Irányok: romantika, népiesség, pozitivizmus I-II.

Szerző

Fenyő István

Németh G. Béla

Sőtér István

Budapest

'Fenyő István: Irányok: romantika, népiesség, pozitivizmus I-II. ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	970 oldal
Sorozatcím:	A magyar kritika évszázadai
Kötetszám:	2-3
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:	963-15-1839-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Kritikatörténeti antológiasorozatunk új kötetei - írja Fenyő István - a magyar irodalom egyik legnagyobb korszakának, a 19. századnak irodalmi eszmélekedését mutatják be az olvalónak. nemcsak irodalmunk, hanem irodalomkritikai gondolkodásunk is egész sor kimagasló teljesítményt ér el ebben az időszakban: ez az a kor, amikor az irodalomban a tudománnyal szemben kivívja önállóságát, amikor a kriitka polgárjogot nyer a kulturális közéletben, amikor a társadalmi eszmék immár szervesen és folymaatosan alakítják nálunk az irodalommal kapcsolatos igényeket és törekvéseket. A gondolkodó irodalom képe, az írók és az irodalmi élet embereinek az alkotómunkával kapcsolatos önszemlélete rajzolódik ki tehát a széles körű antológia lapjain: a sok esetben gyűjteményes kötetben először közlésre kerülő dokumentumok az áramlatok megvizsgálásával, a programok, tanulmányok, eszmecserék, viták s kritikai harcok árnyalt feltárásával lehetővé teszik a 19. század alapvető irodalmi irányzatainak - a... Tovább

