Fülszöveg
Fenyő Miksa (1877-1972) Ady Endre híve és barátja volt, a Nyugat egyik alapítója és szerkesztője. A lexikonok szerint: "Jogi doktor, politikus és közgazdasági író, esszéista és kritikus", a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) 1904-től titkára, majd 1917és 1938 között ügyvezető igazgatója.
Hazai kiadásban két könyve jelent meg: a Nyugat folyóiratról írt feljegyzései (1975) és 1944/45 súlyos hónapjaiban írt naplójegyzetei (Az elsodort ország, 1986). Ez utóbbi először 1946-ban volt olvasható, az előző az író amerikai emigrációja idején (1960).
86 éves korban kezdett gyermek- és ifjúkori emlékeinek megírásába, élettel és bájjal koronázva szeretetét családja, elsőül szülei iránt.
Az Önéletrajzom az Új Látóhatás 1964-68 közötti számaian jelent meg, az Új Európa lapjain a maradék részletek. Kötetünk e kettő összefoglalását nyújtja: az életút személyes krónikáját a gyermekkor emlékeitől 1917-18-ig, amikor az újdonsült igazgató "a 24 órás Hadik-kormányban" miniszter lett...
Tovább
Fülszöveg
Fenyő Miksa (1877-1972) Ady Endre híve és barátja volt, a Nyugat egyik alapítója és szerkesztője. A lexikonok szerint: "Jogi doktor, politikus és közgazdasági író, esszéista és kritikus", a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) 1904-től titkára, majd 1917és 1938 között ügyvezető igazgatója.
Hazai kiadásban két könyve jelent meg: a Nyugat folyóiratról írt feljegyzései (1975) és 1944/45 súlyos hónapjaiban írt naplójegyzetei (Az elsodort ország, 1986). Ez utóbbi először 1946-ban volt olvasható, az előző az író amerikai emigrációja idején (1960).
86 éves korban kezdett gyermek- és ifjúkori emlékeinek megírásába, élettel és bájjal koronázva szeretetét családja, elsőül szülei iránt.
Az Önéletrajzom az Új Látóhatás 1964-68 közötti számaian jelent meg, az Új Európa lapjain a maradék részletek. Kötetünk e kettő összefoglalását nyújtja: az életút személyes krónikáját a gyermekkor emlékeitől 1917-18-ig, amikor az újdonsült igazgató "a 24 órás Hadik-kormányban" miniszter lett majd egy teljes napig. Közbül a tanulóévek szeretetteljes mikorvilágának köznapi és ünnepi epizódjai, a századelő irodalmi, kulturális és politikai életének eseményei, mintegy a Nyugat-feljegyzések pótlásaként. A nem ritkán fellengzős és többnyire önigazoló "emlékiratok" helyett egy botaldozóbb, életközelibb, mesélő kedvű krónikát vehet kezébe az olvasó. A szülőfalu: Mélykút akár szimbólum az út kezdetén - a pár órás miniszterség a másik póluson.
Eleven élménnyé a históriát írója vallomásos, apadhatatlanul mesélő kedve teszi, közvetlenül áradó stílusa. Legendák oszlanak önmaga és a társak, a GYOSZ és a századforduló nemzedéke körül. Egy meglepő, valójában megszolgált "karrier" folyamata tűnik a köd mögül elő.
Vissza