 644 |
| A különleges eljárások közös szabályai | 645 |
| A különleges eljárások felosztása | 645 |
| A büntetésekkel kapcsolatos különleges eljárások | 649 |
| A "nemzetközi vonatkozású" eljárások | 651 |
| A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás | 651 |
| A biztosíték | 652 |
| A külföldi ítélet érvényének elismerése | 653 |
| A büntetőeljárás átadása és átvétele | 653 |
| A külföldi államnál történő feljelentés | 654 |
| Az eljárási jogsegély | 654 |
| A kiadatás | 655 |
| A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása | 656 |
| A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése | 657 |
| Egyéb különleges eljárások | 658 |
| A mentesítési eljárás | 658 |
| A kegyelmi eljárás | 659 |
| A határozatok végrehajtása | 661 |
| Utószó helyett | 665 |
| Név- és tárgymutató | 666 |
| Contents | 681 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal