Fényi Gyula emlékezete (1845-1927) (dedikált példány)

Előszó

A korszerű napkutatás magyar úttörője születésének 150. évfordulójára
A múlt század utolsó évtizedeiben három magyar csillagász szerzett hírnevet a nemzetközi tudományos világban: a sokoldalú Konkoly Thege Miklós (1842-1916), "a magyarországi csillagászat újjáteremtője"; a kitűnő műszerkészítő Gothard Jenő (1857-1909), "a csillagfényképezés magyar úttörője"; és a fáradhatatlan napmegfigyelő Fényi Gyula (1845-1927). Konkoly és Gothard a 19. században kialakuló fizikai csillagászat (asztrofizika9 szinte egész területével foglalkozott, egyaránt értékes munkát végezve a műszertervezés és az észlelések terén. Emellett Konkoly Thege Miklós elévülhetetlen érdeme, hogy tekintélyes vagyonát ógyallai obszervatóriumának alapítására, fejlesztésére áldozta, 1899-ben pedig a jól felszerelt intézetet hazájának ajándékozta. P. Fényi Gyula S. J. kutató tevékenysége a csillagászat egy szűkebb területére, a Nap légkörének, és főként a "lángnyelvszerű" protuberanciáknak igen részletes megfigyelésére összpontosult. (Fényi emellett a századforduló idején jelentős meteorológiai munkásságot is kifejtett.) A kalocsai csillagvizsgálóban, több mint három évtizeden át, egyazon műszerrel, változatlan elvekkel és módszerekkel dolgozva, páratlanul egyöntetű észlelési sorozatot gyűjtött össze. Rendkívül gondos, a fotografikus protuberancia-vizsgálatok elterjedéséig szinte egyedülálló megfigyelései máig is értékesek a Nap kutatói számára. Fényi Gyula megbízható, alapos napészleléseit, és légkörkutató munkáját kortársai is nagyra becsülték... Vissza