A magyar sajtó története II/1-2.

II/1.: 1848-1867, II/2.: 1867-1892

Szerző

Fenyő István

Szerkesztő

Budapest

'Fenyő István: A magyar sajtó története II/1-2. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.227 oldal
Sorozatcím:	A magyar sajtó története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-3677-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés	11
A sajtó kialakulása
Európai és hazai előzmények	17
A könyvnyomtatás előti publicisztika	17
Az első nyomtatott újságok	19
Az európai sajtó kibontakozása a 17. században	21
A folyóiratok százada	24
Egykorú vélemények a sajtóról	29
Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában	30
A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon	32
Hírlap- és folyóirat-irodalmunk a 18. században
A hazai sajtó kezdetei és fejlődése (1705-1780)	39
A Mercurius Hungaricus, a Rákóczi-szabadságharc félhivatalos lapja (1705-1710)	39
A Nova Posoniensia (1721-1722) és a pozsonyi újságírás kezdetei	47
A budai német polgárság sajtójának kialakulása	53
A pozsonyi német polgárság sajtójának kialakulása	57
Bécsi magyar érdekű lapok a hetvenes években	63
A magyar nyelvű hírlapirodalom megindulása. Sajtónk a jozefinizmus évtizedében (1780-1790)	69
A magyar nyelvű sajtó megindulása	69
Rát Mátyás és a Magyar Hírmondó	71
Révai Miklós és egy ismeretterjesztő néplap terve	83
A Magyar Hírmondó jozefinista évei	87
A Magyar Kurír megindítása és első évei (1786-1790)	96
A Magyar Hírmondó a nemesi ellenállás kifejlődésének éveiben	101
Kísérlet a pesti magyar hírlapirodalom kifejlesztésére	105
Német és szlovák sajtó a nyolcvanas években	107
A magyar sajtó a nemesi mozgalom és a jakobinus szervezkedés idején	120
Új sajtórendelkezések. Sajtóviszonyok	120
A Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789-1791) és folytatása, a bécsi Magyar Hírmondó (1792-1803)	124
Az Erdélyi Magyar Hírvivő (1790-1791)	137
A Magyar Kurír (1790-1792)	140
A Magyar Kurír Szacsvay kiválása után (1793-1806)	151
A Bétsi Magyar Merkurius (1793-1798)	155
Egy latin nyelvű újság a nemesi mozgalom és a felvilágosodás szolgálatában: az Ephemerides Budenses (1790-1793)	158
A hírlapkiadás szervezete a 18. században	161
A sajtó és az államhatalom	168
Az újságcenzúra hazánkban a 18. században	168
Változások a hazai újságcenzúra szervezetében	169
A társadalom és a 18. századi sajtó	174
A köznemesi-értelmiségi rétegek szerepe az újságkiadásban	181
Az újságírók társadalmi helyzete	183
Vélemények az újságírói hivatásról	186
Folyóirat-irodalmunk kibontakozása	187
Német nyelvű folyóirat-irodalmunk kezdetei	189
Windisch erkölcsi hetilapjai	189
Bessenyei György német nyelvű folyóirata	189
A pesti folyóirat-irodalom megindulása	194
Merkur von Ungarn (1786-1787)	198
Német nyelvű szakfolyóirataink	198
Kísérlet egy dramaturgiai folyóirat létrehozására	203
További német és szlovák folyóirat-alapítási kísérletek	205
Az első magyar nyelvű folyóiratok	206
A magyar nyelvű melléklapok: a bécsi és a pozsonyi Múzsák	208
A kassai Magyar Museum, az első önálló magyar nyelvű folyóirat (1788-1793)	211
Az Orpheus, Kazinczy folyóirata (1789-1790)	218
A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789-1792)	220
Kármán József és az Uránia (1794-1795)	223
Sajtónk a magyar jakobinus mozgalom bukása után (1795-1832)
A magyar sajtó 1795 és 1806 között	231
Az első magyar gazdasági szakfolyóirat	234
Schedius folyóirata (1798-1804)	234
Sajtónk a 19. század első felében	243
A Hazai Tudósítások és a pesti magyar hírlapirodalom kibontakozása	247
