| Az író kerülve minden romantikát, azonnal elárulja, hogy hőse a vasfüggöny mögül szökni készül | 7 |
| Hősünk művelt beszélgetéseket folytat férfiakkal és nőkkel, olyanokkal, kik szintén szökni készülnek és olyanokkal akik maradnak | 25 |
| A cselekmény még mindig nehezen mozdul helyéből. A címe az is lehetne: a Halál, a Lovag és az Ördög | 36 |
| Új kép váltja fel a régit, csak Tisza Gábor zavarai folytatódnak zavaros beszélgetések során. Író is fordul elő benne, más mint aki ezt a regényt írja. Aztán egy kedves lány s talán egy Ember | 45 |
| Egyetlen problémát nem old meg ez a fejezet, legfeljebb hogy a Halál, mely ezúttal - különös, de így van - természetes úton jelentkezik | 53 |
| Közelebbi ismeretséget kötünk Bencze Gyulával, az íróval, s azzal az úttal is, mely a Végtelenség felé visz | 57 |
| Hősünk elmondja, hogy neki is, Goethének is, milyen érdekes kalandja volt Malcesinében, a Garda tó partján | 61 |
| Szó lesz a gázkamrákról, de csak röviden, mert ezt már unja mindenki, s hősünk elérkezettnek látja az időt... de erről később | 68 |
| Fejezet, mely szerencsésebben végződik, mint minden egyéb ebben a regényben | 73 |
| Az olvasó is rájön, amire Tisza Gábor, hogy a szabadság kevesebbet ér, ha hozzájut az ember | 79 |
| A regény kezd regénnyé válni, mert kalandos ifjakról van benne szó, kik maguknak új életformát teremtenek, esetleg csak új elnevezést egy rég ismert életforma számára | 87 |
| Hősünk múltjával próbálja meghódítani a jelent | 98 |
| További reflexiók olvashatók Tisza Gáborról és barátairól | 104 |
| Fejezet, mely külön szól a kioszki társaság eminens tagjáról, Tass Dénes íróról | 106 |
| Tass Dénes sorsdöntő találkozásairól lesz szó: Erósszal, a Pentateuchhel és a Kozmosszal | 112 |
| Két aforizmus illusztráltatik. Az egyik Wilde-tól való, s így szól: Pour retrouver sa jeunesse il n'y a recommencer ses folies." A második Voltaire-től: "Toujours un pied dans le cercueil, de l'autre faisant des gambades | 131 |
| A szereplők szerelemről és féltékenységről mondanak elgondolkoztató dolgokat, melyek azonban nem viszik előre a cselekményt | 137 |
| Színhelye egy bécsi kávéház, ahol Istent mint mindenütt a világon megfosztják trónjától, s ahol megismerkedhetünk Veronikával, kinek kedvéért a Jóisten a trónfosztást megbocsátja | 142 |
| Végre megismerkedünk a detronizálók társaságával és elmondhatjuk Hebbel Anton mesterének mondását: "Ich verstehe die Welt nicht mehr!" | 154 |
| Az író még mindig nem látja elérkezetnek az időt, hogy érdekfeszítő cselekménnyel szolgáljon | 165 |
| Két D. P. valami keveset foglalkozik egy harmadik D. P. sorsával, melyet úgy sem tudnak kedvezőre fordítani, ellenben foglalkoznak a világ dolgaival, amelyekkel való törődés sokkal könnyebb | 168 |
| A rejtelmek sokasodnak, s dacára az író erőlködésének, a Mindenség titka titok marad | 175 |
| Tisza Gábor találkozik egy másfajta D. P.-vel | 178 |
| Az író néhány vonással tökéletesíti az szereplők portréját. A két pólust: Katinkát és Veronikát közelebbről ismerjük meg | 183 |
| Elfrida megint Tisza Gábor ágyában ébred. "Égi és földi szerelem" - hogy értette ezt Tiziano? | 190 |
| Egy fiókregény is foglaltatik, melynek írója a Mindenség felé vivő úton tapogatódzik előre. Ezen az úton egyelőre egy rendes polgári foglalkozás állítja meg, s így Tisza dollárjai nincsenek többé veszélyben | 194 |
| Viharelőtti nyugalom van és hazafias fájdalmak | 203 |
| Velence a tenger fenekére süllyed, s mely azt a keserű tanulságot hozza, hogy szabadság és egyedüllét korelat fogalmak | 210 |
| Fejezet tele szenzációval, vagy a smaragdékszer titka | 214 |
| Minden kiderül, az is, hogy a krematóriumok tüzei még mindig égnek | 221 |
| Fejezet, melyből kitűnik, hogy nem minden út visz Rómába, némelyik Moszkvába visz | 229 |
| Fejezet, mely arról szól, hogy nem is olyan nehéz az acélfal mögé jutni, új regény is kezdődik ebben | 235 |
| Az Elfrida-regény befejeződik és Tannhäuser Rómába zarándokol. Szent Ferenc csodatétele | 244 |
| A főhős végre igazán utazik, a vonaton megfigyel, emlékezik és egy megható levelet olvas el | 250 |
| Az éjszakai utazás folyamán a magányosság sűrűsödik, de az első ciprus látásánál az éjszakai köddel együtt tovatűnik. Új barát száll a vonatba | 258 |
| Ilyen nevek nem fordulnak elő, mint Fiesole, Assisi, Pienza, s ezek függetlenül a regénytől, megejtik az olvasót és megsegítik az írót | 265 |
| Tisza Gábor nem lelki helyét Bologna városában és a múltakhoz menekül | 273 |
| Fejezet mely már Nugnonéban játszódik. Érdekes kis olasz város, az olvasó meglátja | 279 |
| Az olvasó Nugnonéban mind intimebb ismeretségeket köt, és elhatározza, hogy itáliai útja ezt a kis várost fölkeresi | 285 |
| Don Sebastiano remek ebéddel traktálja vendégeit, kár, hogy az olvasó ezen nem vehet részt | 294 |
| Elmélkedések, melyet egyetlen titkot sem fejtenek meg | 302 |
| Gubbióban játszódik, a San Marco szálló konyhájára szerző szívesen emlékezik vissza | 313 |
| Fejezet néhány brutális eseménnyel, melyeket az író csak kevés vonással vázol fel, mert érzi, hogy ideje már a végső kifejlés felé sietnie | 317 |
| Fejezet, mely nagy részét Tisza Gábor lelki küzdelmei foglalják el. Az olvasó ne sokat törődjön velük | 330 |
| Fejezet, mely Rómát hozza, úgylehet inkább a szerző, mint az olvasó gyönyörűségére | 336 |
| Az olvasónak muszáj elolvasnia, ha Tass Dénes sorsa érdekli | 343 |
| Rómával, Urbachékkal és egy norvég lánnyal, kinek semmi szerepe nem lesz a regényben, mindhogy az abbáziaiknak sem | 358 |
| Angyali beszélgetések és a kelleténél több műtörténettel | 366 |
| Megint csak dialógus lesz, ezúttal démonikusabb, mint az előző fejezetekben | 372 |
| A legénykedő Tisza egyszerre a házastársi ágyban találja magát | 380 |
| Dialógussal a szerelemről | 387 |
| Egy D. P. bolyongása véget ér | 391 |
| Szerkesztői utószó | 401 |
| Szavak és kifejezések magyarázata | 403 |
Folytatás Microsoft-tal