Tartalom

I. kötet:
A romantika korszakában. Írta és összeállította: Fenyő István
A romantikus eredetiségprogram kialakulása
Teleki József: A régi és új költés különbségeiről (Részletek)	11
Szemere Pál: Tárgy és nyelv a költésben (Részletek)	18
Bárány Boldizsár: Bánk bán Rostája (Részletek)	23
Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (Részletek)	32
A nemzeti irodalom eszméjének meggyökerezése	36
Fáy András: Házi rosta (Részletek)	39
Kisfaludy Károly: Kritikai jegyzetek (Részletek)	42
Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése	45
Kultsár István: A köznép dalai	50
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok (Részletek)	52
Toldy Ferenc: A szerbus népköltésről (Részletek)	72
Irodalmi kritikánk fejlődése	79
Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítélések	83
Kölcsey Ferenc: Berzsényi Dániel versei	91
Kölcsey Ferenc	99
Körner Zrínyijéről (Részletek)	104
A leányőrző (Részletek)	117
Kritika (Részletek)	123
Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett	127
Az élet és literatúra	130
Toldy Ferenc: Kritika (Részletek)	133
Az irodalom respublikája, a Szépség birodalma	135
Fenyéry Gyula: Az ángol és német poézisről	139
Szalay László: Észrevételek a Muzarion III. és IV. kötetéről (Részletek)	142
Toldy Ferenc pályakezdése	149
Esztétikai levelek Vörösmarty Mihály epikus munkáiról (Részletek)	153
Irodalomtörténetírásunk kezdetei, Toldy Ferenc műfaji alapvetése	161
Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban (Részletek)	166
Bajza József és a kritikai lapok	171
Az epigramma teóriája (Részletek)	175
Észrevételek a Conversations-lexikoni pörhöz gr. Dessewffy József ellen (Részletek)	181
Vezérszó	185
A regény-költészetről (Részletek)	189
A színibírálat műfajának megjelenése	194
Vörösmarty Mihály: Elméleti töredékek (Részletek)	198
Bajza József: Magyar játékszíni krónika	206
A figyelmező és Szontagh Gusztáv	208
Szontagh Gusztáv: Regények (Részletek)	212
Szalay László: Der junge Tischlermeister (Részletek)	216
Kazinczy Gábor: Histoire du Romanticisme en France (Részletek)	218
A népiesség értelmezésének demokratizálódása	221
Pulszky Ferenc: Népmondák (Részlet)	226
Eötvös József programja, a népbarát irányzatossága	228
Hugo Victor mint drámai költő	231
A világirodalom fogalmának meggyökerezése és egyidejűségre törekvés a világirodalommal	239
Czuczor Gergely: Szellemi mozgás Angliában s annak haladása, tekintettel más európai nemzetekre (Részletek)	243
Kazinczy Gábor: A legújabb orosz novellisztika (Részletek)	247
A "mozgalomliteratúra" koncepciója Kazinczy Gábor írói körében	249
Színi hatás vagy jellemábrázolás: A Bajza-Henszlmann vita	253
Henszlmann Imre: Drámai jellemek	257
Színház közönsége és az Athenaeum színikritikája	262
Bajza József: Shakespeare, francia színművek s az Athenaeum (Részletek)	266
Henszlmann Imre elméleti művei	273
Párhuzam az ó- és újkor művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon (Részletek)	276
Harc Petőfi költészete körül	282
Nádaskay Lajos: Versek. Írta Petőfi Sándor. 1842-1844. A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Írta Petőfi Sándor (Részletek)	286
Császár Ferenc: Petőfi Sándor költeményes munkái (Részletek)	288
Dobrossy István: Irodalmi levelek Constancziához (Részletek)	295
Vita az irányköltészetről	298
Pulszky Ferenc: "A falu jegyzője" (Részlet)	303
Zerffi Gusztáv: Egy magyar lírikus (Részletek)	307
Pulszky Ferenc: Petőfi Sándor összes költeményei (Részletek)	310
Eötvös József: Petőfi Sándor összes költeményei	316
A fiatal Magyarország irodalomeszménye
Sükei Károly kritikai elvei	320
Sükei Károly: Irodalmi ellenőr	324
A népies-nemzeti irányzat korszakában. Írta és összeállította Sőtér István
(A szerkesztő és a kritikus Arany című fejezet Németh G. Béla munkája)
Világos után	331
Erdélyi János	332
Népköltészetről (Részletek)	344
Vörösmarty Minden Munkái (Részletek)	351
Egyéni és eszményi (Részletek)	365
A magyar népdalok (Részletek)	372
Népköltészet és kelmeiség (Részletek)	377
Petőfi (Részletek)	380
Egy századnegyed a magyar szépirodalomból (Részletek)	385
Petőfi és a fiatal arany felfogása a népiességről	391
Petőfi levelei Arany Jánoshoz (Részletek)	396
Arany a polgárosodáshoz idomítja a népiességet	398
A magyar népdal az irodalomban (Részletek)	403
Népiességünk a költészetben	411
Régi és népi költészet egysége Aranynál	414
A magyar nemzeti versidomról (Részletek)	419
Naiv eposzunk (Részletek)	422
Bánk bán-tanulmányok (Részletek)	426
Zrínyi és Tasso (Részletek)	434
A magyar irodalom története rövid kivonatban (Részletek)	441
A szerkesztő s a kritikus arany	449
Irányok (Részletek)	456
Hebbel. Anyag és gyermeke (Részletek)	462
Millien: La Moisson - Az aratás (Részlet)	467
Szász Gerő költeményei	470
Fejes István költeményei	486
Tompa Mihály költeményei (Részletek)	497
Írói arcképek	499
Orczy Lőrinc (Részletek)	499
Gvadányi József (Részletek)	504
Szabó Dávid (Részlet)	508
Liberális és népies-nemzeti egyeztetés
Kemény Zsigmond	515
Eszmék a regény és dráma körül (Részlet)	519
Klasszicizmus és romanticizmus (Részlet)	521
Az esményítés: Salamon Ferenc	528
Arany János és a népiesség (Részlet)	531
Családélet (Részlet)	536
Az eszményítés: Greguss Ágost	540
Az esztétikáról (Részlet)	543
Zilahy Károly:	552
Jókai Mór (Részletek)	553
Gyulai Pál	556
Petőfi Sándor és lírai költészetünk (Részletek)	569
Szépirodalmi szemle (Részletek)	582
Signora Ristori (Részletek)	590
Katona és Bánk bán-ja (Részletek)	593
Vörösmarty életrajza (Részletek)	601
Jókai legújabb művei (Részletek)	608
Újabb magyar regények (Részlet)	610
II. kötet:
A pozitivizmus korszakában
Írta és összeállította: Németh G. Béla
A keresés szakasza a kiegyezés után
Az irodalom állapota 1867 körül és után, néhány vonással	9
A szemben álló új első megnyilvánulása: nemzedéki megmozdulás, a személyesség és a természetelvűség jegyében	13
A hetvenes évek irányzati csoportjai	14
Az etatisták csoportja	14
Toldy István: Anatole (Részletek a regény keretfejezetéből)	21
Arany János: A magyar politikai költészetről (Részletek)	27
Arany János: Porzó tárcaelvei	38
Asbóth János: Irodalmi mozgalmak a kiegyezés után (Részletek)	45
A liberális polgári individualizmus hívei	56
(A Figyelő, a fiatal polgári értelmiség lapja)
Gyulai magatartása: felelet a túlélő népnemzeti elv oldaláról	63
Emlékbeszéd Kemény Zsigmond fölött (Részletek)	70
Emlékbeszéd Arany János fölött (Részletek)	75
Kísérlet az egyensúlyra - a tragikum-vita
Viszonylagos stabilizálódás - viszonylagos prosperitás	89
A kívülzárultak korszaka
Kritika - csoportirányzatok nélkül	113
Reviczky Gyula: Az individualitás messianizmusa - Az individualitás desperációja	116
Arany mint humorista	123
Szenvedély és világfájdalom	128
Optimizmus, pesszimizmus	134
Tolsztoj főműve	139
Az esztétikai autónóniáért, az evolúciós történetfilozófia nevében: Péterfy Jenő	150
Báró Eötvös József mint regényíró (Részlet)	165
Jókai Mór (Részlet)	175
Báró Kemény Zsigmond mint regényíró (Részletek)	183
Két norvég dráma (Részletek)	190
Arany János Őszikéi	204
Platón a görög filozófiában	210
Az irodalomtörténeti pozitivizmus magyar mintaműve: Riedl Frigyes Arany-monográfiája	216
Arany János (Részletek)	224
A magyar irodalom főirányai (Részletek)	235
Kísérlet a kisajátított evolúciós tanok természetbölcseleti meghaladására: Palágyi Menyhért	244
Madách Imre élete és költészete (Részletek)	249
Menekülés a magány patológiájából a történei és alkotói determinizmus fatalizmusába: Bodnár Zsigmond	257
A nemzetkarakterológia, a kiválasztódástan s a restaurációs liberalizmus jegyében: Beöthy Zsolt	272
A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (Részlet)	279
A magyar irodalom kistükre (Részletek)	285
Összefoglalás	294
Jegyzetek	303