Az Erdélyi Muzéum szerepe a reformkor eszmei előkészítésében	255
Erdély művelődési viszonyai a 18-19. század fordulóján	255
Döbrentei Gábor, a szerkesztő	259
Az Erdélyi Muzéum első kötete. Döbrentei programtanulmánya	261
A romantikus irodalomtörténet kibontakozása a további kötetekben	266
Publicisztikai kezdeményezések a folyóiratban	271
Újszerű pedagógiai kezdeményezések	274
Romantikus elméleti tájékozódás és klasszicista gyakorlat	276
Haladás és maradiság harca a Tudományos Gyűjteményben	280
Az alapítás: a "pesti tudósok" vállalkozása	280
A folyóirat indulása: a rendi nacionalizmus hegemóniája (1817-1818)	284
A liberalizmus jelentkezése és a romantika előretörése (1819-1827)	295
A Tudományos Gyűjtemény Vörösmarty Mihály szerkesztése idején (1828-1832)	308
A folyóirat szépirodalmi melléklapja: a Szép-Literatúrai Ajándék	323
A Felső Magyar Országi Minerva (1825-1836)	330
Első esztétikai-kritikai folyóiratunk, az Élet és Literatúra (1826-1833)	338
Az alapítás	338
A szerkesztő és gyakorlati módszere	340
Az Élet és Literatúra a történeti fejlődésről	342
Az eredetiség-elv a folyóiratban	345
Az új irodalmi nemzetértelmezésért	348
A folyóirat harca a kritika műfajának meggyökereztetéséért	351
A Muzárion kötetei (1827-1833)	354
A reformkor sajtója (1832-1840)
A reformmozgalom kibontakozása	361
Az új politikai sajtó előzményei	365
Széchenyi és a Jelenkor	372
Kossuth és az Országgyűlési Tudósítások	380
A Törvényhatósági Tudósítások	465
A válság évei és a Hírnök	465
A Kritikai Lapok harca az irodalom respublikájáért (1831-1836)	465
A folyóirat létrejötte	474
Bajza, a szerkesztő	482
Mesterek és mintaképek	489
Az első füzet. A Pyrker- és a Conversations-lexikoni pör	490
A folyóirat fogadtatása. A Sas (1831-1833)	493
Pör Horvát Istvánnal	494
A regényről és a színpad világáról	496
Az irodalmi divatlapok	496
Regélő-Honművész (1833-1841)	501
Rajzolatok a társasélet-és divatvilágból (1835-1839)	526
Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok	538
Akadémiánk első folyóirata, a Tudománytár	544
Ismeretterjesztő hetilapok a harmincas években	552
Az Athenaeum, a liberalizmus eszméinek központi fóruma	557
Az Ifjú Magyarország lapkiadási kísérletei	560
Reformkori német nyelvű hírlapok és folyóiratok	564
A negyvenes évek folyóirat- és hírlapirodalma a forradalomig
A centralisták folyóirata, a Budapesti Szemle (1840-1841)	573
Előzmények és célkitűzések. A Themis	575
Eszmei tendenciák a Budapesti Szemlében	580
Eötvös József tanulmányai	584
A folyóirat helyzete és hatása	586
Mezőgazdasági szaksajtó: A Magyar Gazda (1841-1848)	590
A negyvenes évek divatlapjai	590
Regélő Pesti Divatlap (1842-1844. I.) és folytatása, a Pesti Divatlap (1844. II. - 1848)	608
Honderű (1843-1848)	618
Magyar Életképek - Életképek (1843-1848)	630
Magyar Szépirodalmi Szemle (1847)	641
Az új politikai sajtó	660
Kossuth és a Pesti Hírlap	665
A Hírlap programja. Belső reform	678
Függőség és nemzeti önállóság	693
Az ellenzék és a nemzetiségek	699
Széchenyi a Pesti Hírlap ellen	714
A kétféle Világ és a konzervatívok	731
Kossuth küzdelme új lapért	751
A centralista Pesti Hírlap	759
A Budapesti Híradó és a Nemzeti Újság	778
Kossuth és a Hetilap	789
Mellékletek
Rövidítési jegyzék	807
A hírlapok és folyóiratok címmutatója	808
Névmutató	813
Az illusztrációk jegyzéke	830
II/1. kötet
Bevezetés	11
A forradalom és a szabadságharc sajtója, 1848-1849	25
Az európai forradalmak és Magyarország	27
Az utolsó rendi országgyűlés és a sajtószabadság	29
A párizsi forradalom után	32
A bécsi forradalom után	37
