Fénytan

Előszó

A fény forrása agy fényt kibocsátó test. A fényemisszió oka többféle lehet, Így pl. a test hőmérséklete, elektromos kisülés, kémiai átalakulás stb. Ások a testek, amelyek önmaguk nem emittálnak fényt, szintén világíthatnak azáltal, hogy rájuk fény esik, melyet visszavernek. A fény, mint az elektrodynamika V. fejezetében már említettük, elektromágneses hullám.
Mégpedig legnagyobb a hullámhossza a vörös fénynek, a narancs, sárga, zöld, kék fény hullámhossza fokozatosan kisebbedik, a legkisebb az ibolya szinti fényé. A fénynek, mint elektromágneses hullámnak, a terjedési sebessége - mint láttuk - kereken 300.000 km/sec. A fény nemcsak hullámtermészettel, hanem a hullámtermészete mellett korpuszkuláris természettel is rendelkezik. Hogy a fénynek é kétféle természetét hogyan lehet összeegyeztetni, az a kvantumelmélet körébe tartozik.
A fényérzet alapján észrevesszük, hogy egy tárgy, pl. egy fehér papírlap milyen mértékben van egy fényforrás által megvilágítva. A fényérzet alapján meg tudjuk állapítani azt, hogy a lap jobban van megvilágítva, ha a fényforráshoz közelebb helyezzük el, mintha a fényforrástól távolabb van. Az első fontos probléma, mely itt felmerül az, hogy megállapítsuk, hogy hogyan függ a megvilágítás erőssége a fényforrásnak és a kérdéses tárgynak egymástól való távolságától, továbbá a tárgy helyzetétől. foglalkozzunk egy pontszerű fényforrással, amely alatt ast értjük, hogy a fényforrás méretei elhanyagolhatók a fényforrásnak és a tárgynak egymástól való távolságához képest. Vissza