Külkereskedelem

Tartalom

I. A KÜLKERESKEDELEM TECHNIKÁJA
1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapfogalmat 5
1.1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapfogalmai 5
1.2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapvető formái 6
2. A külkereskedelem alapfogalmai 9
2.1. A külkereskedelmi szerződés - alapvető szerződéstípusok 9
2.2. A külkereskedelmi gyakorlatban kialakult szerződéstípusok 9
2.3. A külkereskedelmi ügylet tárgya, fizetőeszközei 10
3. A külkereskedelem résztvevői 14
3.1. A külkereskedő vállalatok 14
3.1.1. A kereskedők funkcionális típusai 14
3.2. A külkereskedelmi ügylet további résztvevői 16
4. A külkereskedelmi ügylet 17
4.1 Áruügyletek 17
4.1.1. Egyszerű áruügyletek 17
4.1.2. Különleges külkereskedelmi áruügyletek 17
4.1.2.1. Kapcsolt (csere-) ügyletek 18
4.1.2.2. Reexport típusú ügyletek 19
4.2. Szolgáltatási ügyletek 21
4.3. Szellemi termékek, anyagi jogosultságok forgalma 22
4.4. Vállalkozási ügyletek 23
5. A nemzetközi kereskedelem szokásai és szokványai 25
5.1. A szokások és szokványok fogalma és jelentősége a külkereskedelemben 25
5.2. Az INCOTERMS 26
5.2.1. Az INCOTERMS felépítése 26
5.2.2. Az INCOTERMS klauzulái 27
6. A külkereskedelem kockázatai - a nemzetközi szállítmánybiztosítás 30
6.1. Kockázattípusok a nemzetközi kereskedelemben 30
6.2. A nemzetközi szállítmánybiztosítás 32
6.2.1. A nemzetközi szállítmánybiztosítás alapfogalmai 32
6.2.2. A szállítmánybiztosítási szerződés 34
6.2.2.1. A résztvevő felek 34
6.2.2.2. A szerződés tartalma 34
6.2.2.3. A szerződés legfontosabb okmányai 35
6.2.3. A Lloyd's hagyományos szokványai 35
6.2.3.1. Fuvarozási kockázatok - Institute Cargo Clauses (ICC) 35
6.2.3.2. Politikai kockázatok 37
6.2.4. A közös hajókár 37
7. A külkereskedelmi ügylet folyamata 39
7.1. A külkereskedelmi ügylet előkészítése 39
7.1.1. Marketing a külkereskedelemben 39
7.1.2. Ajánlati tevékenység a külkereskedelemben 40
7.1.3. A kalkuláció 41
7.1.4 Az ajánlatok értékelése 44
7.2. A külkereskedelmi szerződés 44
7.2.1. A külkereskedelmi szerződés tartalma 44
7.2.2. A külkereskedelmi szerződésteljesítése 45
II. A KÜLKERESKEDELEM PÉNZÜGYEI
8. A nemzetközi elszámolások alapfogalmai. A nemzetközi pénzügyek
intézményrendszere 47
8.1. A nemzetközi pénzforgalom eszközei 47
8.1.1. A pénz a nemzetközi kereskedelemben 47
8.1.1.1. Az ECU 48
8.1.1.2. Az SDR 48
8.1.1.3. Az EURO 49
9. Nemzetközi fizetési eszközök 50
9.1. Bankátutalás a nemzetközi kereskedelemben 50
9.2. A csekkügylet 51
9.2.1. A csekk kibocsátásának feltételei 51
9.2.2. A csekk beváltása 52
9.2.3. Speciális csekkek 52
9 3. A váltóügylet 53
9.3.1. A váltó fogalma, alaptípusai 53
9.3.2. A váltóügylet szereplői 54
9.3.3. A váltó kellékei 54
9.3.4. A váltó átruházása 55
10. Fizetési módok a külkereskedelemben 56
10.1. A fizetési mód megválasztásának alapkérdései 56
10.1.1. Csoportosítás a fizetőeszköz szerint 56
10.1.2. Csoportosítás a fizetés és a teljesítés időbeli kapcsolata szerint 56
10.1.3. A fizetési mód, mint csoportosítási szempont 57
10.2. Az okmányos beszedvény (inkasszó) 58
10.2.1. Az ügylet résztvevői, folyamata 59
10.2.2. Az okmányos beszedvény fajtái 59
10.2.2.1. Az inkasszók csoportosítása a fizetés időpontja szerint 60
10.2.2.2. Az okmányos beszedvény fajtái a fizetés biztonsága szerint 60
10.3. Az okmányos meghitelezés - akkreditív 62
10.3.1. Az akkreditív fogalma, előnyei 62
10.3.2. Az akkreditív szereplői 63
10.3.3. Az akkreditív folyamata 63
10.3.4. Az akkreditív feltételei 64
10.3.5. Az akkreditív érvényességéhez szükséges okmányok jegyzéke 65
10.3.6. Az akkreditív speciális változatai 65
10.4. Bankgarancia és bankkezesség 67
Felhasznált irodalom 68
Mellékletek 69

Témakörök