A pesti forradalom és a sajtószabadság	43
A sajtótörvény	52
Sajtó, politika, irányzatok	55
Az európai forradalmak modellje	57
A magyar politikai spektrum	63
A konzervatív lapok és a fordulat	63
A Nemzeti Újság	65
Budapesti Híradó, Figyelmező	68
Az erdélyi Múlt és Jelen	70
A liberális lapok és a fordulat	70
A Jelenkor vége	71
Erdélyi liberális lapok	72
A Pesti Hírlap	83
A radikális Marczius Tizenötödike	83
Szerkesztő, munkatársak	85
A radikális ifjak és a kormány	93
A lap sajtópere	101
A társadalmi és nemzeti kérdés	103
Függetlenségi, köztársasági program	107
Más radikális lapok	114
A Reform	114
A Radical lap	121
A Nép-elem	123
Köztársasági Lapok, Jövő	130
A Munkások Újsága	136
Táncsis Mihály	137
A program fejlődése	143
Támadások a lap ellen	155
Kormánylapok	165
A Közlöny	166
A Nép Barátja	173
A Kossuth Hírlapja	179
Szerkesztőség, rovatok, munkatársak	181
A főbb politikai témák	186
Az őszi fordulat: a közvélemény mozgósítása	194
A sajtó egyéb (irodalmi, szakmai, más nyelvű) orgánumai	200
Irodalmi divatlapok	200
Szakmai és ismeretterjesztő lapok	205
Vidéki sajtó	207
Hazai német lapok	210
Szlovák lapok	219
Román lapok	221
Szerb, horvát lapok	224
Külföldi magyar lapok	225
1849: a debreceni időszak	231
Alföldi Hírlap, Közlöny	233
Táncsics kísérletei	240
A Marczius folytatása	243
Az Esti Lapok	245
A Debreczeni Lapok	247
Politikai viták	250
Az utolsó hónapok	259
A fővárosi sajtó újjáéledése	259
Republikánus nemesek és valódi radikálisok	262
Közlöny, Respublika, Futár	267
A radikális Marczius betiltása	272
Szeged, Kolozsvár	278
Hadi lapok	280
Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849-1859
Az intézményesített polgári sajtó megszületése idegen abszolutizmus alatt	291
A sajtótörvényhozás és -irányítás	291
A nyomdai és kereskedelmi viszonyok	296
A magyar sajtó megerősödése	297
Olvasók, lapok, újságírók	299
Az évtized sajtójának vezéralakjai: Török János, Kecskeméthy Aurél, Falk Miksa és Kemény Zsigmond	302
Széchenyi és Kossuth sajtóirodái	312
A magatartás és stílus változásai	313
A konzervatív ellenzéki lap átalakulása kormánylappá: a Magyar Hírlap és a Budapesti Hírlap	318
Az összbirodalom híveinek veresége a félhivatalos lapnál	318
A Magyar Hírlap (1849-1852) a nemzet és a földbirtokosság nevében	323
Kormánylap, amely népszerű is akart lenni: a Budapesti Hírlap (1853-1856)	335
A Budapesti Hírlap helyzetének megszilárdítása bürokratizált alapon (1856-1860)	340
Ókonzervatív kísérlet: a Figyelmező	346
A birodalomhű demokrata forradalmiságtól a nemzeti ellenállás fórumáig: a Pesti Napló	351
A plebejus értelmiség lapja	352
Az ókonzervativizmus felé hajló kísérlet: Bánffay Simon szerkesztése (1850-1851)	359
Az óvatos nemzeti ellenállás szellemében: Récsi második szerkesztősége (1851-1853)	365
Nemzeti egység az anyagi és szellemi gyarapodás programja alapján: Török János szerkesztősége (1853-1855)	367
Nemzeti ellenállás politikai síkon és az "egyeztetés" világnézete: Kemény Zsigmond Pesti Naplója (1855-től)	372
A lojális polgárosodási program kísérlete: a Magyar Sajtó	386
Honorácior-értelmiségi csoportosulás	388
A magyar középosztály megteremtésének programja	391
Földbirtokos középostály és községrendszer	394
Társadalmi szervezőerő - a művelődés	396
A pesti Magyar Sajtó	398
A katolikus restauráció programjának megjelenése: az Idők Tanúja	402
Az ötvenes évek folyóirat-történetének szakaszai (1849-1860)	405
Az első szakasz: 1849-1852	406
A második szakasz: 1853-1857	412
A harmadik szakasz: 1858-1861	414
Irodalmi lapok	417
