Kacagó ária

Előszó

A boldog percek, vagy órák, mini tündöklő fények világítanak jelenünkben, múltunkban, emlékeinkben.
Tetteinket különböző rugók mozgatják, de végső fokon mindannyian a Kék Madarat kergetjük. Eltérőek az eszközök, a szivárvány minden színében hívogatnak a fények, millió irányból indulnak az utak, de a végcél ugyanaz: egy kis boldogság.
S a boldogság édes testvére a nevetés. A jó hírre, a kellemes meglepetésre az első reakciónk a mosoly. Körülöttünk a világ depresszióba süllyedt. A jövő aggodalmas és bizonytalan. Van-e nagyobb áldás mindezek elviselésére, mint egy jóízű nevetés? Még a könny összetétele is más, ha kacagás váltja ki. Ilyenkor úgy érezzük, hogy szinte kicserélődtek a sejtjeink, érzésvilágunk nehéz súlytól szabadult meg.
Ha igazán nevetünk velünk nevet az egész testünk, él és friss vérkeringést kap a szív, a gyomor, a máj és a tüdő.
Japánban nagyon elterjedt a Seichuo No-le nevű szekta - négy millió tagja van, tehát minden 25-dik ember - melynek egyetlen célja van; megtanítani az embereket nevetni. Ez a mozgalom Amerikában és virágzásnak indult, máris 15 szervezetük van. Egy Los Angelesben is. Dr. Katsumi Tokuhisa országos vezető legutóbb így nyilatkozott: „Megtanulni a nevetést, azonos azzal mikor a gyerek járni tanul. Ha nem próbálná, egyetlen lépést sem lehetne, de ha gyakorolja, egy idő múlva már úgy jár, hogy észre sem veszi." Így van ez a nevelő gyakorlatokkal is. Lehet, hogy kezdetben kissé falsul hangzik, de idővel egyre tisztábban, spontánabbal törnek elő a hangok. Dr. Tokuhisa szerint a nevetés nemcsak a lelki, de fizikai betegségek gyógyszere is. Vissza