Fények és tények

Előszó

A Magyar Fotóművészek Szövetsége 1956. július 28-án tartotta alakuló ülését a Fészek Művészklubban. A Szövetség elnöksége 2004 őszén határozatot hozott az 50. évforduló megünneplésére, s többek között programjába iktatta, hogy egy olyan könyvet adunk ki, amelyben minden volt és jelenlegi tagunk szerepel majd életrajzával, műveivel és arcképével. Ekkor kaptam megbízást az adatok összegyűjtésére és a kötet megszerkesztésére. Miután kiderült, hogy a kézirat 2006. évi, késő őszi lezárásáig félezernél több tagot számláltunk, nyilvánvalóvá vált, hogyha mindenki egyetlen oldalt kap - az Arcképek elkülönítése mellett -, végül akkor is egy legalább hatszáz oldalas könyv születik. Az első felkéréseket 2005 márciusában postáztuk, amelyre rövidesen tagságunk zöme jelentkezett küldeményével. Megnyugtató módon éppen legeredményesebb fotóművészeink értettek egyet azzal, hogy sajnálatos szükségből sokuk életrajzát afféle Prokrusztész-ágyba kell kényszerítenem. Ilyen esetekben természetesen igyekeztem feltüntetni a rendelkezésre álló irodalmat, ahonnan az érdeklődők további információkat szerezhetnek. A legfontosabb szempont és cél azonban az volt, hogy a jeles évforduló alkalmából együtt ünnepeljünk, s közben senkit ne rangsoroljunk, helyezzünk egymás alá vagy fölé. Reményeink szerint a tények objektív rögzítésével biztosítani tudjuk, hogy a jövő művészettörténészei, kutatói és a magyar fotográfia barátai fontos adatbázist helyezhessenek könyvespolcukra. A Szövetség első negyven esztendejének történetét már megírtam a Fotóművészet 1997/1-2., 3-4. és 5-6. számaiban, ennek ismétlésébe tehát nem bocsátkozom. Időközben viszont előbukkant néhány adalék, amelyek közlése - a pontosság kedvéért - érdemesnek látszik. Így például kiderült, hogy a megalakuláskor sebtében nyomdába adott névsorból (amely már a FOTO 1956. szeptemberi számában megjelent) kifelejtődött három alapító tag: Pelbárt Oszkár, dr. Vajda Ernő és Várkonyi László neve. Minthogy azonban a Népművelési Minisztériumba 1956. szeptember 10-én hivatalosan benyújtott és iktatott Alakuló Közgyűlési Jegyzőkönyv Mellékleteként csatolt névsorban szerepelnek, ezt a 118 főt számláló listát kell érvényesnek tekintenünk. A kutatás és adatgyűjtés során itt adódott az első nehézség. A legnagyobb gondot az okozta, hogy az alapító tagság még nem jelentkezés és pályázat útján verbuválódott, hanem a Magyar Fotóművészek Szövetségét Előkészítő Bizottság konszenzusos megegyezése, vagyis kijelölés alapján. Következésképpen induláskor semmiféle adatállomány vagy képanyag nem került az új Szövetség birtokába. Mire ezek gyűjtésére sor került volna, 1956 októberében-novemberében egy jelentős erőkből álló művészgárda eltávozott a frissen felszakadt vasfüggönyön át a szélrózsa minden irányába. Egy részük még a rokonokkal sem merte tartani a kapcsolatot és nyom nélkül eltűnt, majd meghalt valahol, valamikor. A Szövetség később lefektette egy fotótörténeti gyűjtemény alapjait, s az vásárlás vagy adományozás útján évtizedeken át gyarapodott. Később ez a gyűjtemény képezte a majdani kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum alapját. A ma ott őrzött iratokból, dokumentumokból, valamint a múzeumi munkatársaktól kaptam sok segítséget és információkat ez irányú kutatásaimhoz. Itt jegyzem meg, hogy később - egy-két kivétellel - már csak pályázat útján, felvételi kérelemmel és a munkásságot reprezentáló képanyaggal, valamint - egy ideig - két tag ajánlásával lehetett a Szövetségbe felvételt nyerni. Vissza