A Hölgyfutár (1849-1864)	418
Szilágyi Sándor vállalkozásai	422
Remény, Szépirodalmi Lapok	426
Délibáb, Divatcsarnok	431
Nővilág, Napkelet	435
A Szépirodalmi Közlöny	440
Enciklopédikus közművelődési lapok	443
A Vasárnapi Újság (1854-1921)	448
Magyar Nép Könyve, Család Könyve	453
Vita a "néplapokról"	455
Ifjúsági lapok	462
Magyar revü-kísérletek az ötvenes években	465
Az Új Magyar Múzeum (1850-1860)	465
A Kelet Népe, Hazánk	481
A Budapesti Szemle (1857-1859)	487
Szakmai és tudományos lapok	503
A hatvanas évek sajtója, 1860-1867
A konzervatív sajtó	511
A Pesti Hírnök	513
A Vezér és a Független (1862-1863)	529
A kiegyezést előkészítő konzervatív lapok (1865-1866)	536
A felirati és a Deák-párti liberális sajtó	541
A Pesti Napló 1860-1861-ben	541
Liberálisok és konzervatívok	546
A nemzetiségi kérdés	555
A "48-as alap" kérdése	559
A Pesti Napló a provizórium idején (1862-1867)	566
A külpolitika kérdései	573
A kiegyezés felé	580
A Politikai Hetilap (1865-1866)	592
A határozati párti, balközépi sajtó	611
A Magyar Sajtó (1860-1865)	611
A Magyarország	625
Az Ország	634
A Hon	639
A Jövő	649
Irodalmi, szórakoztató, művelődési sajtó	654
Arany János irodalmi folyóiratai	656
Élclapok (1849-1867)	664
Ismeretterjesztő és szakmai lapok	676
II/2. kötet
Bevezetés	13
A politika sajtó története 1867-1875
A politikai sajtó helyzete a kiegyezés után	29
A sajtószabadság újraszabályozása	29
Az eszmehirdető sajtó a politika szolgálatában	33
A politikai információk áramlása	35
A politikai lapok elterjedése	38
A szerkesztés módszerei	40
Az újságírógárda	42
A vidéki politikai sajtó helye a kiegyezést követő években	45
A hírlapirodalom regionális megoszlása	46
A közép-kelet-magyarországi hírlapok	47
A dél-magyarországi hírlapok	52
A Dunántúl és a Felvidék politikai sajtója	55
Fővárosi reflexiók a provinciális sajtóról	56
A Deák-párt és a kormány sajtója	59
A Pesti Napló és köre	59
Kormánypárti lapok	60
A Pesti Napló átalakulása	61
A kormány hivatalos sajtója	63
Közvélemény és nyilvánosság a hírlapirodalom kiegyezési vitájában	65
A Pesti Napló válsága - a liberalizmus és a demokrácia ütközésének tükröződése a sajtóban	70
A Napló mint a Deák-párt külpolitikai szócsöve	72
Az ellenzék kritikájáról a Deák-párt bírálatáig	73
A kormánypolitika sajtóbeli elágazásai	77
Kormánypárti politikai hetilapok és differenciálódó olvasóközönség	80
A Deák-párt vidéki sajtója	86
A balközépi ellenzék sajtója	92
Jókai hírlapjai és a balközép	92
Törekvés a párttól függő sajtó megteremtésére	96
A "magyar Times"	98
Csernátony Lajos és az Ellenőr	101
Balközépi néplapok	104
A balközép vidéki lapjai	109
A 48-as áramlatok sajtója	112
A központi orgánum: A Magyar Újság	112
A közvélemény szervezése	115
A parlamenti ellenzék lapja	117
A 48-as néplapok	121
A pártbomlás és egységesülés a baloldali ellenzék sajtójában	129
A kiegyezés utáni új eszmei áramlatok politikai sajtója	132
Egy pártok feletti lap	133
Az állami liberalizmus apológiája	134
Egy "reformpárti" lap	138
A fiatal liberálnacionalizmus sajtója	140
A klerikális és antiklerikális sajtó tevékenysége a kiegyezés utáni években	150
A klérus sajtója	150
A katolikus autonómia ügye	152
Az antiklerikális sajtó	153
Az ultramontánizmus jelentkezése	154
A klérus a politikában	157
A római zsinat	158
Az autonómia elodázása	160
A klérus beilleszkedési kísérletei	162
Élclapok 1867-1875
A politikai élclaptípus virágkora 1867-1875	169
A helyét kereső Üstökös	173
A Jókai körül csoportosuló ellenzéki értelmiségi lapja	173
Rovatok nélkül, halvány figurákkal	174
Személyeskedő politizálás	175
A táblabíróvilág bemutatása	176
Jókai művei a lapban	177
A balközép párti Bolond Miska	178
A felbomló írói koalíció	178
Ágai élclapi figuráinak megjelenése	179
A polgárosítási programtól az ellenzékiségig	180
Harc a zsidó emancipációért	182
Egysíkú politizálás	183
A szélsőbaloldali Lúdas Matyi	185
A névtelen új értelmiségiek lapja	185
Az élclapnak álcázott politikai hetilap	187
Polarizált látásmód	189
Az ultramontán-konzervatív Mátyás Deák	191
Katolikus ellenzéki politizálás	192
Ideológiai kötöttségű tájékozódás	193
A típusteremtő: a Deák-párti Borsszem Jankó	195
Csicseri Bors és a Kávéforrás-kör	196
A társadalmi típusok élclapi szerepe	198
A magyar társadalom polgárosításáért	200
Népszerűtlen pártállás és közönségsiker	202
A kulturális élet élclapi tükre	204
Szemléleti újdonsága	205
Közművelődési sajtó 1867-1875
Közművelődési sajtónk a kiegyezés után 1867-1875	209
Az "enciklopédiai" laptípus kialakulása	209
Lapok és munkatársaik	211
A sajtógrafika	211
Liberalizmus, pozitivizmus és materializmus	213
Harc az európaiság és a nemzeti elv között	214
A nemesi értelmiség református színezetű lapja, a Vasárnap Újság	217
A politizáló lap átalakulása ismeretterjesztő lappá	217
Nagy Miklós és munkatársai	220
Szépirodalmi publikációk	221
Példakép a "hatalmas, szabad és vendégszerető Albion"	221
A darwinizmus és a materializmus jegyében	222
Kulturális elmaradottság és európai látókörű művelődés	223
A kudarcot vallott polgári lap, a Hazánk s a Külföld	226
Kivonatos ismeretterjesztés a nép között: a Képes Néplap	228
A nagyvárosi polgárság lapja, a Magyarország és a Nagy Világ	230
Útkereső évek	230
A politizáló és irodalmias képeslap	231
A szélbal politikai szellem uralma	232
Ágai megállapodott polgári lapja	234
Sokoldalúság és felszínesség	236
Optimista nemzeti öntudat	238
A családi lap új típusának határozatlan jelentkezése: a Képes Világ	240
Lapkísérlet a romantikus lázadás szellemében: az Ország-Világ	242
Gyermek- és ifjúsági lapok	243
Divat- és női lapok	245
A politikai sajtó története 1875-1890
Bevezetés	251
Az eszmehirdető pártsajtó hanyatlása	251
A sajtó mint tőkés üzem	255
Az új olvasóközönség	256
Információval együtt szenzáció	258
A politikai hatalommá váló sajtó	263
Újságírókból - politikusok	265
Új jelenségek a vidéki sajtó világában	267
A polgári politikai sajtó virágkora	269
A kormánypárti sajtó	272
A kormánypárt központi lapja: A Hon	273
A politikából kiábrándulók lapja: az Ellenőr	278
Egy kormánypárti politikai néplap: a Magyar Hírlap	285
A dzsentri hatalom tisztes lapja: A Nemzet	288
A függetlenségi ellenzék sajtója	293
Az ellenzéki értelmiség központi lapja: az Egyetértés	294
Újság az újságíróért: Verhovay és a Függetlenség	304
Az aufklärista pozitivizmus népnevelési utópiájának jelentkezése a függetlenségi néplapokban	309
Az eszmehirdető pártsajtó alkonya	313
Az elégedetlen polgárok szócsövévé alakuló Pesti Napló	313
A Konzervatív Párt sajtója	324
Kiegyezéses kormánypártból kiegyezéspárti ellenzékbe	329
Az eszmehirdető sajtó utolsó próbálkozása	331
Vállalkozásszerű kísérletek egy "pártok feletti" orgánum megteremtésére	333
Az üzleti-politikai sajtó fellendülése	338
A függetlenségi szimpatizáns Budapest	339
A kormánypolitika új útjait kereső Pesti Hírlap	343
A 67-es ellenzékiséget képviselő Budapesti Hírlap	351
A katolikus politikai sajtó	358
A magyar szocialista sajtó kezdetei	366
A Munkások Újságja	366
Az Arany Trombita	369
Az Általános Munkás-Újság	377
Testvériség	382
A Munkás Heti-Krónika	385